A Sandy nevű szuperhurrikán érkezése miatt a börze tulajdonosai úgy döntöttek, hogy hétfőn nem nyit ki az Egyesült Államokban a New York-i Értéktőzsde és az árupiac sem – a korábbi terveket felülvizsgálva – elektronikus kereskedés sem zajlik majd a parketten, mivel a dolgozók biztonsága a legfontosabb. A hírek szerint a mai nap folyamán döntenek majd arról, hogy mikor folytatódhat tovább a kereskedés. (Az USA-ra lecsapó hurrikánt élőben itt lehet követni).

70 centi hó miatt zárt be legutóbb

A New York-i tőzsde bezárása mellett komoly gazdasági károk is várhatóak. Csak összehasonlításképpen: a tavalyi Irene hurrikán 4,3 milliárd dolláros kárt okozott az érintett polgároknak, de ha a vállalatok leállását is figyelembe vesszük, akkor 16 milliárdra rúg a számla. A legnagyobb kárt ugyanakkor a Katrina hurrikán okozta 2005-ben, amikor is a vihar lecsapott New Orleansra és elöntötte a várost. Irene 105 milliárd dolláros kontót hagyott maga után.

Hétfőn biztosan nem nyit ki a New York-i Értéktőzsde

AP / Mark Lennihan

A New York-i tőzsde természeti katasztrófa miatt legutóbb 1996-ben zárt be, akkor is csak részlegesen, mivel több mint 70 centiméternyi hó hullott le a városra rövid idő alatt. Egész napos bezárásra pedig 27 éve nem volt példa, 1985 szeptemberében ugyancsak egy hurrikán, Gloria miatt kellett bezárni a börzét.

Elképzelhető, hogy kedden is zárva marad a tőzsde, négynapos kereskedési szünetre pedig 2007 óta nem volt példa. Akkor a hétvégét egy hétfői újévkezdet követte, január 2-án pedig Gerald Ford egykori amerikai elnök halála miatti gyásznap miatt nem nyílt ki.

A természeti katasztrófák ugyanakkor nem csak az Egyesült Államokban akasztották meg – sokszor nem is fizikailag – a tőzsdei kereskedést. Igaz, egyes katasztrófák azonban szinte alig hagynak nyomot a tőzsdeindexeken, mivel hosszabb távon a szereplők már bekalkulálják az újjáépítés költségeit is a helyzet alakulásába, melyek ellensúlyozzák az azonnal negatívumokat.

A fukusimai földrengés után hatalmasat zuhant a tőzsde

2011 márciusában Japánt hatalmas földrengés rázta meg, az ennek nyomán bekövetkezett cunami pedig városokat döntött romba, több mint 15 ezren pedig életüket vesztették. A tokiói Nikkei 225 a cunamit követő három kereskedési napon 17 százalékot vesztett értékből, a legtöbbet 40 év óta. Volt olyan, hogy egyetlen nap alatt 287 milliárd dollárt vontak ki befektetők a japán piacról. A tőzsdei kereskedés ugyanakkor nem állt le, a 9-es erősségű földrengés nem okozott kárt a számítógépes rendszerekben, bár Tokió több pontján is tűz ütött ki a földrengés következtében.

A Japánt sújtó természeti, és az azt követő nukleáris katasztrófa következtében ugyanakkor nem csak a tokiói és oszakai tőzsde kapcsolt lejtmenetbe, hanem a világ más börzéire is átterjedtek a negatív hullámok, a frankfurti DAX a cunamit követő napok egyikén például majdnem 3,5 százalékkal esett. A Világbank becslése szerint a cunami okozta károk összege 235 milliárd dollárra rúg, vagyis ez eddig minden idők legnagyobb gazdasági árat követelő természeti katasztrófája.

A 2004-es ázsiai cunami kevésbé rázta meg a piacokat

A nyolc évvel ezelőtti dél-kelet-ázsiai szökőár, mely 230 ezer ember életét oltotta ki 14 országban, szinte alig éreztette hatását a térség piacain, az indonéz és indiai indexek 1 százalékos pluszban tartózkodtak egy héttel a katasztrófa után. Srí Lankán azonban, mely a térség egyik legszegényebb országának számít, még bő egy héttel a természeti katasztrófa után is négyszázalékos mínuszban tartózkodott a tőzsdeindex. Thaiföldön és Malajziában ugyanakkor szinte semmilyen hatást nem okozott a pénzpiacokon a cunami. (Thaiföldön ugyanakkor a 2011-es nagy árvíz komoly károkat okozott egyes nagy multinacionális, főként informatikában érdekelt cégeknek. A Western Digital merevlemezgyártó papírjai például hamar lejtmenetnek indultak, és még egy hét múltán is 9 százalékos mínuszban tartózkodtak a bázisidőponthoz képest).

A 2011-es japán cunami a mélybe küldte a tokió tőzsdeindexet

AP

Földrengés Új-Zélandon: a biztosítók is komolyan megérezték a katasztrófát

Az óceániai államot 2011-ben és 2012-ben is erős földrengés rázta meg, az előbbi természeti csapás 3,7 milliárd dollárnyi kárt okozott, a 2012-es földrengés után pedig 0,7 százalékot esett a tőzsde, és 2 százalékkal gyengült a nemzeti valuta a dollárhoz képest. Míg a földrengések az egész gazdaságon keresztül éreztették hatásukat, addig különösen a biztosítóknak kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk – és nekik is tőzsdei árfolyamveszteséget elszenvedniük.

Egy izlandi vulkán a légitársaságokkal tolt ki

Az izlandi, kimondhatatlan nevű Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése több mint egy hétig volt negatív hatással Európa légiközlekedésére. Az európai légitársaságok bő 7 százalékot vesztettek értékükből abban a 9 napban, ameddig az európai légtér részlegesen le volt zárva. A járatok 30 százalékát törölték, a cégek 1,7 milliárd dolláros veszteséget voltak kénytelen elkönyvelni. Más közlekedési cégek ugyanakkor profitáltak az "izlandi hamuból", a Párizst Londonnal összekötő Eurostar nagysebességű vonat a légtér lezárásának első két napján 50 ezerrel több utast szállított, mint általában.

Képgalériáinkat a szuperhurrikánról ide kattintva érhetik el olvasóink.