Állásteremtés: erős túlzás, hogy haladunk
Munkahelyek megtartásáról, lassú leolvadásról vagy esetleg valódi bővülésről szólnak a 2012-es foglalkoztatási adatok? Ha az üzemi híradásokat nézzük, a kép inkább rózsaszín, mint ami a statisztikákból kiderül. A "sok kicsi sokra megy" elve a munkahelyteremtésben egyelőre nem ellensúlyozza, hogy még mindig van pár nagyobb léptékű elbocsátás.
Egyelőre nyomokban sem látszanak a reálgazdaságban azok az elképzelések, melyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly év végén a Magyar Növekedési Tervben (MNT) vázolt fel. A tárca ebben ugyan bemutatta, hogy az egyes régiókban és szektorokban mely gyárak, vállalkozások működnek sikeresen, és hogy további megerősítésükhöz mihez lenne szükség, ám az év eddigi céges bejelentéseiből mindez nem köszön vissza.
Bár a publikált létszámbővítések többsége a Dunántúlon jelent új munkahelyeket, a leghangosabb sztori nyilvánvalóan a kecskeméti Mercedes-gyár csatasorba állítása volt. Az továbbra is jellemző, hogy az autóipar a magyar gazdaság motorja, de a call center építésétől, az elektronikai alkatrészgyár, biogáz-, illetve kutyatáp-előállító üzem létesítésen át a logisztikai központ alapításig igen sokféle foglalkoztatásbővítő beruházást jelentettek be 2012-ben. A közös nevezőt az európai uniós támogatás jelenti, ami nélkül szinte nem is indult fejlesztési projekt. A brüsszeli forrás általában a beruházás összértékének 15-35 százalékát tette ki.
Matolcsy ugyan fordulatról beszél...
Az Új Széchenyi-terv foglalkoztatáspolitikai programja tíz éven belül 1 millió új munkahely létrehozását lőtte be. A munkahelyteremtő támogatások zömét a kormány a hátrányos helyzetű régiókba készült irányítani. Ennek értelmében a kormány előnyben akarta részesíteni azokat a vállalkozásokat, amelyek ilyen térségekben kínálnak foglalkoztatási lehetőséget, hozzájárulva ezzel a munkaerőpiac területi különbségeinek csökkentéséhez.
De ha alaposan megnézzük, munkahelyek egyáltalán nem a válságrégiókban jöttek létre, hanem ott, ahol a vállalkozási környezet kedvezőbb. A kedvezőbb adózási feltételeket biztosító szabad vállalkozói zónák kialakítása is egyelőre csak papíron maradt. A hazai munkaerő-piaci helyzet alakulását ugyanakkor máris optimistán ítélte meg a kormányzat.
Legutóbb néhány hete Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta parlamenti felszólalásában, hogy Magyarországon foglalkoztatáspolitikai fordulat történt, a válság előtti szintre csökkent a munkanélküliségi ráta, igaz, az állástalanok aránya a miniszter szerint még mindig elfogadhatatlanul magas. A kormány a válságra ezen a területen a közfoglalkoztatás kiszélesítésével, valamint a korai és a rokkantnyugdíjazás szigorításával válaszolt. Emellett pedig Európában példátlan módon - a járadék nagyságát és a jogosultság időtartamát tekintve is - lecsökkentette a segélyezést.
Ahogy Köllő János közgazdász, munkagazdaságtan-kutató a hvg.hu-nak elmondta, a közmunka ilyen arányú alkalmazása sehol a világon nem ismert, mert nem oldja meg a tartós munkanélküliség problémáját, viszont az egész rendkívül drága. De ahogy a KSH adatai is tanúsítják, miközben a versenyszférában az elmúlt fél évben több mint 30 ezerrel csökkent az álláshelyek száma, a közfoglalkoztatottak száma megnégyszereződött, és ezzel lassan már a közigazgatás létszámával vetekszik.
...de a statisztika stagnálást mutat
A KSH friss adatai szerint a 15–64 év közötti magyar népesség (6,7 millió fő) munkaerő-piaci státusza az idei második negyedévében alig változott az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak száma 3,94 millió volt, a munkanélkülieké 410 ezer, és valamivel több mint 2,4 millióan voltak az inaktívak. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma alig több mint 251 ezer volt.
