A kormánypárti képviselők igennel, az ellenzékiek nemmel szavaztak. A jövő évi költségvetés fő célja az euróválság negatív hatásainak elhárítása, s ezért a törvényjavaslatba több száz milliárd forintos tartalék épült be a kockázatok fedezésére - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.

Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzott deficit eljárás alól, ezért tartósan 3 százalék alá szükséges szorítani a GDP-arányos államháztartási hiányt - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Banai Péter Benő elmondta: az Európai Unió által figyelt - egyszeri tételektől megtisztított - strukturális egyenleg GDP-arányosan 2,3 százalékos deficitet mutat. Kedvező az elsődleges egyenleg is - amely nem tartalmazza a kamatkiadásokat -, hiszen ez a mutató 1,4 százalékos többletet jelez - tette hozzá.

A jövő évi költségvetéshez kapcsolódó makrogazdasági sarokszámok szerint a GDP 1,5 százalékkal nő, a háztartások fogyasztása 0,2, a beruházások 3,2 százalékkal, az export 8,4, az import 8,1 százalékkal emelkedik, miközben az infláció 4,2 százalék lesz - közölte a helyettes államtitkár. A foglalkoztatás 1,5 százalékos bővülése elsősorban a közszféra 3,9 százalékos foglalkoztatási többletéből adódik, amelynek hátterében a Start-munkaprogram áll - tette hozzá.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke és Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke is megvalósíthatónak nevezte a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatot, miközben mindketten figyelmeztettek a kockázatokra.

Miközben az eurózóna egyes válsággal küzdő tagállamai bizonytalanságot jelentenek a pénzpiacokon, Magyarországnak a korábbi évek költségvetési deficitje és az államadósság növekedése miatt rendkívül fegyelmezett pénzügypolitikára van szüksége ahhoz, hogy a még mindig meglévő sérülékenységét képes legyen hárítani - fogalmazott Járai Zsigmond. A Költségvetési Tanács véleménye szerint a meglévő tartalékok mellett továbbiakra is szükség lehet, amit az adóbevételek növelésével, pontosabban az adóbeszedés szigorításával lehet elérni - hangsúlyozta a KT elnöke. 

A kockázatok között említette Domokos László a társasági adóbevétel 357 milliárd forintos összegének, valamint az on-line játékadó 30 milliárdos összegének befolyását.

Mindkét szervezet elnöke beszélt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank idei várható 95 milliárd forintos veszteségére nincs fedezet a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban. A Magyar Nemzeti Bank idei vesztesége a korábban várt 95 milliárd forint helyett 12 milliárdra csökkenhet - jelentette be Simor András elnök, jelezve, hogy a jegybank szakértői becslése szerint a jövő évi hiány a GDP 3,1 százalékát érheti el.

A csökkenő veszteség magyarázata az MNB elnöke szerint az, hogy a végtörlesztés során a jegybank devizát bocsát a kereskedelmi bankok rendelkezésére, amelynek eredményeként árfolyamnyereséget realizál. A jövő évi költségvetési törvényjavaslatról Simor András - aki egyben a Költségvetési Tanácsnak is tagja - elmondta: a kormány által tervezett 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány akkor tartható, ha a GDP 0,7 százalékát kitevő tartalék előirányzat döntő részét nem használja fel a kormány és emellett a költségvetési törvényjavaslatban szereplő intézkedéseket maradéktalanul végrehajtja.

Simor András szerint a jegybank - részben a költségvetési intézkedések hatására - 0,6 százalékos, a kormánynál kedvezőtlenebb növekedést prognosztizál 2012-re. Az eltérő növekedési kép ugyanakkor összességében csak kismértékben hat a 2012-es hiányra, mivel a lassabb fogyasztás és beruházás-bővülés, az alacsonyabb vállalati profit kedvezőtlenül hat ugyan az adóbevételekre, de ezeket a hatásokat jelentős részben ellensúlyozza, hogy a minimálbéremelés következtében az MNB szakértői magasabb inflációra, gyorsabb béremelkedésre és ennek következtében nagyobb a járulékbevételekre számítanak.

Veres János szocialista képviselő azt kérdezte az ÁSZ elnökétől, hogy a Költségvetési Tanács tagjaként miért támogatta a 2012. évi költségvetést, ha mind az ÁSZ írásbeli jelentésében, mind az azt kiegészítő sajtótájékoztatón megfogalmazta azokat a kockázatokat, amelyek a törvényjavaslatból kiolvashatók.

A korábbi szocialista pénzügyminiszter felvette azt is, hogy a kormány miért nem vette figyelembe a magyar konjunktúrakutató intézetek jövő évi igen mérsékelt GDP előrejelzését akkor, amikor a jövő évi növekedést túlméretezte a 1,5 százalékos mutatóval. Nagyon optimistának tűnik a Start-programban lefektetett 400 ezer fős foglalkoztatás bővülés is - tette hozzá. A szocialista frakció nem támogatja a jövő évi költségvetési javaslatot - jelentette ki Veres János.

Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a jövő évi országvédelmi költségvetés egyik legfontosabb célja, hogy a magyar államadósság csökkenjen, s ezáltal a válság elmúltával jobb startpozíciót képes majd az ország elfoglalni. A Fidesz politikusa szerint a gazdaságpolitika másik fókusza a munka gazdaságának kiteljesítése, amely az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszeren keresztül valósul meg.

"Továbbra is határozottan elutasítjuk azokat a felszólításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy álszent, többkulcsos adórendszerre álljunk vissza, amelyről már bebizonyosodott, hogy munka, család és vállalkozás ellenes" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.