szerző:
Máriás Leonárd
Tetszett a cikk?

Rosszabbul élünk, mint négy éve - ezzel a címmel tartott Gyurcsány Ferenc előadást, amelyen az Orbán-kormány kétéves teljesítményét a saját kormányzása alatt elért mutatókkal hasonlította össze. Az időpontválasztás nem volt túl szerencsés, hiszen a volt kormányfő négy éve ilyenkor éppen egy készülődő államcsőd és valutaválság felé kormányozta Magyarországot. A csőd végül elmaradt, Gyurcsány pedig a vakmerő bemutatón rezzenéstelenül kerülgette számtalan kudarcát.

Állva, vastapssal éljenezve és „Hajrá!” bekiáltásokkal köszöntötte párszáz híve Gyurcsány Ferencet előadásán, amelyen "Rosszabbul élünk, mint négy éve" címmel értékelte az Orbán-kormány elmúlt kétéves gazdaságpolitikai teljesítményét. Néhány nyugdíjaskorú néni a Happy Birthday-re is rázendített (a volt kormányfőnek hétfőn volt a születésnapja), és szerencsétlen módon csaknem az egész terem kedvet kapott a nótára. Az eseményen egyébként Bauer Tamás is ott volt, kezében a megszokott nejlonzacskóval.

A volt miniszterelnök előadásában arra a kamikáze akcióra vállalkozott, hogy az Orbán-kormány teljesítményét a Gyurcsány-kormány számadataival hasonlította össze, ami komoly vakmerőség tekintve, hogy a címben szereplő négy évvel ezelőtt 2008-ban, mint ahogyan a 2004-től 2009 tavaszáig tartó Gyurcsány-korszakban is jópár olyan dolog történt az országgal, amit Gyurcsány Ferencnek nem szerencsés felemlegetnie.

Gyurcsány nem érti, hogy történhetett mindez

Magyarországon rendszerváltás zajlik és az Orbán-kormány egy ellen-Magyarországot épít - mondta a volt miniszterelnök. „Sokszor megkérdeztük magunktól: hogyan történhet meg ez?” Gyurcsánynak ez „egy elég fogas kérdés”, mint mondta, és magyarázatként a saját „teóriáját” adta elő. Ennek lényege, hogy a magyar lakosság többsége csalódott az átmenet és a kapitalizmus elmúlt két évtizedében. „A mi hibánk az volt, hogy ezt nem értettük meg” - mondta Gyurcsány.

„Miért történt ez meg? Nyilván tetszetős lenne az érvelés, hogy azért, mert korrupt, tehetségtelen, disznó politikusaink vannak. Bizonyára vannak, néhányat ismerek is” - folytatta. Azonban ez nem elegendő magyarázat Gyurcsány szerint, és visszament a kádárizmusig, hogy a „vidám barakk” miatt többet vártunk, ezért nagyobb volt a kiábrándulás is. A volt kormányfő szerint az orbáni jobboldal ezt a kiábrándulást értette meg, és erre építette politikáját, de a választók várakozásainak újabb kiábrándulás lesz a vége.

Gyurcsány elképedt az eseményeken
Stiller Ákos

Gyurcsány éppen a Gyurcsány-korszakban nem látott okot a választók kiábrándulására, pedig a volt kormányfő tankönyvbe illően elrontotta a gazdaságpolitikáját: gyakorlatilag az összes programja elvetélt, a költségvetési hiány elszállásával 2006-ban világhírűek lettünk, és 2008 őszén, majd 2009 tavaszán kis híján eljutottunk az államcsődig és a valutaválságig.

Gyurcsány a gazdaság lefulladásáról

„Hát nézzék ezt a sort, egészen drámai, egészen drámai” - ehhez hasonló fordulatokkal elemezte a volt kormányfő azt a majd negyven grafikont, amelyen keresztül feltárult az Orbán-kormány első két évének elszomorító eredménye. Gyurcsány azzal indított, hogy az ígéretektől eltérően nem gyorsul a gazdaság. Mint mondta, „2006-ig jelentős növekedés van, akkor egy lényeges kiigazítás történik”, majd 2009-ben egy drámai visszaesés után, amely „megjegyzem akkora, mint Németországé”, elindul egy kilábalás, de az 2011-ben megtört és ma már az EU-ban a harmadik legrosszabb a növekedésünk Görögország és Portugália után. Ráadásul minden környező országhoz képest Magyarország teljesítménye rosszabb.

A volt kormányfőnek itt azt az embert próbáló feladatot kellett megoldania, hogy hogyan mondja el úgy a jelenlegi, valóban rendkívül rossz gazdasági növekedést, hogy nem bonyolódik bele abba, hogy a Gyurcsány-kormány megszorítása 2007-ben egy négy százalék körüli gazdasági növekedést vágott le nullára, bármilyen külső válság nélkül. Emellett Gyurcsánynak azt is óvatosan el kellett hallgatnia, hogy a megszorítás olyan károsan hatott a gazdaságra, hogy a középtávú potenciális gazdasági növekedésünk is (az, amennyivel egyáltalán képes lett volna később nőni a gazdaság) rendkívüli mértékben romlott.