Az ágazati foglalkoztatottsági mutatók sem nagyon változtak az előző év azonos időszakához képest. Csak az erdőgazdálkodás területén és a szociális ellátórendszerben dolgoztak többen, mint tavaly júliusban. A legtöbb ágazatban (a bányászattól az építőiparon és oktatáson át a kereskedelemig) két százalékpontos volt a foglalkoztatáscsökkenés. Ennél is nagyobb volt a visszaesés az ingatlanpiacon, a művészeti-szórakoztató iparágakban, valamint az adminisztratív szolgáltatások területén (6-8 százalékpont). Kicsivel többen dolgoztak a logisztikai és az infokommunikációs iparban, valamint a közigazgatásban. A versenyszférában átlagosan majdnem két százalékpontos visszaesés, a költségvetésiben pedig több mint egy százalékpontos növekedés volt megfigyelhető a egy évvel korábbi (száz százaléknak vett) szinthez képest.
Sok kicsi sokra megy?
Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint a KSH adatokból kitapintható, hogy itt-ott sok kicsi beruházás elindult, de összességében nincs idehaza nagy változás. A zömében európai uniós támogatások generálta foglalkoztatásbővítésről Hárs Ágnes azt mondta, hogy ezek egy része inkább bér- és munkahelymegtartó hatású. Sok esetben diszfunkcionálisak: vagyis olyanok, melyeknek hosszú távon nincs eredménye. "Azt látom, hogy a cégek többsége már nem válságprogramot hajt végre, ugyanakkor közelebb sem került a valódi gazdasági kilábaláshoz. Minden kicsike növekedésbe bele lehet kapaszkodni, ám a számok egyelőre azt mutatják, hogy a magyar gazdaság valójában pang" - mondta a kutató.
A szakember arra hívta el a figyelmet, hogy a közmunkások nélkül a mutatók egyre romló foglalkoztatási helyzetről vallanak. A múlt év közepe óta a foglalkoztatottak száma a versenyszférában és a közszférában is csökkent. „Óvatos lennék azzal kapcsolatban, hogy a nagy foglalkoztatók helyett a sok kicsi az jó vagy rossz. Nem látom, hogy jelenleg a kkv-szektor erősödve jönne ki ebből a helyzetből. Inkább úgy vélem, hogy ahol egy nagy foglalkoztató utcára teszi az embereket, ott a jobb ipari infrastruktúrának köszönhetően gyorsabb a munkaerő-felszívás is. Így a munkahelyteremtés helyett valójában munkahelymegtartás zajlik.
Másképp ítéli meg a helyzetet Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki szerint az a sok kis bővítés, ami a hírekből és a munkaerő-piaci statisztikai adatokból kiolvasható, már az élénkülés első jeleinek tekinthetők. Az szerinte külön pech, hogy a Nokia és a Blackberry globális zuhanórepülése két, összesen háromezer dolgozót érintő nagy létszámleépítést kényszerített ki a magyar foglalkoztatásban. De szerinte az IBM székesfehérvári létszámbővítése (150 fő) vagy a Lentiben épülő logisztikai központ (300 fő) a regionális elosztószerep erősödésén túl azt is mutatja, hogy több iparágban már a válság utáni emelkedésre készülnek. Suppan szerint a sok kicsi létszámbővítő beruházás egészségesebb kkv-szektor kialakulása irányában hat.
Ezek a kisvállalkozások szerinte ugyanakkor több munkahelyet tudnak teremteni, mint néhány nagy foglalkoztató. "Én pozitívumnak tartom, hogy láthatóan nő a hazai beszállító cégek száma és ereje, hiszen a kkv-k képesek rugalmasan felszívni a munkaerőt. A szakember szerit az lehetne további pozitívum, ha a hazai cégek nagyobb arányban válnának beszállítóvá. Ennek jelei leginkább az autóipari fellegvárrá nőtt Győr (Audi) és az idén indult kecskeméti Mercedes-gyár "vonzáskörzetében" megfigyelhetők. "A jelenlegi regionális gazdasági helyzetben szinte normális, hogy a bővítéseket lényegében csak az EU katalizálja" - mondta Suppan.
