Takarék-hadművelet: az Ab elegánsan elkerülte a balhét
Az Alkotmánybíróság a mai napig nem foglalt állást a takarékok állami kontroll alá kényszerítésével kapcsolatban, pedig az alaptörvény szerint már rég mondania kellett volna valamit. Egy jogtechnikai húzással azonban csendben maradt.
Az Alkotmánybíróságnak (Ab) március elsejéig kellett volna megállapítania, hogy megsértette-e az alaptörvényt a takarékszövetkezetek önállóságát felszámoló tavaly nyári törvény, és több fontos rendelkezését akár meg is semmisíthette volna. A testület azonban a mai napig nem döntött, amivel elméletileg nem tartotta be az alaptörvénynek azt a pontját, amely alapján határidőre felül kellett volna vizsgálnia a szektor állami gondnokság alá kényszerítését és a Takarékbank államosítását lehetővé tevő jogszabályt.
A véletlen úgy hozta, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényben megszabott határidő ellenére éppen abban a pár hónapban nem foglalt állást, amikor a kormány rekordsebességgel továbbadta a Takarékbankban szerzett részesedését az FHB Jelzálogbank Nyrt. érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt.-nek, a részvénypakettért induló egyetlen versenyzőnek. Az egyébként nehezen megítélhető, hogy az Ab döntésével mennyire befolyásolhatta volna ezt a történetet.
Ha elment volna a lehetőségei határáig, akár a teljes folyamatot visszafordíthatta volna. Ám ennél jóval reálisabb forgatókönyv, hogy kimondja a szektor átszervezésének alaptörvény-ellenességét, de csak néhány takarékszövetkezetre érvényes döntést hoz.
Soron kívüli eljárás
Egy veszprémi cégbíró tavaly ősszel felfüggesztette három takarékszövetkezet alapszabály-módosításának bejegyzését, és az Alkotmánybírósághoz fordult (az alapszabály-módosítások jelentőségéről lásd keretes írásunkat). Azt kérte a testülettől, hogy nyilvánítsa alaptörvény-ellenesnek, és semmisítse meg a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, valamint a hitelintézetekről szóló törvény egyes rendelkezéseit, mert szerinte az sérti a tulajdonhoz való jogot, a vállalkozás szabadságát, az egyesülési jogot, emellett diszkriminatív és ellentétes a jogbiztonság követelményével is. Mindezt a bíró szerint a jogszabály úgy teszi, hogy semmivel nem igazolja ezeknek jogoknak a korlátozását, ami szintén alaptörvény-ellenes.
| A nagy átalakítás |
| A takarékok átszervezése miatt a veszprémi ügy mellett több eljárás is folyamatban van. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség jogalkotással okozott kárért perli az államot, emellett az Alkotmánybíróságnak is beadott egy panaszt, a Mohácsi Takarék tulajdonosai pedig a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Tavaly augusztus végéig ugyanis a Takarékbank többségi tulajdonosai a takarékszövetkezetek voltak, azonban egy júliusban elfogadott törvény arra kényszerítette őket, hogy többségi tulajdonossá tegyék az államot. A tőkeemelés ellen szavazó takarékoknak be kellett volna zárniuk, amit a szektor egyetlen szereplője sem kockáztatott meg. Az integrációs törvény emellett a Takarékbank, valamint a tavaly nyáron létrejött integrációs szervezet központi irányítása alá rendelte a szektort.
