A megvalósítás részleteiről a miniszter nem beszélt. Szavai szerint azonban "a briteken kívül a magyar az egyetlen, ahol a kormánynak nincs befolyása a hosszú távú energiabeszerzésre, csak hatósági és szabályozási lehetősége van. A szabályozói eszköz nem elég, mert nem ad elegendő mozgásteret". Ezért lenne szükség az állami tulajdonosi jelenlétre. Fellegi Tamás szerint a versenynek érvényesülnie kell, s ebbe a keretbe szeretnék az állam stratégiai szerepét "visszahozni", beleértve a megújuló energiatermelést is.

A megújuló és a hővel kapcsoltan termelt áram támogatásának kötelező átvételi rendszerét (kát) át kell szabni, mert nem lehet az, hogy "kiszivattyúzzák" a rendszerből a támogatást azok, akiknek a befektetése már megtérült. A kát-rendszer, amiben a végfelhasználó fizeti meg a támogatást alkalmatlan a hosszú távú energiastratégia elképzeléseinek támogatására. Utalva Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének és Bencsik Jánosnak, a tárca energiaügyekért is felelős államtitkárának nézetkülönbségére, a miniszter azt mondta: a vita abban volt, milyen "sebességgel" alakítsák át a rendszert. "Olyan új támogatási rendszert alakítunk, amely segíti az energiapolitika megvalósítását és előnyös a végfelhasználóknak is.

A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban a Fellegi Tamás reményét fejezte ki, hogy már idén novemberben kiírhatják a tendert és jövőre döntés születhet. Papíron öt potenciális pályázó: orosz, kínai, japán, koreai és a francia Areva tudná finanszírozni is a beruházást. A miniszter közlése szerint  intenzív tárgyalások folynak a bővítésről. A franciák, az Areva nagyon aktív, de jelentős a finn, a koreai, a kínai és, újabban, a japán érdeklődés is a beruházás iránt.

Az európai uniós elnökséggel kapcsolatban a miniszter azt hangsúlyozta, hogy energetikai kérdésekben elsősorban a súlypontok kijelölésében tud eredményt elérni. Meghatározott ügyekben már nehezebb, de ilyen eredménynek mondta, hogy sikerült közösen európai vezetőt jelölni a Nemzetközi Energia Ügynökség élére.

A következő 50 év európai energiapolitikájának megvalósításához elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése. Az energia függetlenséghez pedig  nem elég a szállítási útvonalak, hanem a források  diverzifikálása is szükséges.  A kohéziós politikáról szólva elmondta, hogy a legélesebb vita abban van, hogy a szolidaritás és felzárkóztatás mellett szektorális szempontok is érvényesüljenek a közös agrár-, az energetikai és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében. Az látszik, hogy a következő tíz évben nem lesz elég nemzeti forrás erre, ezért a 2020-ig szóló legalább 800 milliárd eurós forrásért folyik a harc.