A Monetáris Tanács december 21-i hatállyal 50 bázisponttal 7 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot kedden. Az elemzők többsége a három héttel ezelőtti kamatdöntés után is úgy foglalt állást, hogy még idén fél százalékponttal emelheti a jegybank az alapkamatot.

A forint árfolyama pozitívan reagált a testület döntésére, az euró jegyzése 301,40 forintról 300,50 forintra, a svájci frank 247,48 forintról 246,80-ra, a dollár 230,50 forintról 229,90-re, a japán jen pedig 2,9588 forintról 2,9506-ra gyengült. A forint jegyzése hétfőn és kedden délelőtt euróban 302 forint, svájci frankban 248 forint, dollárban 232 forint, japán jenben pedig 2,98 forint környékén stagnált.

Ugyancsak kedden délután közölték azt is, hogy a szeptemberi 1 százalékról 0,1 százalékra csökkentette a jövő évi GDP növekedésre vonatkozó előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank. Az inflációs prognózisát 4,7 százalékról 5 százalékra emelte az MNB. Az inflációs jelentés részletes adatait csütörtökön publikálja a jegybank.

Simor: a többség az alapkamat-emelés mellett volt

Két javaslatot tárgyalt a monetáris tanács keddi ülésén, 50 és 25 bázispontos alapkamat-emelést, a tagok jelentős többsége szavazott az 50 bázispontos emelésre - ismertette Simor András jegybankelnök az MNB Monetáris Tanácsa ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette: ha az inflációs kilátások érdemben romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé.

A jegybankelnök beszélt arról is, hogy Magyarország kockázati megítélésének jelentős javulásához szerinte elengedhetetlenül szükség van az IMF-EU-megállapodásra.

Az elnök szerint 2013 első felében elérhető a 3 százalék alatti inflációs cél, de ehhez a szigorú kamatpályát fenn kell tartani. A jövő évi indirekt adóemelések és az árfolyam gyengülés kifutása után a gyenge belső kereslet dezinflációs hatású lesz, és ez erőteljesen hat majd az infláció alakulására - mondta.

Kérdésre válaszolva megismételte a gazdasági bizottságban hétfőn elmondottak lényegét: az MNB-törvény elfogadását szerinte nem lenne szabad siettetni, a "törvény gyors átnyomása hazárdjáték Magyarország pénzügyi stabilitásával". "Számomra, mint ahogy az EKB számára sem értelmezhető, hogy miért szükséges a monetáris tanács tagjainak számát, illetve az alelnökök számát növelni" - fogalmazott a jegybank elnöke. Hozzátette, hogy a mostani két alelnökkel az MNB működése optimális.

Matolcsyéknak nem tetszik a kamatemelés

A Nemzetgazdasági Minisztérium a kamatdöntés után két percen belül reagált közleményben a döntésre: eszerint a kamatemelés gátolja Magyarország egészséges gazdasági növekedését, ezen túl pedig szembe megy az Európai Unió országaiban zajló folyamatokkal is, mert, mint írják, az Európai Központi Bank mellett az uniós államok központi bankjai is kamatot csökkentenek, ezzel is elősegítve hazájuk gazdasági növekedését.

Matolcsy György a parlamentben

Túry Gergely

"A Nemzetgazdasági Minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a jegybanki kamatemelés elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan, növelve azok versenyhátrányát, és akadályozva őket a saját és a GDP-növekedés előmozdításában" - írja a minisztérium.

Az NGM közleményében emlékeztet arra, Magyarország alapvető célja, hogy a válság után az unió egyik legversenyképesebb gazdasági környezetét biztosító állama legyen, ez ügyben pedig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban már "konzultált Simor András jegybankelnökkel azokról a monetáris eszközökről, amelyekkel élénkíteni lehet a gazdasági növekedést, hasonlóan a világ nagy központi bankjai, így az Európai Központi Bank, a Fed vagy a brit jegybank, a Bank of Englandhez hasonlóan".

Simor András jegybankelnök a kamatemelésről szóló keddi tájékoztatón jelezte: több szempontból szerencsétlennek tartja a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét, amelyet a kamatemelésről adtak ki. Aki ezt megfogalmazta az nincs tisztában a jegybanki függetlenséggel - mondta, hozzátette: "elfogadhatatlan, hogy kormányzati politikusok mindenre megesküsznek, hogy tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét és utána sorozatosan az ellenkezőjét cselekszik".

További emelések jöhetnek

Az MNB irányadó kamatrátája a 2008. szeptemberi 11,5 százalékos csúcsról 2010 márciusáig lépcsőzetesen fogyott 5,25 százalékig. Ezt követően alig egy évvel ezelőtt elkezdődött a felfelé lépegetés; előbb gyors egymásutánban háromszor is 25 bázispontos emelésről döntött a nemzeti bank, majd a több mint háromnegyed évig tartó 6 százalékos szintről november végén lépett 50 bázisponttal feljebb az irányadó ráta.

A Golden Stanley elemzői a mára prognosztizált fél százalékpontos kamatemelés után további egy százalékpontos emelésre számítanak, így a kamtszint rövidesen elérheti a 8,00 százalékot. A JP Morgan londoni elemzői leginkább azt valószínűsítik, hogy az MNB a forint erősebb szinten történő beállásáig folytatja majd a kamatemelést.

Nagyon sok kockázati tényező van, ami miatt a hazai gazdasági növekedési várakozásokat is valószínűleg a negatív tartomány felé kell majd korrigálni, írta szakértői kommentárjában Orosz Dániel, az AXA elemzési igazgatója. Emiatt a grandiózus méretű kiigazítások mellett további költséglefaragásokra is szükség lesz. „A kormányzat mozgástere szinte teljesen beszűkülhet, mivel csak minimális mértékű túlköltekezésre lesz lehetőség, és újabb, egyszeri tételekkel kevésbé lehet majd korrigálni az esetlegesen kieső bevételeket”, vélte az elemző, aki szerint komoly veszélyeket hordoz magában a nemzetközi befektetői hangulat további romlása is, illetve az eurozóna adósságválságának lehetséges mélyülése, vagy a közel-keleti feszültségek kiéleződése.