A Bloomberg beszámolója szerint mindössze két évvel azután, hogy az IMF/EU-hitel Magyarországot kihúzta a bajból, mielőtt elmerül volna a pénzügyi válság örvényében ma már minden a növekvő exportról, az adócsökkentésről szól, amely megindíthatja 2013-tól a gyors gazdasági növekedést. Az IMF a fejlődési tervet erőteljesnek és kockázatosnak nevezte, és az elemzők is arról beszélnek, hogy a felvázolt pálya hosszú távon fenntarthatósági kockázatokhoz vezet. „Távolabbról nézve a kormány csak átütemezi a hitelek visszafizetését, és a tevékenysége inkább vagyonkezelésre és nem adósságmérséklésre hasonlít” – jegyezte meg a Goldman Sachs.

A kormánynak az a terve, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések átirányításával teremti meg a teret az adócsökkentésre szintén jelentős fenntarthatósági kockázatokat ébreszt a jövőben – állapítja meg a Bloomberg tudósítása, hiszen a nyugdíjrendszerbe most befolyó pénzeket később a nyugdíjasoknak vissza kell juttatni.

A nyugdíjpénzek felhasználása azonban a deficitet redukálni fogja 2011-ben, sőt a GDP-hez mért adósságállományt is csökkentheti pár százalékponttal. A Goldman Sachs szerint a kormány arra számít, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe, ami a GDP-arányos adósságot 7,4 százalékos csökkentését tenné lehetővé.

A Moody’s és a S&P szerint a 2011-es büdzsé tervei alapján úgy vélik, hogy a bizonytalanság 2012 után nőni fog, amikor a magasabb törlesztések és a 2008-ból származó válsághitelek visszafizetése esedékessé válik a nemzetközi hitelezőknek.

Gillian Edgeworth az Unicredit szakértője szerint bár a költségvetési helyzet javulni fog jövőre, hosszú távon szignifikáns kockázatot jelent, ha a kormány elmulasztja az intézkedéseket a kiadási oldalon. A kiadások mérséklése nélkül ugyanis legalább 5-6 százalékos növekedésre volna szükség az egyensúly fenntartásához. A Nemzetgazdasági minisztérium előrejelzése szerint a GDP növekedése mellesleg 2013-ra elérheti az 5, 2014-re pedig az 5,2 százalékot. A Bloomberg elemzőkre hivatkozva azt írja, hogy ezt elég nehéz lesz elérni az idei 1, és a jövő évre várt 2,6 százalékos növekedés alapul véve.

A Wall Street Journal (WSJ) is arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetés nem oszlatja el a fenntartható pénzügyi helyzetre vonatkozó kétségeket annak ellenére, hogy a büdzsé tervezete lehetővé teszi az uniós elvárásoknak megfelelő hiánycél elérését, méghozzá az első alkalommal.

A hosszútávú fenntarthatósági aggályok és pénzügyi kockázatok növekednek, mert a büdzsé tervezetéből hiányoznak a strukturális átalakítások a kiadási oldalon, és átmeneti adókkal tömik be a lyukakat a bevételi oldalon. A 2,94 százalékos hiány még akkor is elérhető, ha a GDP-növekedés nem éri el a kormány 3 százalékos előrejelzését – jelentette ki a lapnak Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza. Ám – folytatta –, ha a költségvetéshez gyenge intézkedések kapcslódnak, az visszavetheti a növekedést, azaz ha csak a bevételekre koncentrálnak és a kiadási oldalon nem lesznek átalakítások.

A Morgan Stanley szerint az intézkedések következtében nem csak a nagyobb jövedelmet megőrző háztartások fognak többet költeni, s élénkíteni a belső keresletet, hanem a válságadóval sújtott ágazatok cégei is emelni fogják az áraikat hogy a megemelkedett költségeiket kompenzálják. Az inflációs várakozás ilyen körülmények között emelkedhet, s emiatt az MNB kamatlépésre szánhatja el magát akár már a közeljövőben. „A kamatemelés a jegybanknak az infláció kézbentartására szóló mandátumához való ragaszkodását fejezné ki, jobban mint bármi más” – szögezte le a cég közgazdásza, Pasquale Diana.

„Mi megmaradunk annál a nézetnél, hogy a kormány pénzügyi konszolidációs terve végső soron nem tartható fenn, és nem valószínű, hogy tartósan mérsékelné a kockázati prémiumokat vagy a hosszútávú kamatokat” – szögezte le a WSJ-nek Magdalena Polan.

Hasonlóan vélekedett a UBS két londoni elemzője Manik Narian és Kovács György is. A Bloomberg által idézett írásuk szerint a kormányzati intézkedések ugyanis „kiterjesztik a bizonytalanságot” az ország adósosztályzatát illetően. A Moody’s és a Standard & Poor’s is bejelentette, hogy felülvizsgálják a minősítésünket egy esetleges leminősítés miatt. Az elemzők a 3 százalékos deficitcél melletti elkötelezettséget pozitívnak nevezte, de a nyugdíjalapokat érintő változások és rövidtávú intézkedésekbe vetett erős bizalom növelik a bizonytalanságot.

A bizonytalanság erősödése az adósságunk vissza nem fizetése esetére köthető biztosítás díjaiban, a CDS-felárakban is megjelent már. Míg október 13-án 258 bázisponton állt ez az érték, addig mára meghaladta a 280 pontot.