Elmarad ma egy kormányszóvivői tájékoztató, amit egy hete harangoztak be. Ezen állt volna elő Matolcsy György azzal a programmal, amely részletesen és pontosan ismertette volna, hogy miképp kompenzálja a kormány azokat a pecheseket, akik az egykulcsos adó "megtisztításával" rosszul járnának.

Mint ahogy a hvg.hu is beszámolt róla, a nettó 140 ezer forintnál alacsonyabb bérjövedelműek kevesebbet vinnének haza, mint tavaly, ha jövőre az adójóváírásokat és a félszuperbruttót (a bruttó jövedelem 1,27-es szorzóját, amit az szja adóalapjának kiszámításához használtak) egyidejűleg kivezették volna. A kormány, miután a problémát érzékelte, bejelentette a minimálbér megemelését, illetve ajánlást tett a versenyszférában a béremelésre, valamint ígéretet az afölötti veszteségek kompenzálására.

A komplikáció abból fakadt, hogy többszöri nekifutásra sem sikerült a kormánynak összeraknia, mi legyen ennek a kompenzációnak a forrása. Ennek főként az volt az oka, hogy a javasolt megoldások olyan helyzetet teremtettek, mintha nem érvényesülne "maradéktalanul" a személyi jövedelemadózásban az egységes kulcs – ami a jövő évi költségvetésnek is az egyik fő üzenete. Először egy szolidaritási jellegű járulék bevezetéséről volt szó a bruttó 202 ezer forint fölött keresők esetén, majd ugyanebben a körre vonatkozóan jelentették be, hogy a félszuperbruttót csak késleltetve szüntetik meg. (A jelzett kereset felett marad a 20,3 százalékos kulcs.)

MTI / Kovács Tamás

Az előzetes ütemterv szerint ma kellett volna elnyernie a költségvetési törvényjavaslatnak is a végső formáját. De mint a miniszterelnökségről megtudtuk, a bérkompenzáció és a büdzsé ügyében is pénteken lesz legközelebb mondanivalója a kormánynak. Annak érdekében, hogy addig is mindenki szabadon barátkozhasson a jövő évi brutális költségvetési kiigazítás gondolatával, összeszedtük a lényegét annak, amit a büdzséről tudni lehet.

Nulladik verzió

Az „országvédelminek” nevezett 2012-es költségvetés fő elemeivel már megismerkedhettünk Matolcsy György másfél héttel ezelőtti sajtótájékoztatójából és az azt követő kormányzati  kommunikációból, továbbá különböző sajtóértesülésekból. Arról, hogy kevés meglepetésben legyen részünk, leginkább az Origo hírportál gondoskodott, mivel a benyújtás előtt megszerezte a költségvetési törvényjavaslatot, és közzétett számos részletet. De minthogy nem a nyilvános verzióról van szó, bizonyos elemek még bizonyára változhatnak.

Amit tudunk, hogy a kormány jövőre is három százalék alá szorítaná a hiányt, mégpedig jóval, mivel a GDP-hez mérten 2,5 százalékos költségvetési deficittel tervez, beleértve az önkormányzatok hiányát. Ehhez a központi költségvetés körében 750 milliárdos kiigazítást állított be, amiről Matolcsy azt mondta, hogy ez a bevételek 450 milliárdos növekedéséből és a kiadások  300 milliárdos lefaragásából áll össze.

Számok a szavak mellett

A bevételek között a nemzetgazdasági miniszter a normál áfakulcs emelését említette két százalékponttal (27 százalékra), ami várhatóan a legmagasabb lesz jövőre az uniós országok között. Ebből az egyetlen lépésből 150 milliárd bevételt remél a tárca.

Matolcsy ugyancsak korábban már bejelentette a dohány, az alkohol és gázolaj jövedéki adójának és a játékadónak a növelését (itt a törvényjavaslat szerint 54 milliárd lenne a haszon), a kötelező biztosításba beépítendő baleseti adót (plusz 27 milliárd), a munkavállalók egészségbiztosítási járulékának 1 százalékpontos növelését (plusz 83 milliárd), és a vállalkozók által fizetett munkavállalói járulékalap-minimum növelését a minimálbér helyett annak másfélszeresére (plusz közel 30 milliárd).

Ahogy a Népszabadság először beszámolt róla, átvariálják a béren kívüli juttatások rendszerét: a hidegutalványok helyett a kiterjesztett SZÉP-kártyára és bizonyos körben lakbértámogatásra lehet ezeket igénybe venni. Ez az átrendezés is hozhat az Origo tudomása szerint pár milliárdot.

