Magyarország 2012 és 2020 között évente több mint 30 milliárd forintra számíthat az Európai Unió széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lefolytatott kvóta-árverésekből.  Ezen források legalább felét a hatályos uniós jogszabályok szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell költeni.  Bár a karbonforintok már 2012 végétől gurulnak, a Kormány eddig nem nyilatkozott arról, hogy mire kívánja azokat felhasználni.

A MEHI álláspontja szerint a karbonforintok elköltésének legcélszerűbb módja az, ha azokat a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetik be.  Ez nemcsak, hogy csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásokat, de segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is - mondta Bart István, a MEHI vezetője. Az Intézet javaslat alapján a karbonforintok éghajlatvédelmi célokra fordítandó részének majd ötödét környezetbarát buszok vásárlására lehetne fordítani, a többit pedig legnagyobb részben egy új beruházás-finanszírozó eszköz, az ún. Nemzeti Felújítási Alap létrehozására.

A Nemzeti Felújítási Alap feladata lenne, hogy összefogja az épület-felújításokra fordítható karbonforintokat, állami és piaci forrásokat, és megszervezze azok vissza nem térítendő támogatás, illetve hitel formájában történő kihelyezését, mind a lakóépületek, mind a középületek tekintetében. A Nemzeti Felújítási Alap évi majd 14 milliárd forintnyi karbonforint mellé további évi több mint 40 milliárd forintnyi EU-s támogatást és magántőkét vonzana az épület-energiahatékonysági beruházásokba.  Az Alap feladata lenne a támogatott építkezések műszaki színvonalának biztosítása is, szigorú követelményekkel, minősített kivitelezőkkel és alapos audittal.