Visszalőhetik a rajtvonalra az egész e-útdíj tendert, ha az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) nem fogadja el a decemberben a közbeszerzési eljárás győztesének kihirdetett Getronics Magyarország Kft. szerdai, szerződéskötés-halasztást kérő levelét. Ha viszont az ÁAK rábólint az időkérésre, a másik érvényes (de végül nem nyertes) ajánlatot tevő T-Systems tehet jogi lépéseket az ügyben. Az eddig bebetonozott július elsejei starthoz pedig most már kár volna hozzányúlni, mert akkor az éppen emiatt kizárt cégek perelhetik be a tenderkiírót. A gordiuszi csomót az ÁAK-nak január 15-ig kell átvágnia.

Három hónap vágta

Az e-útdíj rendszer kiépítését a kormány - az előzőektől megörökölve - vállalta Brüsszel felé, és bár ezt a Széll Kálmán-tevben megerősítette, két évig valójában csak halogatta a kellő lépés megtételét. Végül tavaly nyáron beindult a gépezet: a szeptember 15-én megjelent kormányhatározat már arról szólt, hogy a központi költségvetés 42 milliárd forintot szán a használatarányos elektronikus útdíj rendszerének tervezésére és kiépítésére.

Kitehetik az ablakba?

Stiller Ákos

A rendszer kiépítése elvileg 36 céget érdekelt, de az ötnapos ajánlattételi határidő miatt több érdeklődő a közös munka mellett döntött. A győztesnek vállalnia kellett, hogy alig fél év alatt felépíti és üzembe helyezi azt az infrastruktúrát, amitől az állam évente 150 milliárd forint bevételt vár.

Az ÁAK nyolcból négy céget (a Getronics Magyarország Kft., az osztrák Kapsch Trafficom AG és a Kapsch Telematic Services Telematikai Szolgáltatót, a T-Systems Magyarországot, valamint a Synergonnal közösen induló China International Telecommunication Construction Corporationt) kért fel ajánlattételre novemberben. December elején kiderült, közülük a legjobb ajánlatot a Getronics adta (34,89 milliárd forint); két héttel később pedig az is, hogy a kínaiak és a Kapsch az utolsó szűrőn nem jutottak át, mivel nem vállalták a július elsejei határidőt, a T-Systems 53,4 milliárd forintos ajánlata pedig nem fért bele a keretösszegbe.

Nem csak néhány nap

A szerződést eredetileg december 27-én írták volna alá, de azt a T-Systems Magyarország Zrt. előzetes vitarendezési kérelme miatt végül január másodikára halasztották. (A T-Systems szeretett volna betekintést nyerni az üzleti titoknak minősített iratokba is, de ezt az ÁAK elutasította.)  Ám szerdán az ÁAK épületében nem a szerződéstervezetet, hanem a Getronics Magyarország Kft. levelét olvashatták el az illetékesek, ahogy arról a Népszabadság beszámolt. A lap információi szerint a nyertes cég jelezte: nem áll készen a szerződés aláírására, és egy teljesen új menetrendet vázolt fel, aminek hátterében az áll, hogy a saját tulajdonosával és beszállítóival is gondja akadt. Egészen pontosan az, hogy a magyar leányvállalat felé garanciákat és pénzügyi megfelelőséget igazoló anyacég csak azzal a feltétellel járul hozzá az e-útdíj szerződés megkötéséhez, ha a magyar Getronics előzetesen megköti valamennyi alvállalkozói szerződését.

(A kialakult helyzet kuszaságát mutatja, hogy az újság a belga Getronics vállaltot jelöli meg anyavállalatként, holott a magyar cég ügyvédje októberben egy e-útdíj tenderrel foglalkozó cikkünkre reagálva azt írta, hogy "a Getronics Magyarország Kft. végső tulajdonosa egyrészről Hollandia vezető távközlési vállalata, a Hollandiában bejegyzett Koninklijke KPN. N. V. nyílt részvénytársaság, amelynek részvényeivel az Euronext Amsterdam tőzsdén kereskednek, másrészről a német Aurelisu A.G., amelynek részvényei a frankfurti tőzsdén szintén nyilvános forgalomban vannak".)

A hvg.hu értesülése szerint a Getronics Magyarország nem január végéig, hanem "legalább január közepéig" kért halasztást a szerződés aláírására, illetve a helyzet rendezésére. A történet összekuszálódott szálainak kibogozása érdekében megkerestük a Getronics Magyarország Kft.-t, valamint az ÁAK-t is, de mindkét cégnél teljes hírzárlatot rendeltek el.

Egyelőre csak az biztos, hogy 3,5 tonna a határ

Túry Gergely

A T-Systems ugyanakkor közleményt adott ki, amelyben  az áll - amellett, hogy utalnak rá: készek beugrani a győztesnek nyilvánított cég helyére -, hogy továbbra kérdésesnek tartják, hogy a Getronics által adott ajánlati ár mellett, a megrendelő által elvárt határidőre a kért rendszert ki lehet-e építeni. Mint írják, korábban csak azért nem fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, mert az lelassítaná az e-útdíj rendszer határidőre történő kiépítését, amit a kormány kiemelt prioritásként kezel. A közlemény aznban arra is utal, hogy a felsorolt elvárások nem teljesülése esetén a cég kész jogi lépéseket is tenni. 

Mi a legkisebb rossz?

A magyar e-útdíj rendszer indítására kijelölt határidő eleve nagy kockázatot jelentett, de ennek most már az ÁAK igya meg a levét! – mondta egy neve elhallgatását kérő, korábban az ajánlattevők közt szereplő cég vezetője, aki arra is rámutatott: akár lesz szerződéskötés, akár nem, kérdéses, hogy a kivitelezőnek ennyire rövid határidővel honnan lesz a rendszerhez szükséges, a járművekbe telepítendő fedélzeti egysége. A magyarországi igényeket ugyanis csak két gyártó tudná kapásból kielégíteni, de mindkettő teljes kapacitását lekötötte már az idei évre – nem utolsósorban egy nagy francia megrendelésnek köszönhetően.

Nagy kérdés, hogy a kormányzati elképzeléseknél lényegesen drágább ajánlatot adó T-Systems egyáltalán lehet-e a most előállt helyzet nyertese, vagy egyáltalán lehet-e a Getronics alternatívája az állam számára. Hiszen még ha villámgyorsan is tudna szerződést kötni, nem valószínű, hogy olyan keretfeltételekben tudna megegyezni, melyeket december elején is csak fogcsikorgatva fogadtak el. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az eredeti hét helyett alig öt hónap alatt kellene kiépíteni a rendszert. A július elsejei startot nem valószínű, hogy elcsúsztatnák, hiszen akkor több hoppon maradt cég is perre menne.

Az pedig jogi abszurditás, hogy például korábban kizárt versenyzőket reaktiváljanak – állítja egy érintettsége miatt névtelenséget kérő versenyjogász. Szerinte az ÁAK előtt egyetlen út van: mindent megtenni a Getronics-szerződés aláírása érdekében. Erre a jog szerint január 15-éig van lehetősége. Utána alap esetben – vagyis: ha nem kezdődik el valamilyen jogi csűr-csavar, az egész eljárás érvénytelenné válik.