Japánban négy évtized után most először fordul elő, hogy az atomerőművek nem termelnek áramot. A tavalyi fukushimai földrengés, szökőár és az atomerőművet ért környezeti katasztrófa (és üzemi baleset) után sorban leállították az országban működő reaktorokat - ellenőrzés céljából. Máig egyiket sem indították újra; nem kis részben azért, mert a lakosság nagyon tart az atomenergiától. Szombaton a Hokkaido szigeten működő, Tomari melletti utolsó atommáglyás áramtermelő reaktort állították le.

A Tokióban tüntetők szerint történelmi nap volt a szombati Japánban, mert bár a kormány nagyon szeretné újraindítani a reaktorokat, és figyelmezteti a közvéleményt, hogy az atomenergia hiánya áramellátási zavarokat fog okozni, a lakossági tiltakozás, illetve félelem eddig ellenállt ennek a próbálkozásnak.

A japánokban továbbra is frissen él Fukushima tragédája

AP

Az új előírások szerint a reaktorok csak abban az esetben indíthatók újra, ha a szigorú biztonsági tesztnek megfelelően ellenállnak földrengésnek és szökőárnak, valamint ha a helyi lakosság hozzájárul a visszakapcsolásukhoz. Ilyen atomcsend Japánban legutóbb 1970. április 30-tól május 4-ig volt, akkor azonban úgy maradt maradt atomenergia nélkül Japán, hogy a jelenlegi ötvennel szemben csupán két reaktort kellett ehhez leállítania.

Az atomenergia kiesésével párhuzamosan, sorra kapcsolják az energiaszolgáltatók a hálózatra a régi hőerőműveket, olykor közel száz éves konsrukciókat. Komoly problémát okozhat, hogy érdemi tartalékkapacitás ezzel együtt már nincs a rendszerben, így a nyári kánikulák és légkondicionálók idejére szinte biztosra vehetők az áramszünetek és a meghibásodások.

Az áramszolgáltatók szerelőcsapatokat tartanak készenlétben azért, hogy az elhúzódó áramszüneteket el lehessen kerülni. A kormány új energiastratégián dolgozik, ami a helyzet megoldását a korábban gondolt, 20 éven belül 50 százalékkal megemelt atomenergiatermelési arányt kiválthatná a japán gazdaságban.