Sanyarú jövő várhat itthon a magyar fiatalokra
Magyarország lassan, de biztosan zárkózik fel azon dél- és kelet-európai uniós tagállamokhoz, ahol aggasztó méreteket ölt a fiatalok munkanélkülisége. Míg Spanyolországban és Görögországban a 25 év alattiak fele nem talál munkát, addig nálunk egyelőre minden negyedik fiatal van munka nélkül, de a tendencia rendkívüli mértékben romlik. A magyar fiatalok fele eközben már külföldön próbálna szerencsét.
Éppen egy éve több mint 25 ezer fiatal egy hónapra megszállta Madrid központjának számító Puerta de Sol teret a munkanélküliség és szociális bizonyalanság elleni tiltakozásul. A helyzet azóta csak továbbromlott. A déli uniós tagállamokban, de különösen Spanyolországban és Görögországban ijesztő méreteket ölt a fiatalok munkanélkülisége: minden második 25 év alattinak nincs munkája és a közeljövőben várhatóan nem is lesz. Sőt, még többen gyarapíthatják az uniós szinten már így is 5,5 millióra duzzadt állástalan fiatalok számát. (A fiatal munkanélküliek statisztikai kategóriája a 18-24 év közötti állástalanokra vonatkozik.)
Magyarországon az Eurostat adatai szerint 2007 óta egyértelműen romlik a helyzet, az akkori 18 százalékról 2011 év végére 26 százalékra kúszott fel a munkanélküli fiatalok aránya. Ezzel az állástalan magyar fiatalok aránya az uniós átlagszint fölé kúszott: a 27-ek összességében minden ötödik 25 év alatinak nincs munkája. Az idei első negyedéves 0,7 százalékos éves hazai gazdasági visszaesés is azt sejteti, hogy a helyzet romlása korántsem fog segíteni a fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedésének lehetőségein. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet márciusi felmérése pedig azt mutatja, hogy a 30 év alattiak 48 százaléka tervez külföldre menni, mert ennyire borúsan ítéli meg az itthoni helyzetet.
Herzlich willkommen in Deutschland
Hárs Ágnes, a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója szerint az még nem lenne probléma, hogy a fiatalok jelentős része munkanélküli. "Az igazi problémát az jelenti, hogy ezek a fiatalok egyre hosszabb ideig vannak munka nélkül" - hangsúlyozza Hárs. Ha be tudnak lépni a munkaerőpiacra, akkor is csak határozott idejű szerződéssel alkalmazzák őket vagy szezonális munkákat tudnak végezni. És a helyzet itthon gyorsan romlik. Az államigazgatásnak korábban nagy, a fiatalokat felszívó hatása volt, de pár éve már nincs így. Új álláshelyek nincsenek, a körülmények pedig romlanak. Ha rugalmas a munkaerőpiac struktúrája, akkor könnyebb elhelyezkedni, nálunk azonban ez nem működik. A pályakezdőket támogatni hivatott START-kártyával is probléma van: ha lejár a munkaadó számára nyújtott támogatás, akkor elküldik a fiatal munkavállalót. Emellett eleve olyanokat vesznek fel, akiket a végzettségük miatt amúgyis alkalmaznának. Így nem adnak több embernek munkát, mint amennyi enélkül is találna. “Magyarországon ugyanakkor nem annyira aggasztó a helyzet, mint Görögországban” - hangsúlyozta Hárs.
Az itthoni ifjúsági munkaerőpiac sajátos átmeneti terület. A fiatalok egy része bármit elkezd csinálni, amit talál, és nem folyamatosan dolgozik. “Óvatos lennék az országot elhagyni akarók kifejezéssel is” - tette hozzá Hárs. Ezek a fiatalok nem szeretnék elhagyni országukat. A TÁRKI nemrég megmérte a magyar emberek migrációs potenciálját, ami azonban csak a külföldi munkavállalást vagy letelepedést tervezőket veszi számításba. A ténylegesen cselekvők száma ugynakkor ennél alacsonyabb. Hiába gondolkodik a 30 év alatti magyar fiatalok 48 százaléka a migráción, korántsem biztos, hogy ennyien el is fognak menni. Egyelőre a kivárás a jellemző. “Ugyanakkor ha nincs más opció, akkor mi más, mint a külföldben reménykedés” -véli a KOPINT-TÁRKI vezető kutatója.
Ezzel együtt nem lehet kizárni a 2000-es évek elején Lengyelországban tapasztalthoz hasonló kivándorlási hullámot itthon is. Ezzel kapcsolatosan mégis körültekintőbben kell fogalmazni, mert ha javul az itthoni gazdasági környezet, akkor jelentősen csökkenhet a távozni szándékozók száma. Az viszont jól látható, hogy nő a külföldön tartózkodás tervezett időtartama és hosszabb ideig is szívesen dolgoznának “idegenben” a magyar fiatalok. A 2011-es adatok azt mutatják, hogy Németországban munkát vállalók közül arányaiban a magyarok létszáma nőtt meg egy év alatt a leginkább, és ez nemzetközi összehasonlításban teljesen új helyzetet teremt. “Ha az itthoni munkaerőpiac problémái megmaradnak, akkor ezen a téren sem lesz javulás” - hangsúlyozta Hárs.
