Egy hét gazdaság: a nyugdíjvédelemtől a tábornok utolsó harcáig

A múlt kedden este 276,70 forintot kellett adni egy euróért, a dollárt 201 forint körül jegyezték, a svájci frankot pedig 206,50 körül. Az elmúlt hét napon kisebb ingadozásoktól eltekintve stabil marad a magyar deviza, hiszen az euró ma kora délután valamivel 274,6 forint felett állt, a dollár a 198 forintot közelítette, míg a svájci frank 201,60 körül mozgott. A BUX az egy héttel ezelőtti 23 407 pontos szintről felkapaszkodott 23 665-ig, majd tegnapra 23 230-ig esett, és ma sem fényeskedik. Kora délután 23 163-nál állt. Befektetési tanácsaink szerint azonban az október végi napokon nem várható olyan trendváltás, ami miatt a befektetőknek stratégiát kéne váltaniuk.

A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott és a miniszterelnök szóvivője. Bőven jutott a reflektorfényből

hvg.hu

Az elmúlt napokban kétség kívül a legnagyobb figyelmet a nyugdíjpénztári befizetések állami társadalombiztosításba való átterelése váltotta ki. Selmeczi Gabriella fideszes képviselő indítványát már el is fogadta a parlament, azaz jövő év végéig a magánnyugdíjpénzári befizetések már az állami tb-be folynak be. Ebben semmi meglepetés nincs, Orbán Viktor gazdasági intézkedéseket bejelentő beszéde után aligha volt efelől bárkinek is kétsége. Illetve némi kétség még van a héten beígért alkotmánybírósági normakontroll vagy a szintén kilátásba helyezett népszavazási kezdeményezés miatt.

Ami a mostani parlamenti döntés ténye mellett figyelmet érdemel, az a Selmeczire akasztott cinikus titulus, miszerint a képviselőnő egyben nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott is. Ebben a helyzetben másképpen ezt nehéz másképpen értelmezni, mint hogy a nyugdíjakat a magánnyugdíjpénztáraktól kéne megvédenie (amelyek éppenséggel törvényesen, sőt kötelezően működtek eddig Magyarországon). A megbízott vagy a kommunikációs csapat háttérmunkáját követve, vagy saját hevületből már nyugdíjtőzsdéről beszél, lehet, hogy hamarosan már nyugdíjrulettről fogunk hallani. Eközben a Stabilitás Pénztárszövetség és szakértők sora utasította vissza a nyugdíjpénztárak elleni kifogásokat. A mostani politikai cirkuszban azonban a gazdasági érvek nem sokat számítanak. A vitának azonban meglehet az a jótékony hatása, hogy élesebben ráirányítja a figyelmet a nagy ellátórendszerek reformjának szükségességére, és a költségvetés kiegyensúlyozásának kérdéseire. Paradox módon éppen a nyugdíjrendszer, ahol az egyetlen befejezett és működőképes reformot, a második nyugdíjpillért kezdték el fűrészelni.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Csomagolna az oroszoknak

MTI - Beliczay László

Az elmúlt napok a magyar állami érdekeltségű nagyvállalatok körül is felszínre dobtak némi tajtékot. A Bloomberg hírügynökség Fellegi Tamás fejlesztési miniszterre hivatkozva azt állította, hogy a magyar állam tárgyal a Szurgutnyeftyegaz által birtokolt Mol-részvények megvásárlásáról. Ezt az információt a minisztériumban és a Molnál cáfolták, a Szurgutnál megerősítették. Később Fellegi elárulta, hogy egy csomagban szeretnének megállapodni egy sor gazdasági kérdésről az oroszokkal. Tárgyalni fognak az energiapolitikáról, a Molról, a Malévről, a későbbi metróépítkezésbe való esetleges orosz bekapcsolódásról, a mezőgazdasági együttműködésről, kutatói ösztöndíjakról, a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbításáról. Mindenesetre Orbán Viktor novemberben Moszkvába látogat, s akkor már alá is írhatnának ezt-azt. Fellegi megerősítette, hogy a kormány magyar stratégiai vállalatban változatlanul nem lát szívesen meghatározó külföldi tulajdonlást.

A cégvilág hírei ezzel nem értek véget. A Coface cégminősítő ugyanis arról számolt be, hogy nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. A Financial Times Deutschland szerint pedig „Magyarország elijeszti a vállalatokat” a válságadókkal. Ez nincs egészen összhangban azzal, amit  Die Presse ír, miszerint „Magyarország az autóipar új eldorádója”. De kiderült, hogy a BKV (amely miatt Atkári János főpolgármesteri tanácsadó szerint ideje megijedni) felmondta a metrókocsi-szerződést a francia Alstommal. És ha már szakítás, hát az FTC is összerúgta a port egyik főszponzorával az Orangeways busztársasággal. A közlekedési vállalatokról szólva feltétlenül érdemes megjegyezni, hogy az új közlekedési megaholdig létrehozása, amelynek törzsét a MÁV-ba integrált Volán-társaságok jelentenék, szintén vitákat és kétségeket váltott ki. De a héten azt is megtudtunk, hogy a külföldi tulajdonú bankok mennyi profitot vittek ki Magyarországról. A slusszpoént az Alkotmánybíróság adta azzal, hogy a 98 százalékos különadóról kimondta: alkotmányellenes. Igaz, kiskaput is nyitott azzal, hogy más formában elképzelhetőnek tartotta az intézkedés bevezetését.

Vo Nguyen Giap tábornok és Nong Duc Manh, a Vietnámi Kommunista Párt főtitkára. Harcos társak

us.24h.com.vn

A nemzetközi gazdaságban a legnagyobb meglepetést a G20-ak keltették azzal, hogy annyi vita és ellentét után sikerült megállapodniuk az IMF jövőjéről. További jó hír, hogy az európai gazdaság mozdonya, és hazánk legnagyobb exportpiaca Németország 3,4 százalékos GDP-növekedésre számít, jóval magasabbra, mint az unió vagy az euróövezet egésze. Soros György, a magyar származású New York-i tőzsdeguru ugyanakkor nem optimista, szerinte defláció fenyegeti Európát, s a megszorítások helyett inkább az amerikaihoz hasonlatos laza fiskális politika volna célravezető, s a gazdaság élénkítésére kellene törekedni, akár a közadósság növelésével is. A válságeposz mellett a vörösiszap-sagának nincs még vége, hiszen a magyar katasztrófa híre határainktól több ezer kilométerre is hullámokat vet. Például az alumíniumipari környezetszennyezést nyögő Texasban, de Vietnamban is, ahol a kínai érdekeltségű bauxitbányászatot ellenzők csoportjának egyik promoinense, bármilyen hihetetlenül is hangzik, a Dien Bien Phu-i győző, a modern gerillaháborúk stratégiájának kidolgozója, a 99 éves legendás Giap tábornok.

Még több gazdasági hírért kattintson ide!