A volt kormányfő átlépve kínálkozó párhuzamokon a beruházások jelenlegi és várható drasztikus esésére tért, és mint mondta „végtelenül népszerű megadóztatni a bankokat, a mobilcégeket és a külföldi vállalatokat”, de akkor annak ez a következménye. Gyurcsány tapasztalatból beszélt, hiszen ő vetett ki általános különadót a vállalatokra (és a magánszemélyekre), és a bankadó prototípusát is ő találta fel banki különadó, majd bankjáradék címén. Utóbbi sokkal kisebb mértékű volt az Orbán-kormány bankadójánál, de ugyanúgy az államháztartás konszolidálását szolgálta.

Ezt a fogyasztás csökkenése, majd a történelmi mélyponton lévő lakásépítések feletti szomorkodás követte Gyurcsány előadásában. Arra azonban nem tért ki, hogy ez milyen összefüggésben állhat a devizahitelezés elszaladásával a kétezres évek elejétől nagyjából 2008-ig bezárólag, amikor mindegyik kormány (leghosszabb ideig a Gyurcsány-kormányok) figyelmen kívül hagyta a vészjelzéseket és nem lépett fel a lakosság veszélyes eladósodásával szemben.

Kellett beszélni a hiányról, államadósságról is

2011-re látványosan csökkent az államháztartási hiány, de „szét fogjuk még szedni ezt az ábrát, nem hagyjuk ezt ennyiben” – mondta Gyurcsány Ferenc rátérve a költségvetésre. A volt miniszterelnök, aki mindmáig tartja a magyar fiskális alkoholizmus rekordját a 2006-os 9,3 százalékos államháztartási hiánnyal, az összehasonlításban inkább arról beszélt, hogy 2006 után két év alatt jelentős mértékben csökkent a költségvetés hiánya.

Ez, mint mondta, nagy érdeme a Gyurcsány-kormánynak, elismerte ugyanakkor, hogy idén a vállalt 2,5 százalékos cél körül alakulhat a hiány, de kevesellte az Orbán-kormány kiadáscsökkentését és szerkezetátalakítását, viszont felrótta, hogy az adócsökkentés kormánya növeli az adóterhet, amely idén már meghaladja a 2010-es értéket is.

Gyurcsány kitért a 3 ezer milliárd forintnyi nyugdíjavagyon államosítására is. A kormány azt mondta, államadósság-csökkentésre kell neki, mégsem csökkent az államadósság a forintárfolyam romlása miatt, ami a kormány felelősssége – mondta a volt kormányfő az elmúlt évek államadósságról szóló diagramját magyarázva. A grafikonon ott volt az is, hogy miniszterelnöksége alatt 59,5 százalékról a GDP 79,8 százalékára duzzadt az adósságunk 2004 és 2009 között, erre azonban nem tért ki.

Árfolyamot is elemzett

Gyurcsány egészen vakmerő módon vállalkozott a forintárfolyam és a kormányzati politika közötti kapcsolat elemzésére is. A miniszterelnök, akinek megszólalásai és a forint drámai beszakadásai között rejtélyes összefüggés alakult ki 2009 elejére, s akinek Magyarország a forint első látványos mélypontját, a 317 forintos eurót köszönheti, Igaz, az Orbán-kormánynak sikerült tovább tornáznia a kurzust 324-re.

„Ma olyan gyenge a forint, mint amilyen legutoljára a gazdasági világválság kirobbanásakor volt” – vágott bele, majd elmesélte, hogy Orbán Viktor a parlamentben azt mondta, közgazdasági analfabéta, aki az árfolyammozgást a kormányokon kéri számon. Gyurcsány szerint nem mondott igazat, és az, hogy a forint háromszor annyit romlott, mint a következő legrosszabbul teljesítő román lej, és hét-nyolcszor annyit, mint a lengyel az ország kormányának saját teljesítménye.

És országkockázatot is

Végül Gyurcsány rátért arra, hogy egyre inkább elkerülnek minket a befektetők, rekordmélységbe zuhantak a hozamok, és nagyon magas az ország kockázatát jelző CDS-felár. Az elmúlt időszakban valóban finanszírozhatatlanul magasak a hozamok (januárban 10 százalék felett jártak), de fontos megjegyezni: Gyurcsány grafikonjáról lemaradt, hogy az ő idején még magasabb, 12-13 százalékos hozamokat is láthattunk.

A CDS-felár elemzését pedig különösen érdekes volt hallgatnunk attól a volt miniszterelnöktől, akinek kormányzása idején a magyar kockázati felár olyan mértékben megugrott 2008-ban, majd 2009-ben, mint a visegrádi országok közül sehol sem. A 2008-as válságot megelőzően 20-50 bázispont körül mozgó CDS már 2008 elején megugrotta a 200 bázispontot, a válság kirobbanásakor 500 fölé ment, 2009-ben pedig 600 fölé (azóta az Orbán-kormány alatt 750 fölött is járt a CDS jegyzése idén januárban). A lengyel CDS-felár ezzel szemben 2008 őszén 260 bázisponton, 2009 tavaszán pedig 415 bázispont körül ért csúcsot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!