Elfogadták a költségvetést

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI/hvg.hu

Az országgyűlés által csütörtökön elfogadott 2011-es költségvetési törvény a nemzetgazdasági miniszter szerint azzal számol, hogy nem romlik tovább a külső környezet. A büzsdé a magyar gazdaság 3 százalékos bővülését és 3,5 százalékos inflációt vetít előre. Jövőre a költségvetés hiánya a GDP 2,94 százaléka, 687 milliárd forint lesz.

A csütörtöki záróvitát követően az Országgyűlés 257 igen és 119 nem szavazat mellett fogadta el a 2011. évi költségvetésről szóló törvényt, amelyet a tárgyalás rendje szerint eztán az Országgyűlés elnöke aláír, és a köztársasági elnöknek továbbít. A képviselők a csütörtöki zárószavazáson arról is döntöttek, hogy kérik az államfőtől a törvény sürgős kihirdetését.

A jogszabály kimondja: a 2011. évi költségvetés bevétele 13 151 milliárd forint, kiadása 13 838 milliárd forint, hiánya pedig 687 milliárd forint, ami eredményszemléletben a GDP 2,94 százalékának felel meg. Amennyiben a hiánycél teljesül, Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta először tehet eleget a az EU Stabilitási és Növekedési Paktumjában előírtaknak, egyúttal kikerülhet az ellene évek óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. A pénzügyminisztériumi statisztikák szerint utoljára 2000-ben volt hasonló mértékű a hiány, amely akkor épp a GDP 3 százalékát tette ki.

A nemzetgazdasági miniszter által a talpra állás költségvetésének nevezett 2011-es büzsdéből hiányoznak a nagyszabású átalakítások, a kiadási oldalon várt átrendezés helyett a honatyáknak megint csak az elmúlt években megszokott fűnyírásra futotta. A külföldi befektetők által is követelt reformokra így jövő februárig mindenképp várni kell, Matolcsy György ugyanis ekkorra ígérte, hogy ismerteti a kormány soron következő akciótervét.

Adnak és elvesznek

A 2010-es költségvetésben szereplő 12 162 milliárd forintos bevételnél annak ellenére közel 890 milliárd forinttal többre számítanak jövőre, hogy az szja, illeve a társasági adó csökkentésével a kormány számításai szerint mintegy 500 milliárd forinttól esik el az állam. A költségvetésben kitűzött 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycél tarthatósága érdekében bevezetett ágazati különadók, illetve a nyugdíjrendszer második pillérének felszámolása, s a magánnyugdíjpénztári befizetések átcsatornázása javarészt negatív visszhangra talált mind itthon, mind külföldön. A nemzetközi hitelminősítők nehezményezték - s ennek megfelelően módosították Magyarország kockázati besorolását -, hogy a költségvetés kiadási oldalán érdemi átalakítása nem valósult meg, mindössze a tervezet bevételek nőttek. A Moody's még december elején két kategóriával, a Fitch pedig épp csütörtökön egy kategóriával minősítette le Magyarország szuverén adósságát.

A nyugdíjrendszer reformjának megakasztása miatt aggódó szakértők a különadók várható áthárításából fakadó inflációs kockázatokra is többször figyelmeztettek. Az MNB saját számításai szerint a fogyasztói pénzromlás magasabb lesz a kormány által reméltnél - 4 százalék -, ám a növekedés is dinamiusabb lehet, igaz, mintössze 10 bázisponttal (3,1 százalékos).

©

 

A magánnyugdíjpénztárakból származó bevétel két soron jelenik meg a költségvetésben. A Nyugdíj Alapba a magán-nyugdíjpénztári átlépők vagyonát átvevő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból 434,3 milliárd forint bevétel származik, a központi költségvetésbe 94,5 milliárd jut. A büdzsében szereplő, összesen 529 milliárd forintos vagyonvisszaáramlásnál jóval nagyobb magánnyugdíjpénztári vagyon fennmaradó részének sorsáról a költségvetés nem tesz említést, pedig a korábbi becslések mintegy 3000 milliárd forint átcsoportosításával számoltak. (A magánpénztári tagság fenntartásáról január 31-ig kell személyesen nyilatkozni; a nem nyilatkozók számára a tagság március elsejével automatikusan megszűnik.)

A pénzintézetek különadója a 2011-es bevételi előirányzatban 187 milliárd forint, az ágazati különadókból betervezett bevétel 161 milliárd forint. Az energiaszektorban tevékenykedő cégekre kivetett különadó áthárításának megakadályozása érdekében az Országgyűlés csütörtökön módosította a gáztörvényt. Az új rendelkezés szerint a különadót sem az egyetemes szolgáltatók sem a földgázkereskedők nem háríthatják át a fogyasztókra, azaz az árképzésükben ez a tétel nem jelenhet meg.

A végkielégítésekre kiszabott 98 százalékos különadóból a kormány 1 milliárd forint bevételt vár a teljes 1363 milliárd forintos szja előirányzaton belül. A büdzsé a 2011-ben induló egykulcsos szja-rendszerre épül.