Bővülésben is a régióközpontok az élen
A hvg.hu a munkaerő-piaci híradásokat feldolgozva megpróbálta áttekinteni, hogy milyen gyárnyitások és -bezárások, bővítések és elbocsátások zajlottak 2012-ben. Az elmúlt bő fél év bejelentett munkahelybővítéseinek nagy része több száz, olykor több mint ezer új munkahelyet jövendölt egyes regionális központokban (Pécs, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely).
A fővárosi munkaügyi adatokat alapvetően meghatározza a Malév bezárása. A több mint 2000 elküldött dolgozó munkahelyét még számszerűen sem tudták a bejelentett létszámbővítések másutt kompenzálni. Pedig több száz munkahelyet ígér a virtuális helpdeskben is utazó IT Service Hungary bővítése. 40 fő felvételét jelentette be az autóipari fejlesztésekkel foglalkozó AVL Hungary Technical Center, és kéttucatnyi dolgozóét a Budapestre települő LG régiós ügyfélszolgálata. Úriban pedig, ha minden igaz, 100 főt foglalkoztat majd a Happy Chocolates csokoládéüzeme.
Pécsen 100 fővel indul a call centert építő Unisys Global Services Hungary, 400 fővel az okostelefonokat szervizelő amerikai Jabil, Cserkúton pedig 200-zal a Huaweinek beszállító Flextronics. Komlón 30 fővel 200-ra emeli döntően megváltozott munkaképességű alkalmazottal számát a Főkefe Nonprofit Kft. A régióban Dorogon szóltak a hírek elbocsátásokról: itt a napelemgyártásban utazó Sanyo küldött el 400 dolgozót.
Komáromból Győrbe
Győrben 49 fővel bővít a passzív elektronikai alkatrészeket gyártó Märklin Hungaria, 200-200 fővel az autóiparnak műanyag alkatrészeket gyártó Rehau és a hengerfejgyártó Nemak. Az igazi nagyágyú azonban országos szinten is az Audi, ahol az idén több mint 1200 új munkahelyet létesítenek, és a tervek szerint 2013-ban összesen kétezer-egyszázzal bővül majd az álláshelyek száma. Részben az Audi bővüléséhez tartozik, hogy a komáromi Nokia-gyár létszámleépítése 1200 embert érintett ugyan, de a kapun kívülre kerültek jelentős része a győri Audi-gyárba, illetve egy tatabányai vegyipari céghez ment dolgozni.
Jelentős azok száma is, akik ausztriai autóipari beszállító cégeknél vállaltak munkát. A Komáromhoz közeli, esztergomi Suzuki-gyárban ugyan nem nőtt a dolgozói létszám (a termelés visszafogása miatt az is komoly eredmény, hogy a gyár nem csökkentett létszámot), de az eladósodott városban 150 új dolgozónak a német tulajdonú karosszériaelem-gyártó Kirchhoff kínál munkát.
Hasonlóan több komponensű a téma Székesfehérváron is, ahol a Philips 230 embert elküldött ugyan, de az IBM 250 fővel, az energiatermelő generátorokba kompozit üvegszálas elemeket készítő Power and Composite Technologies (PCT) 60-65 fővel, a Sapa Profiles (a cég Európa legnagyobb alumíniumprofil-gyártója) 80-100 dolgozóval, az Alba Ipari Zóna hét cége (Elme Kft., Giga 2003 Kft., Isoflex Kft., Litze Kft., Regál Kft., SCA Packaging Kft., Soyer Kft.) összesen 336 új munkavállalóval, a kis cégek inkubátorházként működő metaloBox kft pedig 45-60 fővel gyarapodott, illetve gyarapszik az idén.
