Eddig sem volt könnyű az Orbán-kormány gazdasági csomagjait nem megszorításként jellemezni, de a hétfőn nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv 2.0 (SZKT 2.0) után Szijjártó Péter és Giró-Szász András kénytelen lesz kimondani a bűvös szót. Az új terv ugyanis olyan adókra épít, amelyet a vállalatok és pénzügyi intézetek nem közvetetten hárítanak a lakosságra (ilyen volt a bankadó), hanem közvetlenül húz ki pénzt a lakosság zsebéből.

A konvergenciaprogram 15 államháztartást befolyásoló intézkedéseket tartalmaz, az új csomag idén 155, jövőre pedig a pénzügyi tranzakciós adó részleteinek ismerete nélkül 567-665 milliárd forintos kiigazítást eredményez. Hogy hogyan hat a lakosságra az intézkedések döntő többsége, az nem derül ki, mivel a további gyógyszertámogatások vagy a közlekedési kedvezmények csökkentését nem részletezte a kormány.

Az azonban már látható, hogy a következő kétéves csomag megszorításainak felét a lakosság fogja állni azzal, hogy új adókat és illetékeket vezet be az Orbán-kormány.

Fizess többet, ha telefonálsz!

Adó típusa: távközlési szolgáltatási adó, adóalap: minden mobil- és vezetékes hangszolgáltatás és SMS/MMS szolgáltatás, adó mértéke: 2 Ft/perc vagy SMS/MMS.

Elvárt bevétel: 30 milliárd (2012), 52 milliárd (2013).

Arra, hogy mennyivel növekszik egy előfizető telefonszámlája, nehéz egzakt számot mondani, mivel a felhasználói szokások és az előfizetői csomagok is különbözőek. Mint a hvg.hu az egyik iparági szereplő vezető munkatársától megtudta, átlagosan tíz százalék vagy afölötti díjnövekedéssel kell számolniuk az ügyfeleknek. De ebbe bele kell érteni azt a kártyás felhasználót, akinek a percdíja 32 Ft körül van és azt is, aki céges telefont használ 10 Ft körüli percdíjjal.

Fülöp Máté

Ha a feltöltőkártyás előfizetéseket vesszük alapul, akkor az átlagos „kártyás” ügyfél egy hónapban 3600-3800 forint közötti összeget költ el mobiltelefonálásra. Ez 360-380 forint vagy afölötti tehernövekedést jelentene, éves szinten pedig 4320 forinttal növekszik a számla. A vezetékes telefonálás esetében az éves tehernövekedés – 320 forint havi díjjal számolva – valamelyest mérsékeltebb: 3840 forint körül alakulhat az átlagos növekedés. Tehát jövőre egy átlagos felhasználó, akinek van mobil- és vonalas telefonja is, 8160 forinttal költhet majd többet telefonálásra.

A szerkesztőségben mi is hasonló eredményre jutottunk, igaz, szakmailag kevésbé kifinomult módon. Saját hályogkovács számításunk szerint egy átlagos fogyasztó havi 300-350 egységet telefonálhat el (beszél, sms/mms-ezik), ez havonta 600-700 forintnyi adót hoz a kormány konyhájára, vagyis évi 7200-8400 forintot.

Iparági forrásunk szerint a távközlési szolgáltatási adó számos gyakorlati problémát okoz majd az egyes felhasználói csomagok paraméterezésénél és élő szerződések módosításánál. Van olyan csomag, melynek előfizetői egy bizonyos keretig ingyenesen küldhetnek sms-t. Nem beszélve a céges flottaszerződésekről, amikor a flotta tagjai grátisz telefonálhatnak egymással.

A jövő évi 52 milliárd forint tervezett államháztartási bevétel a KSH tavalyi telefonforgalmi adataiból kiindulva egyébként viszonylag könnyedén visszaellenőrizhető a kétforintos kulccsal számolva – mutatott rá a Portfolio. Eszerint, ha nem számolunk az adó bevezetéséből származó esetleges forgalom-visszaeséssel, akkor a vezetékes hívások után 11 milliárd, a mobil hívások után 36 milliárd, az sms/mms-szolgáltatások után pedig közel 4 milliárd forint bevétele származhat a büdzsének.

Fizess, ha fizetsz!

Adó típusa: pénzügyi tranzakciós illeték, adóalap: lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciók (banki átutalások, készpénz ki- és befizetések, bankkártyás vásárlások, csoportos beszedések, postai utaalások). Adó mértéke: egy ezrelék, de egyes pénzmozgásoknál ettől eltérő is lehet. Egy tranzakció esetében a díjat maximálhatják, ahogy sávos kulcsok is elképzelhetők.

