A 2007 és 2013 közötti uniós tervezési időszakban Magyarország 8 ezer milliárd forinthoz jut. A kormányváltásig ebből 940 milliárd forintot fizettek ki, ez mára 2100 milliárd forintra nőtt. A most meghirdetésre váró összeg 1094 milliárd forint. A pályázatok várhatóan márciustól jelennek meg. Erre azért van szükség, mivel a meghirdetés és a szerződés aláírása között - átlagosan - 465 nap telik el, és a projekteket 2013 végéig be kell fejezni – mondta az NFÜ elnöke.

Ahhoz, hogy a keret biztosan kimerüljön, 5-10 százalékkal magasabb lesz a meghirdetett pályázatok végösszege az említett 1094 milliárd forintnál. Petykó Zoltán beszélt arról is, hogy a pályázati rendszer legnagyobb gondja a finanszírozás hiánya. Ezért a kormány olyan rendszert dolgoz ki, amelyben a közbeszerzésen nyertes vállalkozók előleget kapnak, az első 20 százalék a munkaterület átadásakor jár.

Az elnök megemlítette, hogy az EU ez év végéig valamennyi - támogatással kapcsolatos - közbeszerzést felülvizsgáltat.

Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára  a közgyűlésen arról számolt be, hogy az építési törvény módosítása februárban kerül a parlament elé, és eszerint az építési engedélyeket a települési jegyzők helyett a járási hivatalok adják majd ki 2013 elejétől.

Az azenpenzem.hu az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közgyűlésén publikált összeállítása szerint a hazai építőipar teljesítménye 35 százalékkal marad el az utolsó jó év szintjétől. 2011-ben is sorra dőlnek be nagy múltú cégek, nő a munkanélküliség és az egész ágazat a feketegazdaságba csúszik.

Az elemzés szerint az EU-ban a magyar építőipar zuhanása a legnagyobb: a 2005-ös évet bázisul véve, 2011 márciusában az építőipari termelés Németországban 130 százalék, Lengyelországban 174 százalék, Romániában 138 százalék, Szlovákiában 111 százalék, Csehországban 100 százalék, Franciaországban 96 százalék, Szlovéniában 85 százalék, Portugáliában 71 százalék, Magyarországon pedig 65 százalék volt.