A kormány döntött a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról (NET); a hiteladós, akinek megvásárolja lakását az állam, az ingatlanban maradhat bérlőként, s ha konszolidálódik a helyzete, visszavásárolhatja - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. A bérleti díjat rendeleti úton szabályozza a kormány, a szociális helyzetet figyelembe véve.

Az állam 2014 végéig 5 ezer lakást vásárol meg, földrajzi elhelyezkedéstől függően a szerződéskötéskor megállapított értékének 35-55 százalékán - mondta a kormányszóvivő. A bankokkal még júniusban állapodott meg a kormány arról, hogy a fővárosban és megyei jogú városokban a hitelszerződésben rögzített forgalmi érték 55 százalékáért, más városokban 50 százalékért, kisebb településeken 35 százalékért vásárolhat ingatlanokat az állam. Erről azonban még nem jelent meg kormányhatározat, csak arról, hogy az állam - a szóvivő által mondottakkal ellentétben - nem a szerződéskötéskor rögzített forgalmi érték, hanem az aktualizált érték alapján venné meg az ingatlanokat (mivel az ingatlanárak jelentősen csökkentek az utóbbi években; ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az állam kevesebbért vásárolhatna, a bankok pedig többet buknának).

A bérlővé vált hiteladósok az MNB alapkamattal megemelve, ugyanazon az áron vásárolhatják vissza az ingatlant, amilyen áron az állam megvásárolta a banktól, a visszavásárlást legkorábban hat hónap múlva kezdeményezhetik - mondta a kormányszóvivő.

Kétgyermekes rászorulókat mentenek

Az állam csak abban az esetben vásárolja meg az ingatlant, ha az adós megfelel a Nemzeti Eszközkezelő Társaság feltételeinek és beszerzi a szükséges igazolásokat, valamint a bank hozzájárulását.

A NET programjának vannak objektív és szociális feltételei ismertette Gíró-Szász András. Szociális szempontból azok vehetik igénybe a NET által nyújtott segítséget, akik hiteladósok vagy hiteladós a velük egy háztartásban élő élettárs, illetve házastásrs, és szociálisan rászoruló személynek minősülnek – jelen pillanatban vagy jövedelempótló vagy szociális támogatást kapnak, továbbá legalább két gyermeket nevelnek.

Az objektív feltételek közé tartozik, az hogy 2009. december 30-a előtt jegyezték be a jelzálogot az ingatlanra és kizárólag a magyar államnak felajánlott lakóingatlan képezi a jelzálogot. Feltétel az is, hogy a megkötéskor a forgalmi érték nem haladta meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15 millió forintot, az egyéb településeken pedig a 10 millió forintot. Továbbá, a kölcsön összege nem haladta meg a forgalmi érték 80 százalékát. Feltételként szerepel még, hogy a tartozás tartósan késedelmes legyen, azaz meghaladja a 180 napot és az ingatlan lakhatónak minősüljön.

Ha az adós megszerzi a szükséges igazolásokat és a bank hozzájárulását, az adós, a bank és az állam szerződést köt majd, amiben meghatározzák a lakóingatlan vételárát. A NET adásvételi szerződése egyben egy mellékletet is tartalmaz, amely a lakásbérleti szerződést magába foglal a korábbi adóssal és tartalmazza a lakásbérleti díj meghatározását is. A kormány negyedévente áttekinti a NET működését és esetleg bővíti a hozzáférés lehetőségét - közölte a szóvivő.

Már működik az eszközkezelő

Csillag Tamás, a NET vezérigazgatója elmondta: az eszközkezelő már megkezdte működését. Folyamatban van az ügyviteli folyamatok kialakítása, aminek során arra törekszenek, hogy az ügyintézés minél egyszerűbb, minél gyorsabb és minél olcsóbb legyen - tette hozzá. Az ügyintézés teljes körűen a bankfiókokban történik, az ügyfelek ott fogják megkapni a személyre szóló tájékoztatást, ott kezdeményezhetik az ingatlan állami megvásárlását, benyújthatják  a szociális feltételek fennállását igazoló dokumentumokat, és ott írják alá az adásvételi és a bérleti szerződést is.

