Bakondi György ismertette: a Paksi Atomerőműben szimulált súlyos üzemzavar következtében nukleáris szennyeződés került a levegőbe, ezért hét dunántúli megye 28 járásában kellett lakosságvédelmi intézkedéseket, például kitelepítést elrendelni.

Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerben közreműködő hatóságok gyakorlatát 24 nemzetközi megfigyelő is felügyelte, így Magyarország bizonyította, hogy az Európai Unióban is számíthatnak rá a partnerei – tette hozzá a tűzoltó altábornagy.

A Nemzeti Vészhelyzet Kezelési Központban megtartott sajtótájékoztatón a főigazgató hangsúlyozta, hogy ugyan gyakorlatról volt szó, de "éles adatok" alapján dolgoztak. Példaként említette, hogy a megváltozó szélirány olyan megyékbe, Vas és Veszprém megyékbe is elvitte a nukleáris szennyezést, amelyekkel nem számoltak előre, így ott is be kellett avatkozniuk. Értékelése szerint ebben a helyzetben a védelmi igazgatási rendszer megfelelő hatékonysággal és gyorsasággal hajtotta végre a szükséges intézkedéseket.

Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a Paksi Atomerőmű biztonsági berendezései megakadályoznák a szimulált baleset bekövetkezését. A gyakorlaton "fukusimai típusú" baleset történt, vagyis kimaradt a blokk hűtőrendszere, leállt az áramellátás és a blokkot is "megolvasztották". Vagyis olyan vészhelyzetet "állítottak elő", amely elképzelhetetlen – mondta a főigazgató.

Góra Zoltán, a Nemzeti Vészhelyzet Kezelési Központ vezetője hozzátette, hogy a lakosságvédelmi intézkedések keretében a kitelepítésen túl szimulálták még a sugártartalom kivédésére szolgáló jódadagolást, a legeltetési és közlekedési tilalmat.

Szerdán Pakson a kitelepítés, a sugárfelderítés és -mentesítés menetét bemutató terepgyakorlatokat tartanak, illetve az ehhez szükséges felszereléseket és technikai eszközöket mutatják be.