A büdzsé 22 milliárd forintot biztosít arra, hogy a közszféra dolgozóinak rendszeres nettó keresete ne csökkenjen akkor sem, ha az adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenék őket.

A költségvetés számokban

Az országos nyugdíjbiztosítási alap 3074 milliárdos bevételi és kiadási főösszeggel nullszaldós lesz. Az egészségbiztosítási alap bevétele 1370 milliárd forint, kiadása 1459 milliárd, hiánya 88,6 milliárd forint. Az általános tartalék összege jövőre 90 milliárd forint, igaz, e tételnek új neve lesz: rendkívüli kormányzati intézkedések. A kamatkiadások előirányzata 1052 milliárd forint a törvény szerint.

Jövőre visszaáll a választásokon 1 százalékot elért pártok költségvetési támogatása az idei szintre, 223 millió forint pluszt kapnak a büdzsé előző tervezetében lévő összeghez képest, a Fidesz így 1,05 milliárd forinthoz, az MSZP 521,3 millióhoz, a Jobbik 448 millióhoz, az LMP 249 millióhoz, a KDNP 232 millió forint támogatáshoz jut. Ezt az indítványt a tartókodó LMP kivételével egyébként mindegyik parlamenti párt támogatta.

A költségvetési vita során megszavazott módosítások a legnagyobb átrendezést a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozásakor eredményezték. Ezek működtetésére eredetileg 7,5 milliárd forintot tartalmazott a költségvetés. Az összeget az elfogadott módosítás megemeli 80 milliárd forinttal.

Matolcsy szerint a világ

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a költségvetési expozéban elmondta: a büdzsé három alapfeltételezésre épül: jövőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos inflációval számol és azzal, hogy "nem romlik a külső világ".

Matolcsy szerint a büdzsé fordulatokat indít be: az államadósság mértéke jövőre 79-80 százalékról 78 százalék körüli szintre csökkenhet; sikerülhet egyszerre bővíteni a fogyasztást, a beruházásokat és a foglalkoztatást; a jövedelemcentralizáció 3 százalékkal csökkenhet, az adócentralizáció pedig 36 százalékra mérséklődik. A jövő évi költségvetés három fő eszköze a szigorú költségvetései politika, az adóreform és a szerkezeti reformok.

A nemzetgazdasági miniszter a hosszú távon szükséges lépések között említette egymillió új munkahely létrehozását, azon belül "minél előbb minél többet". A tárca számításai szerint az egymillió új munkahely mintegy ezermilliárd forint többletet eredményezne a költségvetésben, ami "rendbe tehetné" a jelenleg 900 milliárdos hiányt mutató állami nyugdíjkasszát. A mindehhez elengedhetetlen szerkezeti reformokat a kormánynak jövő év kora tavaszán - konzultációkat követően - ismertetnie kell, "ezt várja saját lelkiismeretünk, az egész világ, az Európai Unió" - zárta felszólalását Matolcsy György.

Ahogy arról a HVG.hu korábban már beszámolt, a tervezetthez képest nőtt a jövő évi büdzsében a 2012-es költségvetési belső tételek hiánya és felére csökkent a 2013-as elsődleges egyenlegcél: a törvény szerint a 2012-es belső tételek hiánya legfeljebb 5356,090 milliárd forint lesz (eredetileg 4940,450 milliárd forintot terveztek), 2013-ban az elsődleges egyenlegcél 245,593 milliárd forint lesz a tervezett 499,629 milliárd forint helyett.

Önmaga árnyéka lesz csak a Költségvetési Tanács

A költségvetéshez korábban benyújtott, Rogán Antal által jegyzett módosító indítvánnyal teljesen megszűntették a Költségvetési Tanács (KT) titkárságának támogatását. Az eredetileg tervezett 835,5 millió forintot első körben 10 millióra csökkentették, majd ezt is átcsoportosították az Országgyűlés Hivatalának. Ezzel a 2008. végén a felelős költségvetésről szóló törvénnyel életre hívott, a Fidesz által már évekkel korábban szorgalmazott testület 2011. január elsejétől jelenlegi formájában megszűnik létezni.

Bár az eredetileg a büdzsé átláthatósága és költségvetési fegyelem fenntartása érdekében létrehívott független tanácsba 2009-ben kilenc évre nevezték ki Kopits Györgyöt, Oblath Gábort és Török Ádámot, az új szabályok szerint helyükre új emberek kerülnek. Az új, titkárság nélkül üzemelő Költségvetési Tanácsban január elsejétől az MNB elnöke, az ÁSZ elnöke és egy a köztársasági elnök által kinevezett közgazdász kerül majd. Érdemes megjegyezni, hogy a KT-tagok függetlenségét mindeddig szigorú szabályok biztosították, amelyek többek között azt is kimondták, hogy a tanácstagok nem lehetnek köztisztviselők.

A rendelkezésre válaszul az LMP és az MSZP még csütörtökön jelezte: egy árnyék Költségvetési Tanácsot kíván létrehozni. A két párt felkérte az összes "felelős gazdálkodás irányába elkötelezett" párt, közgazdász és állampolgár csatlakozását ehhez a kezdeményezéshez.