Szeptember 16-ára halasztotta a döntést a Porsche Bank Zrt. által a magyar állam ellen indított devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék hétfőn.

A felperes bank – hasonlóan a többi pénzintézethez – keresetében kérte az eljárás felfüggesztését, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál. Ezt azzal indokolta, hogy a vonatkozó törvény elfogadásának módja sérti az összhangot az alaptörvénnyel és a nemzetközi joggal, többek között azért, mert a jogalkotó nem konzultált az Európai Központi Bankkal.

Ezt a törvényszék elutasította, ahogy a többi hasonló felperesi kérelem esetében is.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a tárgyalás során kifejtette: nem tekinthetők tisztességesnek és így érvényesnek a szerződési feltételek, mivel nem felelnek meg a törvényben felsorolt elveknek. Kiemelte itt többek között a felmondhatóság, az egyértelmű megfogalmazás és az átláthatóság elvét.

A Sberbank ügyét is halasztják

Szintén hétfőn került a Fővárosi Törvényszékre a Sberbank kontra magyar állam devizahiteles per. A Sberbank kereseti kérelmében az általa különböző időpontokban alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) tisztességességét kívánta bizonyítani. Ebben az ügyben szintén szeptember 16-ra napolták a döntést.

Az alperes magyar állam jogi képviselője úgy vélte: a Sberbank ászf-jei tisztességtelenek és érvénytelenek. Kifejtette, hogy az oklisták példálózó jellegűek, tartalmilag ellentmondásosak, és rugalmas elemeket tartalmaznak, emellett sérül az egyértelműség és felmondhatóság elve is. Utóbbit ugyan formálisan biztosítja a bank, de a fogyasztó számára hátrányos szabályokat állapít meg ezzel kapcsolatosan.

Lesöpörték az UniCredit és az Erste lízingcégeinek ügyét is

Szeptember 16-ára halasztotta az ítélethirdetést a Fővárosi Törvényszék az Unicredit Leasing-, az Unicredit Leasing ImmoTruck Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és az Erste Lakáslízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében is.  

A hétfői tárgyalásokon mindhárom hitelintézet azon az állásponton volt, hogy az érintett szerződéses feltételek tisztességtelenségét kimondó törvény sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos alapelvét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, és aránytalan tulajdonkorlátozást eredményez. Ezért arra kérték a törvényszéket, forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához. Ezeket az indítványokat a törvényszék kivétel nélkül elutasította.

Az Erste Lakáslízing Zrt. jogi képviselője egyúttal pénz- és tőkepiaci szakértő bevonását és zárt tárgyalást indítványozott, azonban a bíróság ezt a kérelmet is elvetette.

Az Aegon és a Savaria is várhat még

Ugyancsak szeptember 16-án hirdet ítéletet a bíróság az Aegon Magyarország Hitel Zrt. által a törvényi vélelem megdöntése végett a magyar állam ellen indított perben, amely hétfőn kezdődött el a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumán.

A bíróságon az Aegon Magyarország Hitel Zrt. jogi képviselője - a korábban megkezdett devizaperek felpereseihez hasonlóan - kérte az eljárás felfüggesztését, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), mivel el kell végezni az eljárás alkotmánybírósági kontrollját. Az alperes magyar állam jogi képviselője kifejtette: nem tekinthetők tisztességesnek és így érvényesnek az Aegon Magyarország Hitel Zrt. deviza-hitelszerződései, ugyanis a devizahiteles törvényben rögzített elvek nem teljesültek maradéktalanul a szerződésekben.

A Savaria Takarékszövetkezet magyar állam elleni perének határozat kihirdetését szeptember 15-ére halasztotta a Fővárosi Törvényszék hétfőn. A felperes takarékszövetkezet keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban általa alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf), az általános üzletszabályzat kamatváltozásra vonatkozó, továbbá 548 devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés szerződéses kikötései tisztességesek és ezért érvényesek.

A Savaria Takarékszövetkezet az eljárás felfüggesztését, valamint az Alkotmánybírósághoz (Ab) való fordulást, illetve azt is kérte, hogy a bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió bíróságánál, de ezeket az indítványokat a törvényszék elutasította. Az alperes magyar állam jogi képviselője azt kérte, hogy a bíróság ne adjon helyt a felperes indítványainak.