| A lengyelek kivándorlása |
| Lengyelország 2004-es uniós csatlakozása után tömegek indultak meg azokba a régi EU-tagállamokba, amelyek nem korlátozták az új tagállamok állampolgárainak munkavállalását. Ebben az időszakban a lengyelországi munkanélküliség, különösen a fiatalok körében elég jelentős méreteket öltött, a 25 év alattiak majdnem 40 százalékénak nem volt munkája. A 2011-ig tartó időszak alatt több mint félmillió lengyel érkezett Nagy-Britanniába, 230 ezer Írországba, legalább 150 ezer ibériai pedig Spanyolországba. A lengyel gazdaság válságálló működését ugyanakkor sokan jó jelnek tekintették, és sokan visszatértek szülőföldjükre, azzal a reménnyel, hogy otthon is megtalálhatják számításukat. Ez azonban nem mindenkinek jött be, Lengyelországban sem mindenhol pörög a gazdaság, így többen újra visszatértek Európa nyugati felébe. |
A kormány csak rontott a helyzeten
Nem biztos, hogy igaz az az állítás, hogy a fiatalok körében a közelmúltban nőtt a munkanélküliség - mondta Lannert Judit a TÁRKI-TUDOK Oktatásmenedzsment és Oktatáskutató Központ vezérigazgatója. “A mai oktatáspolitika iránya ellenben egyáltalán nem segíti elő a helyzet javulását, félelmetes és retrográd, ami ezen a területen folyik” - emelte ki Lannert. A szakképzés során elvileg olyan készségeket is el kellene sajátítaniuk a diákoknak, melyek versenyképessé tennék őket, de ezek a kompetenciák a szakképzés területén tapasztalható változásokkal elveszhetnek, hangsúlyozta a TÁRKI-TUDOK vezetője.
Biztosan rontani fog a fiatalok helyzetén az új felsőoktatási és közoktatási törvény is. A pedagógusoknál és doktoroknál már eddig is rendkívüli méreteket öltött az elöregedés, a tanároknak csak alig 9 százaléka 30 év alatti. Ez abból következik, hogy nem igazán engedik be a fiatalokat ezekbe a szakmákba, illetve maguk a szakmák sem vonzóak a fiatalok számára. “A felsőoktatásba érkező források megkurtításával az itthoni össz-humánerőforrás potenciállal is probléma lesz” - tette hozzá Lannert. Ez látszik is a számokon, hiszen 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba.
A forráskivonással még jobban távolodunk majd Európától, mivel nemzetközi viszonylatban eddig is elmaradt az itthoni diplomások aránya a mintának tekintett nyugati országokétól. Hárs Ágnes szerint is az iskolában töltött idő kitolása lenne itt alternatíva, de ezt épp most csökkentették le abban a reményben, hogy a fiatalok egy része majd a munkaerőpiacon fog elhelyezkedni. “Munkahelyek azonban nincsenek” - tette hozzá a KOPINT-TÁRKI vezető elemzője. Nagyon is elképzelhető, hogy többen fognak a külföldi migráción elgondolkodni, ezt mutatja a TÁRKI márciusi felmérése, és erre lehet következtetni abból is, hogy az érettségizők közül a magyar felsőktatás helyett egyre többen választanak külföldi egyetemet maguknak. A kvalifikálatlanok számára viszont ez az út nem járható, ők nem versenyképesek külföldön.
Hárs Ágnes kiemelte, hogy a multinacionális vállalatok munkakínálata is csökken a kormányzati intézkedések miatt. “Van egy-két kirakatberuházás, de semmi több” - tette hozzá a KOPINT-TÁRKI vezető kutatója . Ami a nemzetközi munakerő-piaci folyamatokat illeti, ma már nem lehet kelet-nyugati kettészakadásról beszélni, egyre inkább kirajzolódik egy észak-dél megosztottság, tette hozzá Lannert Judit. “Magyarország a déli uniós államok felé hajlik ebben a tekintetben” - hangsúlyozta a TÁRKI-TUDOK vezérigazgatója.
Társadalmi depresszió
Tánczos Zsuzsa, Budapest Főváros XV.kerületi Önkormányzat Egyesített Szociális Intézmény Újpalotai Családsegítő Szolgálat Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodájának (MUFTI) vezetője szerint a társadalmi depresszió hatása a fiatalokon is érezhető. “Ez ugyanúgy kitapintható, mint a pulzus” - mondta Tánczos. A munkajövedelemmel való boldogulás élménye az alulképzett családokból származó fiatalok számára elértéktelenedett. Ezek a fiatalok sok esetben olyan családokban nőnek fel, ahol már a második és harmadik generációnak nincs munkája. Hihetetlen fontos lenne, hogy lássa a gyerek, az apa reggel elmegy dolgozni, délután pedig hazajön a munkából. Ezzel szemben az a tapasztalatuk, hogy "ha dolgozom, akkor is koplalok, meg ha nem dolgozom, akkor is." Így érthetően nem sikk ma Magyarországon dolgozni ebben a rétegben. Mivel hiányzik a munkára nevelés az iskolai rendszerből, "nincsenek gyárlátogatások vagy építőtáborok”, ezért a legtöbbjüknek hiányzik a munkára történő szocializáció, a ráhangolódás a munka világára.
"Ha a munka elértéktelenedését, a becsületének elvesztését nem tudjuk megakadályozni, akkor őszintén szólva nagy bajban leszünk" - mondta Tánczos, aki szerint az oktatás és a képzés adhatna perspektívát a gyerekeknek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