A Rogán Antal által a Parlament elé vitt, az online szerencsejátékokat érintő adót a jövő évre is bekalkulálták: 2012-ben 30 milliárdot fialna a költségvetésnek.

Vállalkozóbarát: ha ilyen a barát, nincs szükség ellenségre

Új adótételek még: változik a regisztrációs adó és a gépjármű átírási illeték kivetési alapja, és mindkettő esetében beépül még egy környezetterhelési elem. Az adóalap átalakításával és a zöld szorzó beiktatásával az internetes lap szerint összesen 13,5 milliárdot nyerne a büdzsé.

Bekerülne az adózási körbe az ajándék és a reprezentációs költség, ami 15 milliárddal gazdagítaná az államkasszát. A cégek veszteség-elhatárolásának átszabásával pedig további összesen 30 milliárddal rövidítenék meg a vállalkozások jövő évi eredményét. (Ez úgy nézne ki, hogy az előző üzleti évből áthozott veszteségnek csak a felét lehetne leírni az adózás előtti nyereségből, és ezáltal nőne az árbevétel adóalapot képző része, a fennmaradó veszteséget pedig a következő évbe görgethetnék a cégek tovább.)

Nem látszik a strukturális átalakítás, csak a megszorítás

Az Origo birtokába került költségvetési tervezet szerint a kiadási oldalon is nagyot vág a kormány. Az állam egyes feladatokat felad, illetve nem finanszíroz többet. Így például az útalapba nem rak jövőre pénzt (mínusz 40 milliárd) – elvben bejöhetne a képbe a kilométerarányos, elektronikus elszámolású közúti díj, de még nem volt róla döntés. További 75 milliárd esetében azonban nem lehet tudni, hogy melyik ujjába harapna az állam.

MTI / Koszticsák Szilárd

Szűkítenék az utazási kedvezmények után járó állami támogatás összegét 16 milliárddal és az állami közelekedési társaságok támogatását is 10 milliárddal. De ahogy az Origo is írja, a kisebb költségigény egyelőre nincs alátámasztva intézkedésekkel, se a kedvezmények, se pedig a közlekedési integráció terén, hanem egyszerűen csak beindul a fűnyíró.

Az állam ezen túlmenően önmagán spórol: a közszférában 20 milliárdot szeretne megtakarítani az illetmények befagyasztásával, valamint jelentős mértékű leépítésekkel. Az utóbbit Rogán Antal tegnap Az Este című műsorban lényegében elismerte – ugyanakkor elmondta, hogy az elbocsátottakat tartalékállományba helyezik, a magáncégeknek pedig járulékkedvezményt adnak, ha alkalmazzák őket.

Az állami szociális ellátásokkal összefüggő kiadásokat egy kalapba, a már tavaly ősszel beharangozott Nemzeti Szociálpolitikai Alapba pakolnák (ide kerülnének a normál öregségi nyugdíjon kívüli – szolgálati, korkedvezményes, előrehozott öregségi – nyugdíjkifizetések, valamint a jövedelempótló és -kiegészítő támogatások). Az alapra 865 milliárdot szánna a kormány: mivel egyes juttatásokat (családi pótlék, anyasági támogatás, gyes, gyermeknevelési támogatás, pénzbeli gyermekvédelmi támogatás, életkezdési támogatás) befagyasztanak, reálértéküket összességében aligha őrzik meg a támogatások. A nyugdíjalapba tartozó öregségi nyugdíjak maradnának inflációkövetők.

Vastag puffer, bujkáló adósságok

A költségvetési törvénytervezetben megjelenik az adójóváírások és a félszuperbruttó együttes kivezetésének szándéka – de már az eredeti kijelentés módosított változata. Azaz, hogy az adójóváírásokat jövőre teljesen kivezetik, a félszuperbruttót a már közzétett jövedelemhatár fölött (bruttó 202 ezer) benne hagynák a rendszerben. A várható hatás szerint ezzel is nyerne 110 milliárdot a büdzsé, amit az egykulcsos szja veszteseinek a kompenzálására fordítanának.

A központi költségvetésbe több kalapban feltüntetett, hatalmas biztonsági tartalékot tettek, melyek együttes mértéke 390-455 milliárd forint lehet. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint azonban nem lehet tudni, hogy milyen költségvetési kihatása lehet a már beharangozott intézményátvételeknek (kórházak, iskolák, kulturális intézmények stb. kerülnének állami kézbe), illetve adósságrendezési kezdeményezéseknek (önkormányzatok, PPP konstrukciók átalakítása stb.) - az ugyanis az eddigiekből nem derül ki.