Az előzetes adatok szerint a várakozásokon felül alakul a magyar GDP-növekedés az idei év harmadik negyedévében, ezzel a 0,8 százalékos bővüléssel együtt éves szinten 0,5 százalékos lehet a GDP-növekedés idén Magyarországon - idézi a közlemény Havas Istvánt, az Ernst and Young vezérigazgatóját. Hozzáfűzi: az eddig rendelkezésre álló adatok alapján jól látható, hogy a növekvő német keresletnek köszönhetően az export játssza majd a kulcsszerepet ebben a negyedévben.

Az eurózónára vonatkozó összesített előrejelzésből kiderül: a térség "átverekedte magát" a válságon, így az idén 1,7 százalékos GDP-növekedés várható az euróövezetben. Ugyanakkor a nyugat-európai országokon múlik majd leginkább a növekedés, és egyre jobban nő a különbség köztük és a dél-európai tagországok között. Összességében mintegy 1,4 százalékkal bővül az euróövezet 2011-ben - mutat rá az Ernst & Young jelentése.

3,5 százalékos idei GDP-növekedésével Németország játssza a vezető szerepet az eurózóna gazdasági talpra állásában. A jövőre prognosztizált 2,1 százalékos bővüléssel pedig - az előzőleg reméltnél sokkal korábban - a német GDP-növekedés 2011 végére elérheti a válság előtti szintet. A Németországhoz szorosan kötődő államokban, így például Szlovákiában és Ausztriában is folyamatos növekedés várható 2011-ben.

Sokkal visszafogottabb gazdasági emelkedés várható azonban a többi nyugat-európai országban, így például Franciaországban és Hollandiában, mindkét államban 1,8 százalékkal nőhet a GDP.

Az euróövezet perifériáján lévő államokban továbbra is a GDP csökkenéséről lehet beszélni, Görögországban 3,3 százalékos, Portugáliában 0,7 százalékos lehet a visszaesés. Ráadásul az arány még ennél is alacsonyabb lehet, ha újabb megszorításokat kell végrehajtani ezekben az országokban - mutat rá a közlemény.

A legpesszimistább forgatókönyv szerint egy szuverén adósságválság kibontakozása az eurózóna periféria országaiban az államadóság átütemezéséhez vezethet, és végső soron egy teljes körű pénzügyi válság bontakozhat ki. Az Ernst and Young előrejelzése szerint erre tíz százalék az esély, de ha mégis bekövetkezik, akkor az eurózóna GDP-je jelentősen, akár több éven keresztül 2-3 százalékkal csökkenne.

Az eltérő gazdasági feltételeknek megfelelően a munkaerő-piaci helyzet is jelentős különbségeket mutat az eurózónában. A munkanélküliségi ráta az osztrák 4,3 százalék és a spanyol 20,5 százalék között mozog jelenleg. Ez a jelentős különbség várhatóan a következő években is megmarad majd, és 2013 előtt nem is csökken 15 millió alá az állástalanok száma - hangsúlyozza az Ernst and Young jelentése.