A változásokat ugyanezzel a kényszerítő logikával a takarékoknak a központban megszövegezett új alapszabályaikban is szentesíteniük kellett (mindegyik alapszabály-módosítást be kellett jegyezniük a cégbíróságoknak, amit a veszprémi három ügy kivételével minden esetben megtettek). Azóta hiába állnak magántulajdonban, nem alakíthatják szabadon az üzletpolitikájukat, a központ gyakorlatilag mindent megszab, és bármit szankcionálhat. Tavaly december végén a kormány meghirdette a Takarékbank állami részesedésének eladását, és idén március 10-én bejelentették, hogy a Magyar Takarék Zrt. veheti meg a részvénypakettet. A magántulajdonba kerülő pénzintézet, valamint az állam többségi befolyása alatt maradó integrációs szervezet tavaly létrehozott erős felügyeleti jogosítványai viszont továbbra is megmaradnak. |
A bírók gyorsított eljárásban kérhetik az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, megfelelnek-e az alaptörvénynek egyes jogszabályok. Az alaptörvény előírása szerint bírói kezdeményezésre az érintett jogszabály alaptörvénnyel való összhangját az Alkotmánybíróság „soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja”. Ilyen kezdeményezésre általában akkor kerül sor, ha egy bíró az elé kerülő egyedi ügyben észleli, hogy a jogszabály, amit alkalmaznia kellene, sérti az alaptörvényt.
A veszprémi cégbíró beadványa tavaly november 12-én érkezett az Alkotmánybírósághoz, így a naptár szerint a felülvizsgálat végső határideje február 10-e lett volna. A határidő azonban kitolódott, mivel december végén és január elején az Alkotmánybíróság 19 napos ítélkezési szünetet tartott, így a testületnek legkésőbb március 1-ig kellett elvégeznie a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény vizsgálatát. Ez azonban még nem történt meg.
Ügyviteli értelemben lezárult
A hvg.hu megkereste az Alkotmánybíróságot, és érdeklődtünk, mi az oka annak, hogy a testület nem tartotta be az alaptörvényben megszabott határidőt. Bitskey Botondtól, az Alkotmánybíróság főtitkárától azt a magyarázatot kaptuk, hogy a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatban számos indítvány érkezett, ezért a veszprémi bíró indítványát február 6-án egyesítették egy korábban beérkezett alkotmányjogi panasszal, „melynek sorsában így osztozik”.
A veszprémi bíró ügye így az Alkotmánybíróság főtitkára szerint „ügyviteli értelemben az egyesítés napján lezárult”. Ezzel azonban az ügy úgy fejeződött be ügyviteli szempontból a kilencvennapos határidőn belül, hogy a bíró által kifogásolt jogszabály alaptörvénnyel való összhangját nem vizsgálta az Alkotmánybíróság, pedig az alaptörvény ezt írja elő. A végeredményt tekintve az Alkotmánybíróság – a határidő végéhez közeledve – egy jogtechnikai megoldással megkerülte az alaptörvényben megszabott határidőt. A bírói beadvány elbírálásának az egyesítés miatt már nincs határideje, ugyanis egy alkotmányjogi panasszal egyesítették, amire az alaptörvény nem ír elő határidőt.
Az Ab főtitkára azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint a testület ügyrendje lehetővé teszi az egymással összefüggő vagy azonos tartalmú ügyek egyesítését. Az egyesítés célja, hogy összefüggő ügyekben összesen egy döntést hozzon az Alkotmánybíróság. Az pedig, hogy az egyesített ügyek ügyviteli értelemben befejeződnek, az Alkotmánybíróság ügyviteli szabályzatából következik, ami egyébként megfelel a rendes bírósági ügyvitelben is megszokott általános gyakorlatnak - írta a hvg.hu kérdéseire Bitskey Botond.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az egyesítés nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság ténylegesen ne vizsgálná meg a bírói indítványt. Az egyesített ügy március 3-án szerepelt az Alkotmánybíróság ülésének napirendjén, azonban „az ügy bonyolultságára és összetett megítélésére tekintettel döntés az ügyben még nem született, azt a teljes ülés újból napirendjére fogja tűzni” – fogalmazott.
Helyreállítható a kár?
