"Dinamikusan fejlődő autóipari partnerünk részére keresünk munkatársat CNC gépkezelői munkakörbe minimum 2-4 éves szakmai tapasztalattal, több műszakos munkarend vállalásával. Versenyképes jövedelem, stabil vállalati háttér". Ez csak egy abból a több száz álláshirdetésből, melyben CNC gépkezelőt, maróst, mérnököt keresnek hazai cégek. Míg a magyar munkaerőpiac más szegmensei szinte tetszhalott állapotot mutatnak, addig a CNC-s szegmens rendületlenül ível felfelé.

A Computer Numerical Control (CNC) egy olyan szerszámgép, mely számítógép által üzemeltetett és vezérelt. A berajzolás, szerszámváltás, fokozatkapcsolás stb. számítógépek által vezérelt, így a kézi megmunkáláshoz képest jelentős időt lehet megtakarítani az automatizált beredezésekkel. A nagy precizitással működtethető gépek között például megtalálhatunk maró-, forgácsoló-, eszterga- és köszörűgépeket is. A gépek működtetéséhez általában szakirányú végzettséget, számítógépes alapismereteket, precíz munkavégzést és esetleg egy külföldi nyelv alapfokú ismeretét várják el.

A CNC-vel dolgozók így nem tipikusnak mondható szakmunkások: a műszaki ismeretek mellett az informatikához is kell konyítaniuk, emellett nem árt, ha angolul vagy németül is tudnak. Sokan emiatt is tartják a CNC-seket a "szakmunkások királyainak". Magyarországon rendkívül keresett a szakma – sokan mennek külföldre is –, mivel a járműipari, gépipari beruházások következtében stabil az ilyen végzettséggel rendelkezők iránti igény. A CNC-sek a gazdasági válságot hírből sem ismerik, bérezésük pedig a magyar átlagot jócskán meghaladja. És még a munkájukat is élvezik.

Az export a szakma megmentője

"Erős túlzás, hogy a CNC gépkezelők lennének a szakmunkások királyai, nem nevezném nagyobb kvalitású munkának, egy cukrász is ugyanolyan értéket állít elő, mint mi" – mondta a hvg.hu-nak a 27 éves Péter, aki egy magyar tulajdonú vállalkozásnál dolgozik CNC gépkezelőként. Az viszont szerinte tény, hogy Magyarországon az övék az egyik legkeresettebb szakma. Ez Péter szerint amiatt van, mivel sok a gépipari megrendelés, a nemzetközi hátterű cégek jelentős mértékben hazánkban gyártatják le alkatrészeiket, amelyeket a gyártás után ezek a cégek exportálnak. Mi is szinte teljes mértékben exportra dolgozunk – emelte ki Péter.

A CNC gépkezelők lennének a szakmunkások királyai?

Túry Gergely

Az öt éve a szakmában dolgozó Péter elmondta, ő úgy lett CNC-s, hogy gépésznek tanult a középiskolában, utána "sodródott a CNC irányába". Ez azt jelenti, hogy még el kellett végeznie egy 3 éves állami képzést, ami után CNC-gépkezelői oklevelet kapott. Péter a három éves képzést soknak találta, ő már korábban szeretett volna szüleitől pénzügyileg önállósodni. "Van egy hat hónapos gyorstalpaló is, ami abból a szempontból jobb, hogy utána már el lehet menni dolgozni, úgyis ott tanulja meg az ember a szakmát" – fejtette ki.

A precizitás a lényeg

Valóban azt lehet mondani, hogy ez a szakmunkák csúcsa. Igaz, rengeteg CNC-s gép létezik, nem mindegyik működtetése igényel különösebb kvalitásokat, én például nem csak a gombokat nyomogatom, mint ahogy azt sokan a multiknál teszik – emelte ki a 25 éves Sándor, aki egy dél-magyarországi városban dolgozik CNC-s marógépen egy magyar tulajdonú cégnél. Szerinte az igazán minőségi különbség abban rejlik, hogy ő egészen a tervezéstől az alkatrész legyártásáig benne van a munkafolyamatban, míg egy multinál inkább csak részfeladatokat kapnak a CNC-sek, nekik csak magát az alkatrészt kell legyártaniuk. Sándor szerint nagyon sok mindenre oda kell figyelni és precízen kell dolgozni, ugyanakkor a többrétű munkafolyamatok miatt szerinte változatos a munka, ezt élvezi is.

A családjában többen is a vasas szakmában vagy a vasútnál dolgoztak. Így szinte egyenes útja volt a műszaki szakközépiskolába, ahol gépgyártástechnológiai technikus szakképesítést szerzett. A hatéves képzés alatt a középiskolában már foglalkoztak CNC gépekkel, az egyes pluszmodulokhoz pedig megszerezte a megfelelő minősítést.

