Nyolcról tizenegy százalékra emeli az energiaellátók jövedelemadójának mértékét (a Robin Hood-adót) a kormány, és egyúttal kiterjeszti azt egyes közműszolgáltatókra is, derül ki az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatból, melyet pénteken nyújtott be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A kormány ezzel a távhőszolgáltatás versenyképességéről szóló törvényt írja felül – és egyúttal ki is üresíti. A bevétel ugyanis a központi költségvetésé, vagyis a kincstáré lesz, és nem kapják meg azok a célirányzatok, melyekhez eddig hozzá voltak rendelve, és a távhő energiatakarékos felhasználását, szabályozását, mérhetőségét szolgálták.

A harmadik változat győzött

Ezzel egy hosszú huzavonának a végére tehet pontot a parlament – ha nem jön közbe más módosítás. A Széll Kálmán terv 2.0-ban eredetileg az volt benne, hogy az energiaszolgáltatók különadója megszűnik, de megmarad a Robin Hood-adó. Mértéke viszont nyolcról tizenhat százalékra nő, amiből a kormány a 2013-as évre 55 milliárd forintos összeget remélt.

Túry Gergely

Szerdán Matolcsy György sajtótájékoztatón jelentette be, hogy lesz egy harmadik, 30 százalékos társasági adókulcs is, a közművek és az energiaszolgáltatók számára. Ebből azt lehetett gondolni, hogy nemcsak az ágazati különadó, hanem a Robin Hood-adó is megszűnik (mint ahogy azt a már idézett távhőtörvény 17. paragrafusa 2013. január elsejével előírta). Egész pontosan: beolvad az energiaszolgáltatók és közműcégek társasági adójába, melynek 500 millió forint fölötti adózás előtti nyereség esetén 30 százalék lenne a mértéke. Arról nem voltak egyértelmű információk, hogy 500 millió alatti adózás előtti eredmény alatt alacsonyabb maradt volna a társasági adókulcs, mint eddig, vagy egységes kulcs lett volna.

Végül csütörtökön pontosított a tárca, ami aztán a salátatörvényben is megjelent: vagyis nem 30 százalékos társasági adó lesz, hanem él tovább az energiaszolgáltatók jövedelemadója, csak a mértéke változik nyolcról tizenegy százalékra. Ennek az adónak a társasági adóhoz hasonlóan ugyancsak az adózás előtti eredmény az adóalapja, csak az adóalapot csökkentő és növelő tényezők nem teljesen ugyanazok. Így durván mondhatjuk azt, hogy a nagyobb piaci szereplők esetében bejött a harminc százalék, és hogy marad a sávos adózás, tehát a méret és az eredmény alapján továbbra is tesznek különbséget cég és cég között.

Mint ahogy a hvg.hu részletesen elemzte, a megnövekedő adóteher egyes cégeket akár arra is késztetheti, hogy a pénzügyi eredményeiket a nemzetközi leányvállalatok között a helyi adóklímának megfelelően optimalizálják, Magyarországon pedig - akár a fejlesztési költségek növelése árán - alacsony jövedelmezőséget mutassanak ki. Így még a remélt költségvetési bevételek is veszélybe kerülhetnek.

Ami miatt Gyurcsányt nem taposták a földbe

A Robin Hood-adó kivezetésére az indoklás szerint végül azért nem kerül sor, mert Magyarország „egyfelől elkötelezett a költségvetési hiány tartásában, az államadósság csökkentésében, másfelől pedig a közteherviselés elvéből az következik, hogy az a vállalkozás, amelynek adófizető képessége nagyobb, magasabb adót viseljen”. Ezen kívül az érintett energiaellátók körében a „verseny korlátozottan érvényesül, ezért a piaci szereplők képesek arra, hogy az egyébként alacsony társasági adószinthez képest magasabb összegű, jövedelmet terhelő adót fizessenek”. Matolcsyék szerint hasonló cipőben járnak a közüzemi víz-, illetve hulladékkezelési közszolgáltatást végző cégek – így őket is bevonják az adózói körbe.

Péntek este benyújtotta a kormány pénzügyi tranzakciós illetékről, a biztosítási adóról, valamint a távközlési adóról szóló törvényjavaslatokat is, melyek a kormány adópolitikájának a központi elemei lesznek, és Matolcsy szavaival évtizedekre határoznák meg a bevételi oldal stabilitását. A meghirdetett program lényege, hogy a kormány az adóstruktúrában a hangsúlyt a forgalmi-fogyasztási adókra helyezné. Ugyanakkor ezek szerint marad valami a Gyurcsány-korszakból is, és ez épp az átmenetinek mondott Robin Hood-adó.