Kedden délután 25 bázisponttal, történelmi mélypontra – 5 százalékra – csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ugyanebben a csomagban publikálták a monetáris tanács állásfoglalását is a márciusi inflációs jelentéshez kapcsolódóan, és a jegybank idei évre vonatkozó inflációs és GDP-előrejelzésének alapadatait. Meglepő számok is találhatóak ezek között.

Ez mindenképp igaz a 2013-as növekedési előrejelzésre: az MNB annak ellenére továbbra is a félszázalékos növekedési várakozását tartja, hogy a kockázatok az elmúlt negyedévben jelentősen megszaporodtak. Lassul az európai gazdaság, és azon belül az ország fő exportpiacainak a gazdasága. Ennek megfelelően a Világbank kivételével valamennyi nemzetközi szervezet Magyarország számára visszaesést vagy legfeljebb stagnálást jósol. A költségvetéssel sincs minden rendben: az elektronikus útdíjrendszer és a pénztárgépek adóhatósági bekötése is késlekedik, ami veszélyezteti a bevételeket. A pénzügyi tranzakciós illetákből származó bevételek is alacsonyabbak (az első hónap adatait az egész évre vetítve) a vártnál. Többek között emiatt is az elemzői vélemények szerint máris 150-170 milliárdos kiigazítási igény látszik a makrogazdasági pályán.

A jegybank az elmúlt két évben folyamatosan rontotta a 2013-as gazdasági előrejelzését. 2011 decemberében még 1,6 százalékos növekedést várt 2013-ra, majd az első nagyobb vágás a 2012. júniusi előrejelzés során történt, akkor már csak 0,8 százalékos növekedést vártak az MNB-s elemzők. Ezek után is folytatódott a trend, tavaly szeptemberben már csak 0,7, decemberben pedig 0,5 százalékos gazdasági növekedéssel kalkuláltak idénre az MNB-ben.

Matolcsy odahathatott a jegybanki elemzőknek?

Elemzői forrásaink szerint igencsak érdekes, hogy a jegybank továbbra is 0,5 százalékon hagyta az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését, mivel a legutóbbi inflációs jelentés óta napvilágra került a 2012-es GDP-adat, és ez a várakozásoknál nagyobb visszaesést mutatott: 1,7 százalékkal volt kisebb tavaly a magyar gazdaság teljesítménye, mint 2011-ben. "Ilyenkor beindul az ember fantáziája, mivel egy olyan ember került a jegybank élére, aki korábban folyamatosan a gazdasági növekedés felpörgetésének fontosságát hangsúlyozta, és ennek megfelelően nem szívesen fogadna el egy negatív elmozdulást. Így bár bizonyítani nem lehet, mindenképpen gyanús ez az adat" – fejtette ki egy banki forrásunk.

Matolcsy már hatást gyakorolhatott az elemzőkre?

Túry Gergely

Emellett az is problematikus, hogy mivel elmaradt az ilyenkor eddig megszokott sajtótájékoztató – és nem is lesz többé –, így az újságírók nem tudtak rákérdezni a jegybankelnöknél sem ennek a hátterére, sem pedig arra, hogy pontosan milyen nem konvencionális eszközöket vetne be az MNB a gazdaság élénkítésére. Így továbbra is fennmarad a piaci bizonytalanság, aminek a mérséklése annyira fontos, hogy a monetáris tanács közleményében is kiemelt helyen szerepel.

Egy banki forrásunk szerint ugyanakkor nem feltétlenül a valóságtól elrugaszkodott a jegybanki előrejelzés, mivel az valószínűnek tűnik, hogy a rezsicsökkentés következtében a családoknál maradó forintokat az állampolgárok elköltik. Ezzel pedig élénkülne a belső fogyasztás, ráadásul az alacsony infláció reálbér-növekedést eredményezne – a nyugdíjemelést és a közszféra béremelését is magasabb szintre lőtték be a költségvetésben –, így ez is az élénkülés irányába mutathatna. Emellett pedig a tavalyi rossz GDP-adatot részben egyszeri, átmeneti tényezők (a mezőgazdaság rossz teljesítménye például) okozták, ezek idén nem valószínű, hogy újra bekövetkeznek. A növekedéshez viszont egy kedvező külső környezet is szükséges (a német gazdaság tavaly év végén visszaesett, idén év elején ugyanakkor újra bővülő pályára állhat).

Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy bár az embereknél maradó pluszösszeg megnyomná a rövid távú növekedést, ám középtávon gyakorlatilag nullára írja a magyar növekedési potenciált. A rezsicsökkentéssel megvágott cégek nem ruháznak be, elbocsátanak munkavállalókat, a bizonytalan gazdaságpolitikai környezetben pedig Magyarországra "pénzt már senki sem hoz, az előző kormány által idehozott beruházások beindulását látjuk most".

Az is feltűnő ugyanakkor, hogy az alapadatok közül csak az infláció és a növekedés jött ki, a költségvetési hiányt a jegybank nem publikálta, hanem csak azt írta, hogy idén is három százalék alatt marad.

Varga továbbra is tartja magát a makropályához

A nemzetgazdasági miniszter a Portfolio.hu-nak adott hétfői interjújában elmondta, hogy a kormány által a tavalyi költségvetésben az idei évre meghatározott 0,9 százalékos gazdasági növekedés lényegében nem szorul felülvizsgálatra, ő 0,5 és 1 százalék közé teszi a GDP növekedésének idei ütemét. Különböző nemzetközi szervezetek, bankok és az Európai Bizottság (EB) is úgy kalkulálnak azonban, hogy idén is legjobb esetben stagnálás lesz Magyarországon, rosszabb esetben pedig enyhe gazdasági visszaesés. Egyedül a Világbank kalkulál növekedéssel hazánkban 2013-ra, 0,4 százalékos növekménnyel számolnak.

A jegybanki és kormányzati prognózis ennek tükrében optimistának tűnik, a konzervatív gazdasági tervezéstől igen távol áll, tekintve a nemzetközi környezetet is: Ciprus példája mutatja, hogy napok alatt negatívvá válhat a piaci hangulat, ilyenkor a kockázatosabb országok – közéjük tartozunk mi is – elfordulnak a befektetők. Mivel van még egy-két olyan állam az eurózónában – Szlovénia, Olaszország, Spanyolország –, melyek komoly problémákkal van teli, így egy túlzottan optimista forgatókönyv és a jegybank körüli további bizonytalanságok nem segítenek Magyarország helyzetének stabilizálásában.