A gazdasági válság jelei a 2009. évi lakásépítési adatokban még csak kis mértékben jelentkeztek. Az ekkor tapasztalt 11 százalékos csökkenést követően 2010-ben erőteljesebb, 35 százalékos visszaesés következett be a lakásépítésben. Legutóbb az 1990-es évek végén volt ennyire alacsony az új lakásépítések száma. Az új lakásépítési engedélyek kiadása eközben olyan alacsony szintre esett vissza, amire korábban még soha nem volt példa. Az építési engedélyek száma 2011-re a lakásépítések számának további csökkenését valószínűsíti.

A legutóbbi évekig a lakásépítési engedélyek száma mindig meghaladta a ténylegesen felépített, használatba vett lakásokét. 2009-ben fordult elő először, hogy az engedélyek száma volt az alacsonyabb (11 %-kal), 2010-ben pedig a kiadott engedélyek száma már 17 százalékkal maradt el, mint az új lakásokétól.

Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legnagyobb mértékben, 40 százalékkal. A községekben és a megyei jogú városokban átlagos mértékű csökkenés következett be (35 %), a többi városban kisebb arányban, 28 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene. Somogy és Bács-Kiskun kivételével minden régióban és megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A csökkenés az észak-alföldi és a közép-dunántúli régióban volt a legerőteljesebb (47, illetve 41 %), a megyék közül pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya esetében (51 %).

Az új lakásépítési engedélyeket tekintve már Budapesten is van némi visszaesés (13 %), itt 2010 első félévében még enyhe növekedés, illetve stagnálás volt megfigyelhető. Így egyelőre csak a fővárosról mondható el, hogy a lakásépítések csökkenése valószínűleg nem lesz olyan nagymértékű, mint az ország többi részén, ahol jóval erőteljesebb az építési engedélyek számának csökkenése (50 % körüli). Régiós összehasonlításban Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön következett be 50 százalékot is meghaladó hanyatlás. Baranya megye kivételével valamennyi megyében kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2009-ben.

Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen.

Az új lakások valamivel több mint felét – ugyancsak hasonlóan a 2009-hez – értékesítési céllal építették.

Az amúgy is jelentéktelen arányt képviselő bérbeadás céljából épült lakások hányada tovább csökkent.

A kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: építőipari vállalkozások építették a használatba vett lakások 86 százalékát, 11 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. 2009-ben kevesebb, 81 százalék volt az építőipari vállalkozások és a mostaninál több, 13 százalék a lakossági kivitelezés részesedése. Az építőipari főtevékenységet folytató kivitelezők által felépített lakások száma kisebb mértékben csökkent (31 %-kal), mint a lakossági házilagos építkezéseké, amely csaknem a felére esett vissza.

Az új lakóépületben létesült lakások 46 százaléka családi házban, 38 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 10 százaléka lakóparkban épült. Az előző évhez képest a családi házak részesedése 3, az új lakóparki épületekben használatba vett lakásoké 1 százalékponttal nőtt, a többszintes, többlakásos épületekben épített lakásoké viszont 3 százalékponttal csökkent. Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 92 m2 volt, 3 m2-rel nagyobb, mint 2009-ben.

2010-ben 2549 lakás szűnt meg, 38 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnés
leggyakoribb oka a lakások avulása volt (44 %).

A vizsgált időszakban 806 üdülőegységet építettek, és 562 üdülőépületben 797 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 59 százalékkal haladja meg a 2009. évit, az engedélyezetteké azonban 25 százalékkal esett vissza. Az új üdülők átlagos alapterülete 77 m2, a tavalyinál 5 m2 -rel kisebb.

A 2010-ben kiadott új építési engedélyek alapján 7403 lakóépület és 5101 nem lakóépület építését tervezik. Ez a nagyságrend a lakóépületek esetében 41, a nem lakóépületeknél mindössze 2 százalékos visszaesést jelent. Összességében a nem lakóépületek várható beruházásai inkább stagnáló, mint csökkenő tendenciát mutatnak. A nem lakóépületek közül a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma 13 százalékkal csökkent, az ipari és mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké viszont 4 illetve 10 százalékkal nőtt.

KSH