A bejelentett intézkedéscsomag minimum aggályos és minden valószínűség szerint alkotmányellenes. Emellett több nemzetközi egyezményt, köztük uniós közösségi egyezményeket sért – mondták a hvg.hu átal megkérdezett szakértők.

Sérti a Ptk.-t

Rácz Zoltán, a Heinzelmann és Társai Ügyvédi Iroda nemzetközi gazdasági jogra szakosodott ügyvédje szerint a tervezet szembemegy a hatályos Polgári törvénykönnyvvel és az érvényes bírósági gyakorlattal.

"A Ptk. ugyan korlátozott keretek között lehetőséget ad a már létrejött szerződések utólagos, bíróság által történő módosítására, de a bírósági gyakorlat alapján a devizahitelesek esetében ez a lehetőség nincs meg, mivel az adósok egy általuk ismert, de esetlegesen rosszul felmért árfolyamkockázatnak köszönhetően kerültek a jelenlegi helyzetbe" – mondta a hvg.hu-nak az ügyvéd.

A bejelentés napján a Parlamentben - Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson!

MTI / Koszticsák Szilárd

Szerinte ebből a helyzetből könnyen az is előállhat, hogy a bank az elfogadott jogszabály ellenére sem fogadja be az adós végtörlesztési kérelmét, vagy elfogadja ugyan, de aztán továbbra is követeli tőle az árfolyamrögzítés miatt előálló banki veszteséget. Ebben a esetben a bíróságra lesz bízva a kérdés eldöntése, az esetlegesen fennálló tartozás megállapítása.

Alapjogok figyelmen kívül

A miniszterelnök által hétfőn a parlamentben ismertetett intézkedéscsomag Rácz szerint közösségi jogot is sérthet. Az Európai Unió működéséről szóló szerződések ugyanis egyértelmű korlátok közé terelik a tagállamok jogalkotói mozgásterét, így az EU jogával ellentétes tagállami szabályozás elfogadására nem kerülhet sor.

Az alapvető jogok biztosításának egyik lényeges eleme a tulajdon védelme, amit az Európai Unió Alapjogi Chartája is definiál. Tulajdonnal kapcsolatos szerződéses jogviszonyba az állam kívülről csak jogszabályi úton, és csak abban az esetben avatkozhat bele, ha ugyanabban a jogszabályban a intézkedéssel kapcsolatos károk megtérítéséről is rendelkezik.

Az Alapjogi Charta mellett érinti a kérdés az Emberi Jogok Európai Egyezményében meghatározott tulajdonvédelmi rendelkezéseket is, ez utóbbi alapján lehetséges az Emberi Jogok Európai Bíróságánál is jogi eljárás kezdeményezése az intézkedéscsomag ellen. Rácz Zoltán szerint a kormányzati elképzelés súlyosan sértheti a jogbiztonsághoz való, ugyancsak alaposan körülbástyázott közösségi alapjogot.

Befektetővédelmi egyezmény semmibe véve

Lattmann Tamás nemzetközi jogász, az ELTE jogi karának oktatója szerint a kedvezményes végtörlesztés terve sértheti a Washingtoni Egyezményt is, amely 1987 óta kötelező Magyarország számára. Ez alapján akár az érintett befektető is közvetlenül eljárást indíthat Magyarország ellen az egyezmény rendelkezésének értelmében felállított Nemzetközi Befektetési Vitarendező Központ előtt. Ugyanezt teheti a származási ország is, ahová a sértett vállalkozás székhelye be van jelentve: az állam ebben az esetben a Nemzetközi Bírósághoz fordulhat az egyezmény megsértése miatt.

Ilyenre egyébként már volt példa: 2006-ban a Ferihegy 2B terminált építő kanadai befektetőnek a Nemzetközi Bíróság 17 milliárd forint kártérítést ítélt meg, miután 2001-ben az Orbán-kormány a reptér kezelését egy újonnan alakított cégre, a Budapest Airport Rt.-re bízta. Az üzemeltetésből így került ki a korábban ezt a jogot 2010-ig elnyerő befektető.

