Nem jön létre első olvasatban megállapodás az EP és a tagállamok között a szigorúbb gazdasági kormányzásról, amely a legkiemeltebb magyar elnökségi programként a kudarccal egyenlő. Az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalódelegációi mindenekelőtt abban nem értenek egyet, mennyire legyen automatikus a nem prudens fiskális politikát folytató tagállamok közösségi büntetése.

A pénzügyminiszterek hétfői luxemburgi ülésén megszületett módosított javaslatot az EP keddi szakbizottsági ülésén elvetették a képviselők, miután az szerintük több ponton is visszalépést eredményezett. Mindezt annak ellenére, hogy hvg.hu-nak nyilatkozó diplomaták hétfőn úgy vélték, a magyar elnökség mindent megtett azért, hogy kompromisszum szülessen a hat jelentésből álló, úgynevezett “hatos csomagban”.

Az EP ennek ellenére napirendre tűzte csütörtöki plenáris ülésén a jelentésekről történő szavazást, a végszavazást azonban júliusi, strasbourgi ülésére halasztotta. Az EP jelentéstevői a szavazás után tartott sajtótájékoztatójukon kijelentették: a következő egy hétben folytatódnak a Tanáccsal a konzultációk, hogy sikerüljön még a parlament nyári szünete előtt megállapodásra jutni.

Az egyik jelentéstevő, a holland néppárti Corien Wortmann-Kool hangsúlyozta, a gazdasági kormányzás szigorításáról szóló csomag véglegesítése nagyon fontos üzenet a piacoknak és a gazdaságoknak, különösen Európa jelenlegi gazdasági helyzetében. Több másik jelentéstevővel együtt Wortmann-Kool hozzátette, az EP is a mielőbbi megállapodás mellett van, de nem megy bele olyan alkuba, amely kibúvókat hagy a nagy tagállamoknak a fiskális szigor kikerülésére.

A végeredményben egy szigorított növekedési és stabilitási paktumot létrehozó alkuhoz az EP azt szeretné, ha több helyen alkalmaznának fordított többségi szavazást, a tagállamoknak szóló figyelmeztetések és szankciók automatikusabbá tételére. Az EP érvelésének erősségét csökkenti, hogy az erről rendelkező jelentését a hatos csomagnak elenyésző többséggel szavazta meg csütörtökön a plenáris ülés.

Azonban az, hogy nem született első olvasatban megállapodás, és a legújabb fejlemények alapján csak júliusban véglegesül a csomag, inkább a magyar elnökség számára fájó és a valóságban kevés fennakadást eredményez. Az uniós intézmények szakértőinek többsége egyetért abban, hogy a csomag alig kilenc hónap alatti testet öltése elsősorban a Matolcsy-minisztérium államtitkárának, Kármán Andrásnak és csapatának köszönhető, illetve Magyarország unióhoz rendelt Állandó Képviselete diplomatáinak.

A csütörtökön kora este kezdődött EU-csúcson azonban a vacsora mellé az állam- és kormányfőknek a hatos csomag mellett a görög gazdaság megmentését szolgálják fel témaként. Utóbbi kapcsán döntés nem várható, hiszen az Eurócsoport hétfőn világossá tette: a tavaly májusi EU-Nemzetközi Valutaalap csomagból fennmaradó 12 milliárd eurót csakis azután utalják át, ha a bizalmi szavazást túlélt, átalakított görög szocialista kormány újabb 28 milliárd eurós megszorító csomagot fogadtat el az athéni parlamenttel. Ennek ellenére egyre hangosabb a görög kérdés politikai vitája. A tagállamok közül többen egyre kilátástalanabbnak látják a hellén gazdaság helyzetét, minthogy az ország várhatóan még évekig nem lesz képes piaci alapon finanszírozni államadósságát.

A hatos csomagnál fényesebben áll a magyar elnökség csillaga a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása ügyében. A csúcs következtetés-tervezete szerint Horvátországgal a hónap végéig lezárják az utolsó négy, nyitva lévő tárgyalási fejezetet. Azután a szöveg szerint az év végéig aláírnák a csatlakozási szerződést Zágrábbal, amely így várhatóan 2013 júliusában az EU huszonnyolcadik tagállamává válna.

Téma lesz végül az EU-csúcson az EU külső határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek a megerősítése. A szerdán az EP-tagállamok és az Európai Bizottság köztött kötött megállapodás szerint keményebben léphet fel a Frontex az emberkereskedelem és egyéb, határokon átnyúló bűnözéssel szemben. Ehhez a jövőben saját eszközöket, helikoptereket, földi szállító eszközöket vásárolhat. Emellett a közeljövőben európai határvédelmi egységeket állítanak fel a tagállamok, amelyek szükség esetén például menekültáradattal küzdő uniós térségekbe vezényelhetőek.