Az ügyvitel kialakításakor azt is szem előtt tartották, hogy a szereplők osszák meg egymás között a feladatokat és a költségeket. Mivel a NET működésére valószínűsíthetően csak átmenetileg lesz szükség, minimális létszámmal és csak a legszükségesebb funkciókkal rendelkező szervezetet kívánnak kiépíteni. Arra fognak törekedni, hogy a lehető legtöbb feladatot más állami, önkormányzati szervek közreműködésével végezzenek majd el - ismertette Csillag Tamás. 

A törvény kihirdetéséig a hiteladósoknak nincs teendőjük, elfogadását követően minden ügyfél számára biztosítani fogják, hogy hozzáférjenek a szükséges információkhoz, kellő idő áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy beszerezzék az igazolásokat.    

Megkapja az adós az elsétálási jogot

Mint a kormányszóvivő mondta, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság segítségével a hiteladós az ingatlanjában maradhat, mivel a bank a követeléseinek egy részét megkapja - cserébe lemond az ezt meghaladó követeléseiről -, az állam pedig kifizeti ezt a vételárat és tulajdonba veszi az ingatlant. Mindez azt jelenti, hogy a kormány biztosítani fogja az úgynevezett elsétálási jogot azoknak az adósoknak, akiknek megveszi a lakását az eszközkezelő.

Azaz azoknak a kivételezett adósoknak, akiken a NET segít, nem kellene kifizetniük azt a tartozást, amellyel még az átvett lakás értékén felül tartoznak a banknak. A gyakorlatban ugyanis annak az adósnak, aki nem tudja fizetni a hitelét, és a bank elveszi a lakását, addig kell fizetnie (vagy addig árverezik el az ingóságait), amíg a teljes tartozást vissza nem szerezte a bank).

Devizahiteles asszony lakásában

Stiller Ákos

Nagyot ígértek, kevés lett belőle

A Nemzeti Eszközkezelőt tavaly júniusban, a kormány 29 pontos akciótervének bejelentésekor ígérte meg Orbán Viktor, gyakorlatilag minden törlesztésképtelen jelzáloghitelesnek. A miniszterelnök akkor azt mondta, azért javasolja az eszközkezelőt, hogy „a bedőlt hitelű lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok köréből”, hanem „tárgyalással rendezzék az eladósodott és fizetni nem képes családok a lakáshasználat jogát”.

Ez a remény egyes szakértői, banki vélemények szerint rossz hatással volt a törlesztési nehézségekkel küzdők fizetési hajlandóságára, és emiatt valószínűleg jóval kevesebben fizették a hiteleiket, mint ahányan képesek lettek volna. Ráadásul az eszközkezelő nem is állt fel a beígért tavaly októberi határidőre (végül idén augusztusban alapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő). A kormány ehelyett lassan megkezdte a visszavonulást a tarthatatlan vállalásból, Matolcsy György például 2010 október végén már azt mondta: csak néhány tízezer devizahitelesnek segíthet az eszközkezelő. Ezt mérsékeltebb formában még idén júniusban is tartotta a kormány, és azt ígérte, évente 5 ezer lakást vehet majd meg az eszközkezelő, ami azt jelentette volna, hogy legalább 10-15 ezer ingatlan került volna állami tulajdonba.

Végül azonban a hiteleseknek ebben is csalódniuk kellett: július végén ugyanis kiderült, hogy az eszközkezelő összesen legfeljebb 5 ezer lakást vásárolhat meg 2014 végéig. Erre összesen 20,5 milliárdot szán a kormány, ami a hvg.hu számításai szerint azt jelenti, hogy átlagosan körülbelül 4 millió forintért vesz majd lakásokat az állam. Idén kétmilliárd , jövőre pedig hárommilliárd forintot költ el a kormány a keretből.