Az élelmiszerárak majdani növekedésében három tényező játszhatja a főszerepet: az áfaemelés, a gyenge forint és a globális nyersanyagárak. A kormány január elsejétől 25 százalékról 27 százalékra emelte az általános forgalmi adót, ami a hazai üzemanyagok piacán január elsején literenként 6-7 forintos áremelkedést hozott.

Ezt pár nappal később újabb 6 forintos emelkedés követte: a benzin átlagára 412-414 forintra, a gázolajé pedig 433 forintra nőtt. Az elemzők szerint a múlt heti áremelés legfőbb oka az, hogy a forint az utóbbi időben jelentősen gyengült.

Az utóbbi napokban a forint árfolyama azonban tovább gyengült a dollárral szemben, az iráni feszültségek pedig magas szinten tartották az olaj árfolyamát. Ez további drágulást eredményez az üzemanyagárakban. Így szerdától a Mol bruttó 10-10 forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.  A benzin átlagára ezzel 422-424 forintra, a gázolajé pedig 443 forintra nő, ami előbb vagy utóbb begyűrűzik az élelmiszerárakba is, hiszen a szállítmányozók ellentételezni fogják majd a növekvő kiadásaikat.

Újabb lélektani határ

Számolnunk kell akár az 500 forintos lélektani határral is – mondta Vultur Csaba, a holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója az áremelésekkel kapcsolatban. Szerinte ha a forint továbbra is gyengülő tendenciát mutat a dollárral és az euróval szemben, a Mol kénytelen lesz akár hetente emelni a benzin és a gázolaj árát.

Nem sokáig látni ilyen sorokat - csődhullám várható a szállítmányozásban?

MTI Fotó: Manek Attila

Tavaly ilyenkor még csak 361 forintot fizettünk a benzinért, és 351 forintot a gázolajért, és csak találgatások folytak arról, vajon átlépik-e az üzemanyagárak a 400 forintos lélektani határt. A holtankoljak.hu kiszámította, hogy most 3150 forinttal többet fizetünk egy tanknyi – 50 liter – 95-ös benzinért, és 4600 forinttal többet gázolajért, mint tavaly ilyenkor.

A verseny késlelteti az áremelést?

A malmok már most veszteségesen működnek, így ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak a piacon, kénytelenek lesznek áraikon emelni – mondta hvg.hu-nak Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének elnöke. Szerinte a liszt fogyasztói ára az első negyedév végére 5-10 százalékban növekedhet, de most még egyelőre a verseny tartja vissza az árakat, a malmok a veszteségeik ellenére egyelőre nem mernek árat emelni.

Az egyik legnagyobb hazai üzletlánc, a CBA szóvivője, Fodor Attila azt mondta, árverseny folyik az élelmiszerpiacon, és csak az fog tudni életben maradni, aki az áremelések ellenére féken tudja tartani saját árait. Ehhez – mint mondta – alaposan átgondolt költségmegtakarításra van szükség a logisztikában, a szállítmányozásban. A CBA-nak saját szállítmányozása van, így Fodor szerint a teherautók kihasználtságának növelésével, a jól megtervezett, takarékos logisztikával ellensúlyozni tudják az üzemanyagok árának emelkedését. A CBA szóvivője azt mondta, egyelőre nem terveznek áremelést a boltjaikban.

Satuban a kereskedő és a vásárló

A pékszövetség központilag ugyan nem befolyásolhatja az árakat, de az áfaemelésre és az üzemanyag-drágulásra ők is odafigyelnek. Werli József, a Pékszövetség főtitkára szerint a költségnövekedést az üzemanyagárak emelkedése mellett az energiárak emelkedése is befolyásolja. Nem beszélve arról, hogy ezek mellett a vállalkozásoknak biztosítania kell a minimál- és a garantált bérek folyósítását. Werli szerint a gyártási költségek magasak lettek, ahogy a logisztikai kiadások is, így idő kérdése, hogy ez mikor látszódik meg a kenyér árában. Ha nem javulnak a gazdasági mutatók, számítani lehet majd árdrágulásra és létszámleépítésekre.

Választhat a vásárló: jót vagy olcsót vesz

Túry Gergely

Satuba került mindenki az árak emelkedése miatt – mondta a hvg.hu-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte a beszállító-kereskedő-vásárló háromszögből előbb-utóbb kiesnek azok, akiknek nincs pénzük. Így elképzelhető, hogy a beszállító pékek tucatszámra zárnak majd be vagy drasztikusan emelik az áraikat, a kereskedőknek pedig muszáj lesz a kiadások fedezésére emelniük áraikon. Viszont Vámos szerint a fogyasztók inkább az olcsóbb termékeket keresik az áruházakban, aminek eredménye, hogy megjelennek a piacon a még olcsóbb, kevésbé jó minőségű termékek, a minőséget termelők pedig csődbe mennek.