A károkon mindenki osztozik: az autósok, az utak mentén élők és a vállalkozások is. A bruttó hazai össztermék (GDP) egy-öt százalékában határozzák meg nemzetközi kutatások azt a kárt, amit a világ legfejlettebb országainak évről évre el kell könyvelniük a közutakon kialakuló torlódások miatt - emlékeztetett a cikk, hozzátéve: senki nem tudja megmondani, hogy Magyarország vesztesége mekkora, mert hazánk nem csatlakozott az OECD évtizedek óta folyó kutatásához.

A Népszabadság a külföldi modellt figyelembe véve számolta ki, hogy a hazai gazdaság kára legkevesebb 270 milliárd forint évente, de ez az összeg akár az 1300-1400 milliárd forintot is megközelítheti. A napilap arról is írt, hogy a veszteség elemeit sem lehet pontosan meghatározni, de valószínű, a legnagyobb tétel a torlódások miatt veszteglő autók által feleslegesen elfüstölt benzin és gázolaj. Ez a Népszabadság becslése szerint 270-280 millió liter üzemanyag, ami mintegy százmilliárd forint pénzkidobás.

A felesleges füstölgés következménye a környezetszennyezés, ezt azonban nehéz forintosítani. Ehhez jön még a várakozás miatti stressz is - olvasható a cikkben.

Dugó az M0 autópályán. Viszi a pénzt

MTI / Manek Attila