A kormány hatalmas összegeket költ arra, megmentse az elmúlt időszakban a csőd szélére sodródott nagy múltú húsüzemeket. Kaposvár 3,5 milliárd forintot kap a Kométa 99’ Zrt. megmentésére, Pápa 1,5 milliárd forintra számíthat a központi költségvetésből a Pápai Hús 1913 Kft életben tartására, Gyula pedig 1,8 milliárdra, hogy megmentse húskombinátját.

A kabinet szerint ezzel megnyugtató megoldásokat talált a három húsipari cég helyzetére. Ezzel szemben a hvg.hu érdeklődésére több agráripari szakértő is úgy vélekedett, valószínűleg kidobott pénz lesz a nagy húsipari üzemek megmentése állami pénzből. Az is kérdés még, hogy az Európai Unió közbelép-e. Vagy inkább csak az, hogy mikor: az EU ugyanis jelezte, eljárást indít hazánk ellen, ha a húsüzemek állami támogatásával megsérti az uniós verseny szabályait.

Mi a probléma?

Abba a felállásba, ahogyan a jelenlegi húsipar működik, több szakértő szerint nem érdemes pénzt önteni. A húsipart a megugrott takarmányárak, a szűkülő fogyasztás és a hitelszűke reccsentette meg a tavalyi év második felére, de a cégek gyengeségéhez a magyar gazdaságban és az ágazatban jelen lévő szerkezeti problémák vezettek el. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az adófizetők pénzéből időnként megmentenek egy-egy élelmiszeripari céget, de ez csak átmeneti megoldás a problémákra, és mivel nem versenyképesek, a probléma kiújul. Egyes szakértők szerint ehhez szorosan hozzátartozik, hogy a magyar húsipart az egész magyar élelmiszerágazatot sújtó szerkezeti probléma is ellehetetleníti. A probléma lényege, hogy túl sok elemből áll a rendszer, elkülönült az állattenyésztő, a takarmányt előállító és a feldolgozó cégek, amelyeknek mind meg kell termelniük a maguk hasznát. Ilyen sok profitcentrumot azonban nem visel el az ágazat. Így állami pénzt csak olyan modellekbe érdemes fektetni, amikor a piaci szereplők termékpályás szövetkezetekbe szerveződnek, és alá tudják támasztani, hogy a termékük piacképes lesz, és kielégítő kockázatelemzésekkel is rendelkeznek.

A Gyulai Húskombinát

Túry Gergely

További súlyos probléma, hogy a belföldön elfogyasztott hús jelentős része, piaci becslések szerint 30 százaléka a feketegazdaságból származik (így a legálisan működő vállalkozások értelemszerűen ennyivel kevesebbet tudnak eladni itthon). A feketepiac a húsipari cégeknek behozhatatlan versenyhátrányt jelent, ha csak az áfát tekintjük, már ettől 27 százalékkal drágábbak a termékeik. Rossz nyelvek szerint még a kereskedelmi láncokba is eljutnak adózatlan termékek. A másik probléma a magas alapanyagár. A hazai húsipari cégeknek kötelező magyar, GMO mentes (genetikailag nem módosított) takarmányból előállítaniuk a húst, ami 30-40 százalékkal, vagy még annál is többel megdrágítja a magyar sertést a lengyel vagy a például a holland disznóhússal szemben, így versenyképtelenné válik külföldön. Ez összefügg azzal, hogy a tavalyi súlyos szárazság miatt a húsipart nagyon nehéz helyzetbe hozta a takarmányárak emelkedése: a genetikailag módosított takarmányokkal jobban el lehet hárítani a szárazság miatti veszteséget, és a várható termés is jobban becsülhetővé válik.

Gyulai Húskombinát: remények és kételyek

Nem mondhatni, hogy a kormánynak az utóbbi időszakban kiforrott álláspontja lenne a Gyulai Húskombinátról. Normál esetben nem is kellene. A helyzet azonban speciális. Ennek nyomán, állami pénzen, a gyulai önkormányzat új céget gründol a közel másfélszáz éves húsfeldolgozó továbbműködtetésére. A jelenleg 350 főt foglalkoztató Gyulai Húskombinát 2007 óta masszívan veszteséges. Drámai likviditási helyzete miatt 2009-ben egyszer már majdnem a megszűnés fenyegette a céget, amelyet akkor egy MFB által garantált, kereskedelmi bankoktól felvetett hitellel sikerült kivédeni. Az elmúlt másfél évben, a drasztikusan romló pénzügyi és gazdasági helyzetben a tulajdonos HAGE-Nagisz Zrt és a menedzsment is befektetőt keresett. Sikertelenül. 2012 év elején került be a kormányzati közbeszédbe a Gyulai Húskombinát. 

Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője 2012 januárjában írásban interpellált a Gyulai Húskombinát ügyében Orbán Viktor kormányfőhöz. Az állami szerepvállalás lehetőségét magában foglaló választ Fazekas Sándor agrárminisztertől kapta meg. Noha már akkor többen felhívták arra a figyelmet, ez az uniós szabályokba ütközik. Ehhez képest több mint fél évig lebegtette a kormány azt a lehetőséget, hogy az állam kisebbségi tulajdonos lehet viharsarki húsfeldolgozóban. Orbán utasítására az ügyben szereplő összes érintettet, így az áruházláncok vezetőit is, egy asztal mellé ültette Lázár, immár, mint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető államtitkár. Meglepetést okozott Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár 2012. augusztus végén, amikor bejelentette: az állam mégsem vállal tulajdonosi szerepet. Noha – értesüléseink szerint – akkorra már kidolgozták az állami szerepvállalás részleteit is.

Tavaly októberben a hajdúsági tulajdonos eldöntötte, nem finanszírozza tovább a céget, a hitelező bankok erre behúzták a vészféket, majd egy pécsi cég felszámolási eljárást kezdeményezett a Gyulai Húskombinát ellen, ami ma is tart. Jellemző, hogy a felszámoló tavaly október végén, munkába állásakor 92 ezer forintot talált a kasszában. Csalódott a tulajdonos is és a menedzsment is, mert a felszámoló nem hozott pluszforrást az időközben stratégiaivá nyilvánított céghez. Finanszírozás nélkül viszont a termelés vált gyakorlatilag lehetetlenné. A heti egy gyártási nap nem fedezte a költségeket, ezért a felszámoló tavaly karácsony előtt mind a 350 dolgozónak átadta az idén január 20-tól érvényes felmondást.

Túry Gergely

A felszámoló ebbéli szerepét élésen bírálta Budai Gyula, ezt, majd több demonstrációt követően következett az új formula. Eszerint a Gyulai Húskombinát Zrt.-t hagyják elsüllyedni, ezért az állam 1,8 milliárd forintot utalt át a gyulai önkormányzatnak, hogy egy új céget alapítva továbbműködtesse a húsfeldolgozót. Ez már inkább megfelelhet az EU-szabályoknak, esélyt nyújthat arra, hogy fennmarad a nagy hagyományokkal rendelkező gyulai húsipar, megmaradnak a munkahelyek, aminek a szakszervezet is örülhet, s akár jól is kijöhetnek belőle a helyi politikusok is, akik újraválasztási esélyeit jelentősen csökkentette volna a Gyulai Húskombinát megszűnése. Ezt jelentette be január 7-én gyulai látogatásán Budai Gyula Görgényi Ernő polgármesterrel és Kovács József országgyűlési képviselővel tartott sajtótájékoztatóján. Elmondták, a békési fürdőváros önkormányzata viszi tovább a céget, megszerzi eszközeit és átveszi dolgozóit. Hangsúlyozták, ez nem szociális, hanem gazdasági kérdés. A húsfeldolgozót működtető új cég felállításáról várhatóan szerdai rendkívüli ülésén dönt a gyulai képviselő-testület. Az új cég felállításának jogi előkészületeivel Kovács József, a térség fideszes parlamenti képviselőjének fiát, Kovács Tamás ügyvédet bízták meg – értesült a hvg.hu.

Egyelőre nem világos, hogy az önkormányzat tartós tulajdonosa lesz a cégnek, vagy projektcéget hoz létre, amely továbbadja a céget. Mindkettő kérdések zömét veti fel. Arról nem beszélve, hogy nem tudni: mire és meddig lesz elég az államtól kapott 1,8 milliárd forint. Neve mellőzését kérő szakember elmondta, hogy 700 millió forintot szánnak alapanyagra és csomagolóanyagokra, a fennmaradó 1 milliárdból megveszik a céget. Többek szerint a cég ennél többet ér. Kérdés, miként viszonyul majd ehhez a felszámoló. Ahogy nem tudni, hogy a piacit nagy részben elveszítő, erre az évre egyelőre élő szerződéssel nem rendelkező és eddig veszteséges cég hogyan vészeli át az elkövetkező időszakot. Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke a hvg.hu-nak elmondta: adósság és hitelek leírásával lehet nullszaldósra tervezett üzleti tervet készíteni. (Ugyanakkor tény, a honi húsipar minden szereplője tavaly veszteséges volt.) Kapuvári szerint a meglévő angol és orosz piaci mellé a magyar boltok is újra rendelnek majd gyulai termékeket. Azt viszont nem tagadta, hogy az állami segítségnyújtásnak van piactorzító hatása. 

