A Magyar Nemzeti Bank a devizahitelezésről indított cikksorozatának harmadik, hétfőn közzétett részében a két szerző, Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató emlékeztet rá, hogy az árfolyamgátban a 180 forint feletti törlesztőrészletből a kamat és a kezelési költség megfizetését átvállalják a bankok és az állam. A jegybanki felvetés ezt egészítené ki a törlesztőrészlet 180 forint feletti tőkerészének átvállalásával.

Az árfolyamgát vonzóbbá tételének lehetőségei között említik még a szerzők az ötéves, könnyített időszak meghosszabbítását, akár a futamidő végéig, illetve a törlesztőrészletben a 180 forintos svájci frank árfolyam feletti tőkerész – nem teljes, csak – egy részének elengedését.

A szerzők megjegyzik, hogy "értelemszerűen minél nagyobb lenne a tőkerészben az elengedés mértéke, annál kisebb lenne a gyűjtőszámlán felhalmozódó hitel és ezáltal a törlesztőrészlet is, ami az új hiteltől ódzkodó ügyfelek számára is vonzóvá teheti a programot". Emellett ha a törlesztőrészleten belül a kamathoz hasonlóan a tőkében is elengedésre kerülne a 180 forintos svájci frank feletti teljes rész, akkor mindez a devizaalapú jelzáloghitelek tölresztőrészleteinek forintosítását jelentené.

A jegybank alelnöke és ügyvezető igazgatója ugyanakkor felhívja arra a figyelmet, hogy ez nem egy egyszeri, azonnali devizahitel-átváltást jelentene, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítása, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszüntetését. Ez az opció a jelenlegi helyzethez képest a devizahiteladósok mindegyikének árfolyamgátba való belépésével párhuzamban a mostani árfolyamon számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költségterhet jelentene, áll a cikkben