...vagy Tatabányára
Igen erős munkahelybővítő referenciákkal rukkolt ki a tatabányai régió (Tata-Tatabánya-Oroszlány). Bár januárban a helyi Media Markt 47 fős elbocsátást jelentett be, az elmúlt hónapokban öt cég adott hírt a környéken bővítésről, amely összesen mintegy 350 főt érint. 80 dolgozóval bővül a turbófeltöltőt gyártó BorgWarner, Tatán egy kanadai-magyar befektető 40-50 fővel újraindítja a Helkama Forste által hátra hagyott hűtőgépgyári termelést. Száz új állást hirdetett meg Tatabányán az autóipari beszállító FCI Connectors Hungary, 75-öt a személygépkocsik hátsó ablakának gyártásra szakosodott AGC Glass Hungary, és 20-30 fős létszámbővüléssel számol a részben önkormányzati tulajdonú, biogáz üzemet működtető AVE Tatabánya. Ezen kívül Környén a Henkel ragasztógyára vesz fel 20 új embert.
Kecskeméten a Mercedes gyárnyitása munkaerő-piaci boomot okozott, a gyár a termelés felfuttatását követően 2500 embernek ad majd munkát, és már szóba került az üzem bővítése is. Ehhez képest kicsi, ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy a logisztikai központként működő Phoenix Mecano csoport új kutatás-fejlesztési részleget hoz létre 50 fővel a Mercedes-gyár közelében, és hogy a fékrendszerekre szakosodott Knorr-Bremse 15 fővel bővül. Hasonló arányok teljesítésére készül Szombathely is, ahol a kuplunggyártó Luk Savaria 2014 végéig 700 új munkahelyet ígért, de 35 főt felszív majd az elektronikai alkatrészgyártó EPCOS, 17 dolgozóval bővít a bútoripari gyártó Falco is, Csornán pedig 40-nel az alkatrészgyártó Hantech.
Multi vagy kkv?
Kelet-Magyarországon kevesebb és kisebb volumenű sztorikat látunk, miközben az elbocsátásokról szóló hírek gyakoribbak. Miskolcon egy drótgyár foglalkoztat mad félszáz új munkaerőt (Gustav Wolf GmbH), Mezőkövesden pedig a hűtőgyártó Modine 140 főt. Ehhez jön még hozzá, hogy Verpeléten a tésztagyár (Asiafood) 250 főre duzzasztja dolgozói létszámát. Ezzel szembeállítható, hogy a tiszaújvárosi hőerőmű (AES Tisza) 101, az edelényi varrodaüzemeltető Lux Gold pedig 180 dolgozót küldött el.
Bács-Kiskunban végleg csődbe ment a Hey-ho gyümölcsleveket gyártó Elma Zrt, amely Érsekhalmán 38 család megélhetését tette bizonytalanná. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az év elején négy kórház háttérintézményeiből összesen 541 dolgozót küldött el az Egészségügyi Holding Zrt., 86-an pedig az abdai húsüzemből voltak kénytelenek távozni. A regionális statisztikát nagyjából helyrebillentette, hogy a Waberer's 360, zömében Borsodból és Szabolcsból származó új kamionsofőrt vett fel. A nyíregyházi gumi- és műanyaggyártó Hübner-H 50 fős bővítést hajtott végre. A Raiffeisen a pénzintézeti műveleti központját Nyíregyházára helyezte át, aminek köszönhetően több száz új munkahelyet írt ki. A Legonál pedig a 2014-re befejeződő bővítés ígér új munkahelyeket. Ezen kívül Kisvárdán a kutyaeledel-gyártásba kezdő Master Szolg. Kft. száz új állást akar helyiekkel és környékbeliekkel betöltetni.
Üllőtől (35-50 fő - Beiersdorf) Karcagig (150 fő - SDK Hungarn), Mocsától (30 fő - Eurocast) Nemesvámosig (25 fő - Haribo) sok helyen jelentettek be az idén létszámbővítést. Helyi szinten ezek lehetnek olyan jelentősek, mint a csengeri betonüzem 10-15 fős létszámbővítése, vagy olyan, főként technológiaváltáshoz kötődő bővítések, mint a Sopron melletti Roto Elzett Certa hárommilliárdos beruházása, amely 20 új munkahelyet teremt. Különösen nagy dobás a Müller drogérialánc terve, amely magyarországi, horvátországi és szlovéniai üzleteit kiszolgáló logisztikai központját helyezi Letenyére, és ad ezzel 300 dolgozónak munkát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