Elvárt bevétel: 130-228 mrd (2013).

A bankközi pénzforgalomra terhelődő adó a bér, a közműterhek vagy a kölcsönök fizetésénél sújthatják leginkább a lakosságot. Ha a bérjövedelem esetében át is vállalja a munkáltató a tranzakciós illeték díját (két kereső esetében átlagosan 3-400 forint), akkor is a gáz-, a villany, a közös költség stb. átutalásoknál (átlagosan ötvenezer forint rezsidíjat számolva) 500 forint körül kell majd fizetni havonta a közszolgáltatások kiegyenlítése után. Az ATM-et havonta átlagosan háromszor-négyszer, a kereskedelmi helyek POS-termináljait ötször-hatszor használva, összesen havi ötszáz-hétszáz forintot költhetünk pluszban készpénzfelvételnél vagy kártyás vásárlásnál. De az átlagosnál nagyobb és gyakoribb fogyasztásnál ez az összeg akár a többszöröse is lehet.

Végel Dániel

(Az ATM-ekből tavaly 5000 milliárd forintot vettünk fel, 120 millió darab pénzfelvétellel. POS-terminálokon keresztül pedig 1700 milliárd forintot költöttünk el 224 millió alkalommal. A modellszámításnál azt vettük figyelembe, hogy az ATM-eknél átlagosan 10 ezer forintot veszünk fel, a POS termináloknál pedig ennél arányosan kevesebbet költünk, viszont legalább kétszer olyan gyakran vesszük igénybe őket, mint az ATM-eket.)

Vagyis átlagosan egy hónapban 1000-1300 forinttal, egy évben 12 ezer-15 600 forinttal költhetünk többet a pénzügyi tranzakcióink lebonyolításánál.

Fizess többet, ha laksz valahol, nyaralsz és még autód is van!

Adó típusa: biztosítási adó, adóalap: nem-életbiztosítások, adó mértéke: vagyoni és balesetbiztosítások esetében 10 százalék, Casco 15 százalék, kgfb 30 százalék.

Elvárt bevétel: 15 milliárd (2013).

Az öngondoskodásra hivatkozva a kormány megkíméli az életbiztosításokat, viszont a vagyon típusú biztosításokat megadóztatja. Valószínűleg a baleseti adó mintájára az adót a biztosítóknak kell beszedniük, fizetnie viszont a lakosságnak kell.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után fizetendő baleseti adó már most is létezik, az autósoknak átlagosan 5250 forinttal kerül többe a kötelezőjük. Jövőre viszont rosszabbul járnak azok az autósok, akiknek cascójuk is van. Az új cascóadó az autósok negyedét érinti, nekik 7500 forinttal kell évente többet fizetniük.

Noha a kormány a devizahitelesek megmentését tűzte ki célul, és az öngondoskodás fontosságra is többször felhívta a figyelmet (mint ahogy az SZKT 2.0-ban is), mégis több ezer forintot fog bevasalni rajtuk. A lakáshiteleseknek ugyanis a pénzintézetek csak akkor adnak kölcsönt, ha az ingatlanjukra biztosítást kötnek, így a 4,3 millió magyar lakás 72 százaléka rendelkezik biztosítással. Egy átlagos lakásbiztosítás évente 22-55 ezer forintba kerül, így az új adó miatt a lakásbiztosítással rendelkezők 2200-5500 forintot fizethetnek pluszba az államnak.

Stiller Ákos

De többet kell fizetniük az öngondoskodó nyaralóknak is, mivel a biztosítási adó az utasbiztosításokat is érinti. Emiatt jobb lesz, ha inkább télen megyünk szabadságra, akkor ugyanis átlagosan 3000 forintba kerül egy biztosítás, szemben a nyári szezonnal, amikor 9000. Így az útiköltség akár ezer forinttal is többe kerül személyenként.

Tízezrek mínusz

Hogy pontosan mennyivel lesz drágább az élet a program elfogadása után, azt nehéz megmondani. A gyógyszertámogatások csökkentése, az utazási kedvezmények átalakítása, a családi pótlék befagyasztása vagy a gyermektámogatási segélyek drasztikus csökkentése mind-mind hatással van a pénztárcánkra. Nem lehet számolni az új adók közvetett hatásaival sem, hogy mit fognak lépni a bankok, a biztosítók és az energiaszektor, illetve maguk a munkaadók, a vállalkozások sem. Ugyanakkor az már most látszik, hogy ha valaki fizet, nyaral, lakása és autója van, netán telefonál is, akkor ezekért évente 38 ezer forintnyi adót kell kiperkálnia.