Az államtitkár a háromnapos Nemzeti Közlekedési Napok konferenciáján tartott előadásában kifejtette: hosszú távú közútfejlesztési program készül, amelynek lényeges eleme, hogy a meglévő főútvonal hálózat felújítására koncentrál. Nem lesz az elmúlt éveket jellemző "nagy autópálya-építési boom", a meglévő utak ugyanis az igények nagy részét lefedik, ugyanakkor nagy szükség van már most ezek műszaki állapotának javítására - tette hozzá, szót ejtve indoklásában a rendelkezésre álló források szűkösségéről is.

Beszélt arról is, hogy a korábbi éveket jellemző erőltetett ütemű autópálya-fejlesztéshez nem volt elég pénz. Az ezt áthidaló PPP finanszírozás nem bizonyult a leghatékonyabb forrásfelhasználásnak, ezért az új kormány nem preferálja az ilyen megoldásokat.

Használatarányos díjfizetés

A tervek közt említette, hogy a kormány szeretné bevezetni az autópályákon a használatarányos díjfizetési rendszert, amitől az úthálózat karbantartására, felújítására fordítható többletforrást remél. A vasúthálózat tekintetében, az uniós elvárásoknak megfelelően 2011-től 5 éves szerződést kívánnak kötni a pályahálózat működtetésére.

Völner Pál hangsúlyozta, az útépítési célokat szolgáló uniós források felhasználása 2013-ig eldöntött. Sok beruházás még folyamatban van. Jelenleg zajlik a 2014-től kezdődő időszak előkészítése. Kulcskérdés lesz, hogy Magyarországnak sikerül-e megőrizni a pozícióit, vagyis a korábbi kohéziós és regionális források ismét a rendelkezésére állnak-e majd közlekedésfejlesztési célokra.

Előzéskorlátozás tererautóknál

A távlati úthálózat-fejlesztési program szakmai javaslatának társadalmi egyeztetése a régiós és megyei testületek bevonásával rövidesen megkezdődik. A programtervezet a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) honlapján lesz majd megtekinthető. A folyamatot lezáró kormánydöntés után kezdődhet meg az elsők közé sorolt beruházások tervezési előkészítése.

Völner Pál beszélt szót ejtett arról is, hogy további utakon kívánják bevezetni a tehergépjármű előzéskorlátozást, amit nyáron az M7-es és az M3-as autópályán kezdtek el. A tervek szerint a korlátozást jövő tavasztól kiterjesztik a gyorsforgalmi úthálózatnak mintegy felére.

Mennyi pénz jut karbantartásra?

Völgyesi Zsolt, a KKK főigazgatója az ágazat jelentős alulfinanszírozottságáról beszélt. A PPP konstrukcióban történt fejlesztések mintegy 100 milliárd forintjába kerülnek évente az államnak. Emellett a költségvetésből idén 41 milliárd forintnyi összeg jutott a magyar úthálózat működtetésére és karbantartására, ami az autópálya-használatból fakadó bevétellel közel 90 milliárd forint. Ez jóval kevesebb a szükségesnél. "Nehezen lehetne európainak nevezni a magyar közúthálózatot" - fogalmazott a szakember. A mellékúthálózat felújítására nem marad pénz, a közútkezelő pedig 25-30 százalékkal kevesebb forráshoz jut, mint amennyire szüksége lenne az utak tisztításához, üzemeltetéséhez - tette hozzá.

A Nemzeti Közlekedési Napokat a KKK rendezte meg idén először. A mintegy 600 résztvevő között vannak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeinek vezetői és szakértői mellett a közlekedésszakma meghatározó szereplői.