A tőke szabad mozgását is sérti

Walter Obwexer, az innsbrucki egyetem közösségi joggal foglalkozó professzora szerint a magyar kormány terve minden valószínűség szerint megsérti a tőke szabad mozgásának elvét, amely a közösségi jog négy alapszabadságának egyike, és maga is alapjog jellegű. Obwexer szerint különösen az intézkedés arányosságával merülnek fel kétségek, miután a javaslat beavatkozik létező magánjogi szerződésekbe. (Az arányosság szintén alapelv, lényege, hogy az egyén cselekvési szabadsága csak a közérdek védelméhez szükséges mértékben korlátozható.)

Oli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa

AP Photo

Ausztria az Európai Bizottságtól azt várja, hogy forduljon az Európai Bírósághoz a jogsértés megállapítására, ezen túl pedig kérjen ideiglenes intézkedést annak érdekében, hogy a magyar kormány felfüggessze a tervezet törvénybe foglalását, illetve hatálybalépését. Ehhez először meg kell győznie az Európai Bizottságot az álláspontjáról, amely aztán az Európai Bírósághoz fordulhat. A kérdésben több terület uniós bizosa is illetékes lehet: eddig Olli Rehn pénzügyi biztos szólalt meg a szóvivője útján az ügyben, bejelentve, figyelik, mire készül Magyarország.

Mint az áfánál?

Lattmann szerint az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban azt kell fontolóra venni, hogy a kedvezményes végtörlesztés terve okozhat-e helyrehozhatatlan károkat, melyek később nem orvosolhatók. Az ideiglenes inézkedést a kormány a törvény elfogadásakor vagy figyelembe veszi, vagy nem – utóbbi esetben kettős jogsértést követ el, ha az eljárás során beigazolódik, hogy nincs igaza.

Obwexer szerint – akit a bécsi Der Standard című napilap szólaltatott meg – Orbán terve olyan károkat nem keletkeztet, amiket utólag ne lehetne kártérítéssel rendezni. Amennyiben az Európai Bizottság ún. kötelességszegési eljárást kezdeményez, akkor olyan hosszú procedúrára kell felkészülni. Hasonlóra, mint ami az áfadöntést megelőzte.

Nagyjából három évig tartott, mire az Európai Bíróság az áfa-visszatérítés elmaradása ügyében megállapította a magyar állam jogsértését, és a kormányt a vállalkozóknak járó 250 milliárd forint megfizetésére kötelezte. Vagyis a bankoknak is legalább ennyi ideig kell várni a veszteségeik megtérítésére, ha a jogsértés beigazolódik.

Elveszett jelentés

Orbán Viktor kedden a Hír Tv Rájátszás című műsorában beszélt a végtörlesztés nemzetközi jogi helyzetéről. Tisztában volt vele, hogy "meg fognak bennünket támadni", és vitára kell számítani. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a magyar állam helyt fog állni abban az esetben, ha néhány év múlva olyan ítélet születne az Európai Bíróságon, hogy jogtalan, amit a kormány most bevezetni tervez.

"Ebben az esetben sem hárulna semmi a devizahitelesekre" – emelte ki a kormányfő. (Vagyis a büntetést szétterítenék az adófizetők között.) A kormányfő a magyar alkotmányossági aggályokat igyekezett eloszlatni azzal, hogy „a magyar jog ismeretében” azt mondta, hogy „a Fidesz és a KDNP által előterjesztett javaslat nem ütközik a magyar jogba".

Kedden az Indexen nyilvánosságra került a Közigazgatási és Igazségügyi Minisztérium (KIM) által készített belső szakvélemény, amely a tervezetet jogellenesnek és bírósági úton sikeresen megtámadhatónak ítélte. Ezzel kapcsolatban Orbán a már idézett interjúban azt mondta, hogy "nem ismeri ezeket a pletykákat". Matolcsy György pedig tagadta, hogy az igazságügyi tárca ilyen szakvéleményt adott volna.

Ez pedig csak az jelenheti, hogy már a KIM-en belül jegelték a szakvéleményt, és nem is küldték meg a nemzetgazdasági tárcának. Vagy Matolcsy emlékszik rosszul.