Arról megoszlik az alkotmányjogászok véleménye, hogy milyen következményekkel járhatna, ha az Alkotmánybíróság megállapítaná a takarékszövetkezeteket integráló törvény alaptörvény-ellenességét. Ha megalapozottnak találja a veszprémi bíró kezdeményezését, akkor nem tehet mást, mint hogy megsemmisíti a támadott rendelkezéseket. Ez főszabály szerint a közzététel napjával történik, de az Alkotmánybíróság (lényegében a jogbiztonság és a feltárt alkotmánysértés között mérlegelve) dönthet úgy is, hogy korábbi legyen a megsemmisítés időpontja, és ezzel akár a lezárt eljárásokat is megnyithatná – mondta a hvg.hu-nak Sepsi Tibor alkotmányjogász. Így az Alkotmánybíróság döntése elvileg akár minden ügyet megfordíthatna, azonban ez nagyon ritkán alkalmazott eszköz. Ezért sokkal valószínűbb, hogy csak a még el nem bírált ügyekre (köztük a kezdeményező bíró által felfüggesztett eljárásokra) vonatkozna – tette hozzá.
A megjegyzéssel más alkotmányjogászok is egyetértenek. Abban mindeddig következetes volt az alkotmánybírósági gyakorlat, hogy lezárt jogviszonyokat nem engedett felnyitni, és ilyen nagy összeget érintő gazdasági jogszabályt a rendszerváltás óta nem semmisítettek meg. Egy neve elhallgatását kérő alkotmányjogász a hvg.hu-nak azt mondta, az majdnem szükségszerű, hogy az Alkotmánybíróság fél év elteltével, és ennyi változás után, amik a szektorban végbementek, már nem képes helyreállítani a jogalkotással okozott károkat, hiába derül ki a végén, hogy alaptörvénybe ütköztek a végrehajtott intézkedések.
Ez azt jelenti, hogy a veszprémi bíró által támadott rendelkezések jelentős része végrehajtottá vált, és lezárt jogviszonyt eredményez. A beadványnak így egyetlen következménye lehet, amennyiben az Alkotmánybíróság helyt ad neki: az érintett három takarékszövetkezet nem kényszerül bele az integrációba. (Ugyanakkor a gazdasági érdekük valószínűleg azt diktálja majd, hogy belépjenek az integrációba, ugyanis az integrációs szervezet jogelődjei, a takarékszövetkezetek intézményvédelmi alapjai megszűntek a törvény miatt.)
Megértőek lehetnek
A hvg.hu által megkérdezett alkotmányjogászok a veszprémi bíró beadványát kifejezetten jól megírt indítványnak tartották, és úgy vélekedtek, az Alkotmánybíróságnak el kellene ismernie, hogy a bíró egyes felvetései relevánsak, ami a benyújtható alkotmányjogi panaszok lehetőségeit is meghatározhatja.
Ennek ellenére többen úgy látják, komoly az esélye annak, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény előtti gyakorlatánál megértőbb lesz a jogalkotó átalakítási szándékai iránt. A tavaly őszi játékautomatás Alkotmánybíróság-döntés jól mutatja, hogy az alkotmánybírák jelentős, a többségi döntéshez is elegendő része nyitott arra, hogy a "szektor biztonságos működése így biztosítható"-típusú kormányzati érvelést kritikai vizsgálat nélkül elfogadja jogkorlátozási alapnak. (Mint ismert, a testület tavaly ősszel visszautasította a pénznyerő automaták betiltásával kapcsolatos alkotmányjogi panaszokat, és nem döntött a tulajdonjog sérelme miatti kártalanításról.)
Ezt egy másik alkotmányjogász úgy fogalmazta meg, hogy az alkotmánybíróság összetétele alapján is sejthetjük, milyen döntés lesz. A testületben hét olyan bíró van, aki a jelenlegi kormány idején került be. Így hét biztos szavazata van a törvénynek, a korábbi alkotmánybírák közül csak egynek kell majd átszavaznia, hogy ne nyilvánítsa alaptörvény-ellenesnek az Alkotmánybíróság a törvényt.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