Mentik a Kométát

A kormány önkormányzatok feladatainak támogatása jogcímén juttat 3,5 milliárd forintot Kaposvárnak a kaposvári húskombinátot működtető Kométa ’99 Zrt. megmentésére. Szita Károly hétfőn bejelentette, hogy az önkormányzat a húsipari cégben 2 milliárd forint értékben tulajdonrészt vásárol abban az esetben, ha a vállalat és beszállítói is hozzájárulnak a gyár megmentéséhez. A polgármester bejelentése szerint az önkormányzat beleszólást és döntési jogosultságot is kér a vállalat irányításában. Mint a részletekből kiderült, a polgármester azt várja el a jelenlegi tulajdonostól, hogy 1 milliárd forint értékben ő is emeljen tőkét a cégben, a beszállítóknak pedig a követelésük egy részével kellene tőkét emelniük, és szintén tulajdonossá válnának a cégben. Emellett a város feltétele az is, hogy a Kométa a vezetése állapodjon meg a Magyar Fejlesztési Bankkal a gyár bővítéséről, amellyel újabb munkahelyeket hoznának létre. Már megkezdődtek a jogi előkészületek és a cég felértékelése, jövő héten Kaposvár közgyűlése dönthet az ügyben.

Túry Gergely

A 900 dolgozót foglalkoztató, így a város egyik legnagyobb foglalkoztatójaként működő kaposvári húskombinát az utóbbi időszak nyilatkozatai szerint elsősorban likviditási gondok miatt került bajba, mivel nehezen juthatott forgóeszköz-hitelhez. A felszámolást a cég mindeddig elkerülte, de felére kellett csökkenteni a termelést, és a beszállítókkal szemben is már csúszások voltak az utóbbi időben. Így a tőkeemelés még nem lesz elég a túléléshez, a cég számításai szerint legalább egymilliárd forint forgóeszköz-hitelre is szükség lenne. A cég vezetése egyeztetett több bankkal is, és amint megszületik a megállapodás tőkemelésről és a hitelről, stabilizálható a 2013-as működés – tájékoztatta a Napi Gazdaságot decemberben Giacomo Pedranzini, a Kométa ’99 Zrt. ügyvezető igazgatója.  

Kétséges ugyanakkor, hogy az állami és banki pluszpénzzel megoldódik a kaposvári húsüzem helyzete. A vállalat ugyanis évek óta súlyosan veszteséges: 2010-et 734,6 millió forint mérleg szerinti veszteséggel, 2011-et pedig 1112,5 millió forint mérleg szerinti veszteséggel zárta. Az ügyvezető igazgató elmondása szerint az elmúlt években a tulajdonos család is több mint 3 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, azonban a takarmánydrágulás hatására emelkedő élősertés árak hatását csak késve és nem teljesen tudták továbbhárítani a kiskereskedelemre.

Pápán is folyik a mentőakció

Hasonló megoldással mentené a kormány a pápai húskombinátot működtető Pápai Hús 1913 Kft.-t is, amely egyébként a 2011-es rangsor szerint az ország 462. legnagyobb árbevételű cége. Egy december végi bejelentés szerint az önkormányzat 50 százalék fölé emeli korábbi 8 százalékos részesedését a közel ezer embert foglalkoztató cégben. Áldozó Tamás, Pápa fideszes polgármestere azonban erről csak annyit közölt akkor, hogy a tőkeemelés „több milliárd forint” friss pénzt jelent a forráshiánnyal küzdő cégnek. A polgármester későbbi elmondása szerint egy 1,5 milliárd forintos keretről van szó, amit a kormány juttat a településnek, és az önkormányzat kész a teljes összeget felhasználni. A tulajdonrésszel a háromnegyedes többséget igénylő döntéseket leszámítva a város határozhat a társaság ügyeiben Áldozó Tamás elmondása szerint.

Az eddig 590 millió forint jegyzett tőkéjű társaság 2011-ben 17,8 milliárd forintos árbevétel mellett 591,7 millió forintos veszteséget termelt, és 2012-ben is deficittel zárt. Így a probléma hasonló, mint a kaposvári húsüzem esetében: a mentőöv ellenére a cég nem biztos, hogy képes lesz talpon maradni. 2009-ben már a felszámolás alól mentették meg a Pápai Hús 1913 Kft.-t, szintén önkormányzati szerepvállalással. A hírek szerint 2012-ben a cég forgóeszközhiány miatt került nehéz helyzetbe, ezt a nehézséget sikerül orvosolná a mostani törzstőke-emelés. A cég vezetése szintén a sertés árának 30 százalékos emelkedését tartja a fő oknak, ami 2011-ben következett be, miközben a termékek árát csak idén novemberben tudták emelni 12 százalékkal.