Draghi szerint a bizalom lassú megerősödése összefügg az EKB kötvényvásárlási programjának meghirdetésével, amelynek keretében a bank szükség esetén korlátlanul vásárolja a válságországok állampapírjait.

"Szeretném biztosítani a pénzpiacokat, hogy készen állunk a cselekvésre, ahogyan és amikor szükséges" - mondta az EKB elnöke. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EKB nem veheti át a kormányok feladatát, a gazdasági reformokat folytatni kell.

Draghi ismét védelmébe vette azt a - különösen német bankárok részéről - bírált megoldást, hogy a közös európai bankfelügyelet az EKB keretében jöjjön létre.

AFP / Daneil Roland

"Az európai állam és kormányfők által választott megoldás, hogy a bankfelügyelet az EKB körül épüljön ki, a jelenlegi körülmények között az egyetlen gyakorlatias megoldás" - mondta Draghi. Az eurózóna 17 központi bankja közül 14 már amúgy is ellát felügyeleti funkciót, így az EKB támaszkodhat a nemzeti keretekben felgyülemlett tapasztalatokra. "Decentralizált rendszert kell létrehozni frankfurti központtal" - tette hozzá.

A bankelnök szerint a felügyeleti jognak az euróövezet összes bankjára ki kell terjednie, és lehetőséget kell biztosítani az övezeten kívüli uniós államok csatlakozására.

A közös felügyelet jogi kereteinek év végéig testet kell ölteniük, aztán hozzá lehet látni a megvalósításhoz  - mondta. Egyetértett azokkal, így Jens Weidmannal, a Bundesbank elnökével, akik szerint hiba lenne túl gyors menetrendet erőltetni.

Az EKB és a közös bankfelügyelet összefonódását főként Jens Weidmann bírálta folyamatosan. Legutóbb a hét elején, egy pénzügyi konferencián azt mondta: az európai bankunió a gyakorlatban azzal a következménnyel járhat, hogy összeütköznek a bankfelügyelet és a monetáris politika érdekei.

"A bankuniónak a közös monetáris politikát kell támogatnia, de a gyakorlatban érdekkonfliktus lép fel a bankfelügyelet és a monetáris politika között. Ezért a két területet szigorúan szét kell választani" - mondta a Bundesbank elnöke.