A középiskola elvégzése után rögtön dolgozni kezdett, CNC-s munkakörben pedig már három éve tevékenykedik. Az a cég is, ahol ő dolgozik, döntően exportra termel. "Kilencven százalékot meghaladó mértékben kivitelre készítünk alkatrészeket, a fennmaradó rész pedig hazai felhasználásra megy, ami leginkább alkatrészpótlást jelent" – mondta. A CNC gépkezelői munka nem a klasszikus értelemben vett fizikai munka, de akik ebben a munkakörben dolgoznak, azok nagyon is szakmunkát végeznek, rendkívül összetett folyamatokra kell odafigyelniük. "Olyan precíziós alkatrészeket készítünk, hogy ha hibádzik fél milliméter, akkor a munkadarabot dobhatjuk a kukába. Én ezt úgy szoktam mondani, hogy akár egy előjelen, például hogy mihez képest plusz vagy mínusz miliméter, is nagyon sok millió forint múlhat" – magyarázta Sándor, aki szerint a munkafolyamatok rendkívül összetettek. Hasonlóan látja Péter is: "Kell érteni az informatikához  épp úgy, mint ahhoz, hogy az anyag hogyan fog reagálni, ha megmunkálják. Nem egy szimpla lakatos munkát végzünk – mondta.

A magyar átlag dupláját is meg lehet keresni

A Magyarországot sújtó gazdasági válságot Péter nem érzi, jelenleg bőven vannak megrendeléseik. Bár ha egy komolyabb megbízás kiesne, akkor nincs kétsége afelől, hogy a munkavállalók harmada is szedhetné a sátorfáját. "Én is féltem az állásomat, de ez szerintem ma Magyarországon majdnem mindenkire igaz" – hangsúlyozta Péter. A hazánkban tapasztalható recessziót Sándor sem érzi, ő például szinte ki sem látszik a munkából, nem győzi magát utolérni. Munkahelyét ebből kifolyólag stabilnak is látja, nem érez bizonytalanságot.

Rendkívüli mértékben automatizált munkát végeznek a CNC-sek

Túry Gergely

A válság a bérezés szintjén sem látszik meg, Péter fizetése például emelkedett is az utóbbi években. Ha heti 40 órát dolgozik, akkor 180 ezer forint körül visz haza havonta. A fizetés mértéke ugyanakkor változó, mivel a megrendelések függvényében dolgoznak, igaz, nem szokott előfordulni, hogy napokig áll a munka. Egy-egy erősebb hónapban 220 ezer forint is összejöhet. Ezt Péter már "jó megélhetésnek" tartja, tudja belőle fizetni az albérletet, bulizásra, nyaralásra vagy megtakarításra is jut belőle. A jó fizetés ellenére ugyanakkor nem szeretne élete végéig ebben a munkakörben dolgozni: bár konkrét elképzelése nincs, és jelenleg elégedett a helyzetével, de azért folyamatosa nézelődik.

Abban a munkakörben, ahol Sándor dolgozik, Dél-Magyarországon 170-200 ezer nettó körül lehet keresni. "Pár volt osztálytársam, akik Győrben vagy Budapesten dolgoznak, havi 300 ezret is hazavisznek – emelte ki, ami a magyar átlagfizetés bő duplája. Nincsenek napi megélhetési gondjai, ha hirtelen egy nagyobb összegű kiadást kell megfinanszíroznia, nem jelent számára problémát. Ezt azonban azzal is magyarázza, hogy még egyedülálló és nem kell a családjára költeni.

Külföldön annyit keresnének, mint egy hazai bankigazgató

Az esetleges külföldi munkavégzésre vonatkozó kérdésre – az álláshirdetések folyamatosan külföldre is keresnek magyar CNC-seket – Péter úgy válaszolt, hogy ő egy iskolai csereprogram keretében dolgozott már Nyugat-Európában, egész pontosan Norvégiában. Szakmai szempontból szerinte nincs különbség a két ország között, hazánkban is ugyanolyan, minőségi gépekkel dolgoznak, mint tőlünk nyugatra. A bérezés tekintetében viszont jelentős a lemaradásunk: az északi országban hatszor annyit is megkeres egy CNC gépkezelő, mint nálunk. "Ott annyit kereshetnék, mint egy hazai bankigazgató, és ez nem vicc" – emelte ki. Péter ugyanakkor úgy véli, hogy neki nem érné meg 10 év külföldi munka azért, hogy az ott megspórolt összegből vehessen egy lakást, neki a család fontosabb.

Sándor is gondolkodott azn, hogy külföldre menjen, de egyelőre úgy látja, hogy ahhoz nagyon szorult helyzetbe kellene kerülnie. Ez pedig most egyáltalán nincs így, amíg itthon kijön a fizetéséből, addig nem menne külhonba. "Azt sem szeretném, hogy hat hét ausztriai munka után csak két napot tudjak itthon lenni, miközben ugyanennyit töltenék el az autóban az oda- és a visszúttal"  – emelte ki.