A cégszámra vetített fizetésképtelenségi arány az autókereskedések és szervizek világában 4,45 százalék, amit az is tetéz, hogy az elmúlt időszakban a fizetési késedelem is jelentősen megemelkedett az iparágban, ami arra utal, hogy a szereplők egyre nehezebben törlesztik adósságaikat.

A gépjármű-kereskedőket és szervizcégeket érdemes elkülöníteni, mert más sajátosságok határozzák meg piaci helyzetüket. A használt gépjárművekkel kereskedőket kevésbé érintette a válság, mint az új termékeket fogalmazó márkakerekedéseket. A privát szervizcégek, vagy akár a „feketéző” autójavítók előnyben vannak a márkakereskedők javítóüzemeivel szemben, mivel az autósok a szervizköltséget is a lehető legalacsonyabban akarják tartani még akkor is, ha ez a minőség rovására megy. A gazdasági helyzet igazán nagy vesztesei ebben a szektorban így az új gépjármű-kereskedők voltak.

Eladásra váró autók. Hátat fordított nekik a kereslet

AP

Az új autókat értékesítők közül talán csak a luxusautó-kereskedők forgalma nem esett vissza drasztikusan. Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) elnöke szerint 2007-ben még több mint 200 ezer gépjárművet adtak el Magyarországon, s az autókereskedők akkor még arra számítottak, hogy évi 300 ezerre is nőhet az értékesítés. A válság hatására azonban 2010-re 52 661-re csökkent az értékesített új autók száma, azaz durván negyedére esett vissza a kereslet, ami veszélybe sodorta a szektort. Új autót ma magánszemélyek alig vesznek, az értékesítés zöme a flottaértékesítésekből származik.

A szigorodó hitelfeltételek sem kedveztek az autóeladásoknak. Míg korábban az átlagos önerő 30 százalék, az átlagos futamidő új autó esetében 7,5, használtnál 5,5 év volt, mára az átlagos önerő 40 százalékra nőtt, az átlagos futamidő pedig másfél évvel csökkent. A márkakereskedések nehéz helyzetét tetézi, hogy költségtakarékossági okokból már nemcsak a magánszemélyek, hanem a cégek is sokszor a márkakereskedőn kívül oldják meg a gépkocsik szervizelését. A szervizdíjak húzhatnák ki a kereskedőket a bajból, de a tendenciák inkább a feketegazdaság erősödését mutatják.

D&B

Az elmúlt egy évben valamelyest – 4,54-ről 4,45 százalékra – csökkent a gépjármű-kereskedő és -javító cégek fizetésképtelenségi aránya, de ez még mindig jóval a magyarországi átlag fölött van. Ráadásul a minimális csökkenés sem a javulás jele. Az első nagy fizetésképtelenségi hullám már megvolt, de új bedőlési dömping várható az iparágban. Számos nagy szereplő magas eladósodottsággal küzd, és hitelekkel finanszírozták felhalmozódott és nehezen mozgó készleteiket is.

A borús jövőképet sötétíti, hogy az elmúlt fél évben az iparágban a végelszámolások aránya jelentősen emelkedett. Míg 2010 második félévében naponta átlagosan kicsit több mint 1 iparági szereplő szűnt meg saját maga által kezdeményezett bezárással (azaz végelszámolással), addig ma naponta 2,5 céget zárnak be így.

Keleti József, a D&B ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a gépjármű-kereskedelem és -szerviz a hatodik legnagyobb bedőlési arányú iparág, amit az építőipar és az építőiparhoz kapcsolódó szektorok, a textilipar és logisztika előz csak meg. Egy iparág teljesítményéből azonban nem szabad az összes szereplőre nézve általánosítani, mivel vannak biztonságosan működő vállalkozások is a szektorban.

Üzleti kapcsolat kialakításakor többnyire nem tudhatjuk, hogy éppen megbízható vagy a bajban lévő gépjármű-kereskedő, vagy szervizcéggel tárgyalunk, ezért minden esetben szükséges a szektor szereplőinek megbízhatóságát alaposan megvizsgálni, és az összes fellehető információra támaszkodni. Az iparágban a fizetésképtelenné váló és rizikós cégek az átlagnál nagyobb arányban találhatók meg, így Keleti József a gépjárműipar tekintetében kiemelkedően alapos kockázatkezelést javasol.

D&B

A rossz gazdasági kilátások ellenére havonta több cég alakul az iparágban, mint amennyi felszámolással, végelszámolással vagy csődeljárással megszűnik. De a két szám közelít egymáshoz, sőt májusban gyakorlatilag meg is egyezett az új cégalapítások és a bezárások száma. Így is közel 20 ezer cég (a magyar vállalkozások 3,5 százaléka) szeretne megélni a gépjármű-értékesítésből és javításból, ami a szignifikánsan lecsökkent kereslet miatt meglehetősen magas szám.

A megugró végelszámolási számon kívül az iparágra jellemző fizetési késedelmek tendenciája is aggasztó, ugyanis a 2010-es átlagos késedelemhez képest több mint 3 nappal (16,7 napra) nőtt az iparágban tevékenykedő cégek késedelme. A D&B DunTrade fizetési tapasztalat-rendszeréből látszik, hogy a szektor szereplői az összes cégnél kevesebb, 25 nap körüli fizetési határidőt kapnak partnereiktől.

A beszállítók bizalmatlanságára utal, hogy ebben az iparágban a cégeknek a magyarországi átlagnál – ami 30 nap körül mozog – 5 nappal korábban kell átutalásos számláikat kiegyenlíteni. Mivel az iparág nehéz helyzete nyilvános, ezért a partnerek is az átlagosnál szigorúbb fizetési feltételeket követelnek meg, ami további nehézségeket okoz a már most is nagyrészt bajban lévő iparágban. A szektor még az idén biztosan nem fog kilábalni a válságból, és az adatok azt mutatják, hogy több évet is várni kell, mire az itt tevékenykedő cégek fellélegezhetnek.