Szabadon játszhat a kormány a költségvetéssel

Szabadon játszhat a kormány a költségvetéssel

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

A kormánynak rövidesen "papírja" lesz arról, hogy a költségvetési politikája "beszámíthatatlan". A parlament ugyanis kétharmados törvényben rögzítette, hogy a Költségvetési Tanácsnak a jövőben egy napon belül meg kell mondania, hozzájárul-e a költségvetés elfogadásához. Ha ez nem sikerül, a parlament úgy fogja tekinteni, mintha megkapta volna a hozzájárulást. Az új szabályok a kormány számára tét nélküli játékot írnak elő, amiben bármit megtehet, a nyilvánosság és a parlament maradék mozgástere viszont gyakorlatilag megszűnik.

Eddig csak a törvényben rögzített szabályokat kerülgetve folytathatott átláthatatlan költségvetési politikát a kormány, ma viszont már törvényünk is van arról, hogy a kabinet gyakorlatilag bármit megtehet a költségvetés év végi elfogadásakor. A parlament ugyanis kétharmados törvényben rögzítette, hogy a Költségvetési Tanácsnak a jövőben egy napon belül meg kell mondania, hozzájárul-e a költségvetés elfogadásához. Ha ez nem sikerül, a parlament úgy fogja tekinteni, mintha megkapta volna a hozzájárulást.

Az újabb játékszabályról, a tavaly év végén elfogadott gazdasági stabilitásról szóló kétharmados törvény módosításával döntött a parlament kormánypárti többsége. A hétfői módosítás része volt az Országgyűlésről szóló sarkalatos törvény elfogadásának.

Minderre valószínűleg azért volt szükség, mert múlt héten a szabálysértési törvény elfogadásakor kétszer is meg kellett szakítani a parlament ülését. A költségvetési bizottság egy hiba kijavítása miatt olyan módosítót nyújtott be, ami ellentétes a stabilitási törvénnyel. Ez ugyanis kimondja, ha egy javaslat a büdzsé főszámait is érinti, akkor arról a Kölstégvetési Tanácsnak is véleményt kell mondania. Mivel késő este erre nem volt lehetőség, ezért az arról a passzusról szóló szavazást elvetették.

Tét nélküli játék

A költségvetés elfogadásának folyamata szerint ha a tanács úgy látja, hogy a tervezett büdzsé nem felel meg az államadósság-szabálynak, a kormánynak a zárószavazás előtt módosítania kell a költségvetést. Az államadósság-szabály az Alaptörvényben azt írja elő, hogy mindaddig, amíg a GDP-arányos államadósság több, mint 50 százalék, addig a parlament csak olyan költségvetést fogadhat el, amellyel az adósságszint csökken a megelőző évhez képest.

Kovács Árpád: Fura helyzetbe kerül a Költségvetési Tanács elnöke
©

Ezt a szabályt a gazdasági stabilitásról szóló törvény azzal egészíti ki, hogy a költségvetésnek csak 2015. január elsejétől kell biztosítania az államadósság folyamatos csökkentését. Emiatt, amíg életbe nem lép az adósságszabály, teljesen tét nélküli kötelezettség a kormány számára az a hétfői módosítással elfogadott szabály, miszerint ha a tanács úgy látja, hogy a tervezett büdzsé nem felel meg az államadósság-szabálynak, a zárószavazás előtt módosítani kell a költségvetést. Másképpen: ezt a kormányt semmire sem kötelezi, a 2014 után következőt viszont annál inkább.

A kormány azt tesz, amit akar

Ezzel gyakorlatilag az eddiginél is nagyobb, valójában korlátlan mozgásteret biztosít a hétfői törvénymódosítás a mostani kormánynak arra, hogy közvetlenül az elfogadás előtt átírja a teljes költségvetést. Ugyanis a zárószavazás előtti módosító olyan részeket is megváltoztathat a költségvetésben, amit a parlament már korábban megszavazott.

