A kormány az Európai Unió engedélyével 2010-ben el akarta engedni a GDP hét százalékára a költségvetési hiányt. Azt tervezték, hogy a GDP négy százalékának megfelelő összegből a növekedés ösztönzését szolgáló alapot hoznak létre - magyarázta a The Wall Street Journalnek Demján Sándor, Magyarország legnagyobb vállalkozói szervezete, a VOSZ elnöke. A WSJ cikkét a Napi Gazdaság szemlézte.

A görög válság mélyülése miatt azonban Brüsszel keményebb fiskális szabályok betartását várta el Budapesttől. Ez kemény választ váltott ki Orbánból és minisztereiből - tette hozzá. "A kormány ingerülten, rossz kommunikációval reagált. Láthatóan csalódott volt. Végül a konfliktus kikerült az ellenőrzés alól" - mondta Demján, akiről a WSJ tudósítója megjegyzi, hogy jó kapcsolata van a miniszterelnökkel.

A kormány optimista maradt: Matolcsy a múlt héten azt mondta, hogy az elmúlt két évben hozott intézkedéseknek köszönhetően jövőre 2-4 százalékkal bővülhet a gazdaság. Mások másként látják ezt: a lomha növekedés, amely elmarad az ország lehetőségeitől, párosulva az eurózóna számos országában megjelenő politikai felfordulással, nyomás alatt tartja a magyar háztartások jövedelmét. Ez nem fogja javítani Orbán szavazóinak elégedettségét. "Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az életszínvonal nem fog javulni a következő tíz évben" - mondta a WSJ-nek Demján Sándor. A teljes cikk itt olvasható.