szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bár Nagy-Britanniában népszerű a gondolat, hogy az ország kilépjen az EU-ból, egy neves londoni kutatóközpont arra figyelmeztet, hogy ennek hatalmas ára lehet: a gazdaság a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 9,5 százalékkal is visszaeshet, hiszen nem élveznék többé az egységes piac előnyeit. Mivel ez súlyosabb lenne, mint a pénzügyi válság volt, a gazdasági vezetők nem is támogatják a kilépés ötletét.

Az EU-szkeptikus Függetlenségi Párt (UKIP) győzelmével – Nigel Farage pártja a szavazatok 27,5 százalékát szerezte meg az EP-választáson – ismét fellángolt a vita Nagy-Britanniában az ország uniós tagságáról. A UKIP egyértelműen a kilépés mellett foglalt állást, de a kormányzó Konzervatív Párt és David Cameron miniszterelnök sem túl lelkesek az integrációért, legalábbis újratárgyalnák a csatlakozási szerződést. Ennek nyomatékosítására Cameron már tavaly bejelentette, hogy 2015-ben esedékes parlamenti választások után népszavazást is rendeznének az EU-tagság kérdéséről.

Bár a kilépés gondolata népszerű az Egyesült Királyságban, valódi gazdasági következményeiről mostanáig kevés szó esett. A neves London School of Economics kutatóközpontja által készített tanulmány szerint viszont érdemes lenne kétszer is meggondolni: a „Brexit” (a Britain és az Exit szavakból képzett műszó) még a pénzügyi válságnál is súlyosabban érintené a szigetország gazdaságát. „Kockázatos játék lenne. A 'splendid isolation' álmáról kiderülhet, hogy nagyon drága” – mondta a német Die Welt című lapnak Joao Paulo Pessoa, a tanulmány egyik szerzője.

Nigel Farage kilépne, és sokan támogatják
AFP / George Gobet

A kutatók a kilépés lehetséges előnyeit és hátrányait elemezve arra jutottak, hogy Nagy-Britannia megspórolna ugyan évente 8,6 milliárd fontot (mintegy 3 200 milliárd forintot), amit ma Brüsszelbe utalnak az EU költségeire, de a kereskedelem útjába gördülő akadályok (adók, vámok és illetékek) lenulláznák ennek hatását. A különböző forgatókönyvek szerint a brit GDP a kilépés következtében legalább 1,1 százalékkal, de az is lehet, hogy 9,5 százalékkal is visszaesne. Összehasonlításként: a pénzügyi válság hétszázalékos GDP-csökkenést okozott Nagy-Britanniában.

A kilépés hátrányos következményei különösen érintenék a brit pénzügyi szektort, amely az ország GDP-jének jelentős részét adja. További hátrány lenne, hogy a kereskedelmi szektornak annak ellenére is teljesítenie kellene az EU-s előírások nagy részét, hogy az ország nem tagja a közösségnek, vagyis nagyon hasonló helyzetbe kerülne, mint amiben ma Svájc van. Csökkenne a működőtőke beáramlása is, hiszen jelentősen visszaesne Nagy-Britannia vonzereje: nem lenne többé az Európába irányuló vagy az onnan kiinduló kereskedelem egyik kapuja.

A Die Weltnek nyilatkozó szakmai érdekképviseleti vezetők épp ezért nem is támogatnák a kilépést. „A tagság erős intézményeket biztosít Nagy-Britannia számára, hogy érdekeit érvényesítse, van például szavazati és vétójoga” – mondta a lapnak Chris Cummings, a pénzügyi szolgáltatók testülete, a TheCityUK főképviselője. „A brit pénzügyi ágazat sikere nagyban függ az egységes európai piactól” – véli mondta Malcolm Sweeting, a Clifford Chance vezető partnere, aki szerint az Egyesült Királyságnak inkább az az érdeke, hogy reformokat erőltessen keresztül az EU-s intézményeken.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!