Ez azt jelenti, hogy a kormány kedve szerint átírhatja a költségvetés főösszegeit, illetve azt, hogy a parlamentnek és a nyilvánosságnak semmi ideje nem marad arra, hogy szembesüljön a változtatásokkal. Ezzel a maradék költségvetési átláthatóságnak is búcsút inthetünk, és a parlament mozgástere rendkívüli módon beszűkül a kormánnyal szemben.

Pedig még ma is érvényben van az a szabály az államháztartási törvényben, mely szerint az Országgyűlés a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során november 30-áig meghatározza a fejezetek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési egyenlegét. Az ezt követően „benyújtott módosító javaslatok a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit nem módosíthatják”. A kormány egyébként már tavaly is törvénytelenül fogadta el a költségvetést, ugyanis egy zárószavazás előtti módosítóval átírta a főszámokat.

Abszurd a szabály

A hétfőn elfogadott változtatás szerint a kormány a zárószavazás előtti módosítót elküldi a Költségvetési Tanácsnak, amely egy napon belül véleményt mond arról, hogy az megfelel-e az államadósság-szabálynak. A rendelkezés azért abszurd, mert a Költségvetési Tanácsnak nem is zárószavazás előtti módosítóval átírt költségvetésről kell eldöntenie, hogy csökkenti-e az államadósságot, hanem csak a módosító javaslatról, és betű szerint voltaképp figyelmen kívül kellene hagynia a teljes képet.

Igaz, az utóbbi áttekintéséhez az egynapos határidő egyébként is túl rövid. Szakértők szerint a költségvetési változtatások hatásainak teljes átvizsgálása napokig tart, még egy teljes szakmai gárdával is. Az egynapos határidő érdekes helyzetet szülhet akkor is, ha például a következő nap ünnepnap vagy hétvégére esik. Például akkor, ha a tanács december 23-án vagy 31-én kapja meg a zárószavazás előtti módosítót - márpedig a költségvetés elfogadása olykor belecsúszik az ünnepekbe.

Két tanácstag: Az ÁSZ jelenlegi és korábbi elnöke

A háromtagú tanácsnak így gyakorlatilag csak arra lesz kapacitása, hogy azt mondja a zárószavazás előtti módosítóról, hogy hozzájárul vagy nem. A tanács elnökét meghívják a zárószavazásra, ahol elmondhatja a tanács hozzájárulásával kapcsolatos álláspontját. Ha nem szólal fel, vagy előtte nem közli az Országgyűlés elnökével, akkor a hozzájárulást a parlament megadottnak tekinti a hétfői változtatás szerint.

Kormányt buktathat a KT

Az alapprobléma, ami a Költségvetési Tanács eddigi szabályozásában rejlett, viszont nem vátozik: ha ugyanis a tanács nem adja meg az előzetes hozzájárulását a költségvetési törvényjavaslathoz, akkor a zárószavazást el kell halasztani (nem is jutunk el a zárószavazás előtti módosítókig), és az eljárást addig kell folytatni, amíg a hozzájárulást a tanács meg nem adja. Noha a jelenlegi összetételében (Kovács Árpád mellett az ÁSZ, valamint az MNB elnöke a tagja a tanácsnak) szakértők nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy a költségvetési törvényjavaslatot ebben a ciklusban megbuktatnák, az OECD is azt szorgalmazta, hogy ezt a szabályt meg kellene változtatni. Szélsőséges esetben ugyanis még kormánybuktatáshoz is vezethet.

A hétfői változtatás a KT álláspontjának indoklásával kapcsolatban nem mond többet, minthogy a tanácsnak az előzetes hozzájárulás megtagadását részletesen indokolnia kell. Azt nem tudni, hogy ez a gyakorlatban mit jelenthet, arra ugyanis nincs szabály, hogy a KT-nek meg kellene mondania, mennyivel kell kiigazítania a költségvetést a parlamentnek, hogy az elfogadható legyen. Vagyis, ha a Költségvetési Tanács úgy akarja, nem egzakt érvekre támaszkodva is halasztgathatja a költségvetés elfogadását, míg a következő év márciusának végén a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet.

Hozzászólások