Orbánéknak is felsülést hozott az orosz gigaprojekt bukása
Ennyi volt, úgy néz ki, nem lesz Déli Áramlat. Az oroszoktól Bulgárián és Szerbián át Magyarországon is átfutó orosz gázvezeték tervét Vlagyimir Putyin hétfőn vetette el. De mégis, miért döntöttek így az oroszok és miért épp most? Minket hogyan érint ez a dolog? Mekkora arcvesztés ez a gázvezetéket olyannyira támogató magyar kormánynak? A paksi bővítésre mindez milyen hatással van? Megpróbáljuk elmagyarázni.
Mit is jelentett be most Vlagyimir Putyin orosz államfő?
Azt, hogy Oroszország a jelenlegi körülmények között nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat-gázvezeték tervének megvalósítását, mert "ha Európa nem akarja megvalósítani (a Déli Áramlatot), akkor nem lesz megvalósítva". A Gazprom vezére, Alekszej Miller pedig kijelentette, hogy "a projekt ügye le van zárva, ennyi". Eléggé gyorsan történt a váltás, hiszen november végén még arról volt szó, hogy egy hónapos csúszással ugyan, de december közepén megkezdődhet a Déli Áramlat Fekete-tenger alatti szakaszának építése.
Ezzel tehát végképp elbukott a gázvezeték terve?
A tervezett formában, úgy tűnik, mindenképpen.
Miért dönthettek az oroszok úgy, hogy lezárják a már most is futó projektet? És miért épp most?
A Déli Áramlat-projekt végigbukdácsolta az elmúlt éveket, mielőtt elbukott volna:
A Nabucco-gázvezeték – ez a megoldás Törökországon keresztül Azerbajdzsánból hozott volna földgázt, ám a projekt szintén elhalt – riválisának tartott Déli Áramlat megépítését 2007-ben jelentették be. Csakhogy 2008-ban beütött a gazdasági válság, Európa fogyasztása pedig csökkent, kevesebb gázra volt szüksége az EU-nak. Bár később újra növekedni kezdett az európai kereslet, a recessziós környezetben nehezen lehetett volna a plusz kiadásokat megindokolni.
2012-től kezdődően az orosz gazdaság növekedése lassulni kezdett. Ekkortól kezdve az oroszok számára is egyre nagyobb teher lett volna a vezeték megépítése, amelynek költségeit 40 milliárd dollárra taksálták.
Ezek után pedig jött az ukrán válság. Az európai-orosz kapcsolatok 25 éves mélypontra jutottak, miközben egy vezetéképítés – főleg ilyen nagyléptékű projekt – bizalmi kérdés is. Az EU-orosz viszonyt mindennek lehet most nevezni, csak bizalminak nem. Az ukrán válság (a Krím bekebelezése plusz a kelet-ukrajnai harcok) miatt bevezetett uniós szankciók ugyanakkor tovább taszítottak egyet az orosz gazdaságon.
Az EU ráadásul ragaszkodott a 3. energiacsomag nevű törvényi szabályozáshoz, ez arról szól, hogy az európai piacon nem lehet ugyanabban a kézben a gázvezeték és a rajta szállított gáz. A Gazprom számára ez hátrányos lett volna, így mást is be kellett volna engedniük a vezetékbe. A teljes liberalizációval a Gazprom nem járt volna jól. Ami működött az Északi Áramlat esetében, az a Délinél most nem megy.
Erre még rátett egy lapáttal, és talán ez adta meg a végső döfést, az olajár esése, illetve a rubel zuhanása. Az orosz gazdaság nagyban függ az olaj és a gáz világpiaci árától, az olaj ára pedig hetek óta zuhan. A meredeken eső olajár és az uniós szankciók egyvelegét már nem bírta ki az orosz gazdaság, amit jelzett, hogy a hétvégén egy orosz kormánytisztviselő világos jelzést küldött a Nyugatnak: vessen véget az EU az orosz gazdaságot sújtó szankcióknak, mert hatalmas veszteséget szenved el Moszkva.
Ez azt jelenti, hogy az oroszok kifogytak a pénzből?
Nem fogytak ki még a pénzből, bár rendesen égnek a tartalékaik. Az orosz központi bank tájékoztatása szerint egy év alatt 100 milliárd dollárral csökkent a tartalékok összege, és bár október végén még mindig volt több mint 420 milliárd dollárjuk, ha ilyen mértékben csökken a pénzmennyiség, akkor már nagyon meg kell gondolniuk Putyinéknak, milyen projektbe vágnak bele (az is kérdés viszont, mennyire likvid ez a tartalék). Ha például a Kínába tervezett gázvezeték építésébe is bele akarnak vágni, és Európa helyett oda akarnák nyomni a gázt, akkor a Déli Áramlat minden bizonnyal már nem férne bele a büdzsébe. Emellett a tőke is rohamtempóban hagyja el az országot, egyre kisebb az oroszok pénzügyi mozgástere. Az oroszoknak már annyira kell a pénz, hogy eladják a legnagyobb, állami kézben lévő orosz olajvállalat, a Rosznyeft majdnem 20 százalékát.
Bár az oroszoknak egyre laposabb a pénztárcája, Putyin ügyesen taktikázik: a bolgárok nagyon is készültek arra, hogy mennyi pénzt szednek majd be a Déli Áramlatból (tranzitdíjak, adók, illetékek), így azzal, hogy Putyin rájuk és az EU-ra kente a projekt meghiúsulását, komoly zavart okozhat Bulgáriában, és az EU ellen hergelheti az embereket. Az EU-nak lépnie kell, hogy a bolgárokkal rendezze a helyzetet.
Magyarországot hogyan érinti a Déli Áramlat leállítása?
Továbbra is főként az Ukrajna felőli, meglevő vezeték látja el az országot orosz gázzal, ez minden bizonnyal még egy darabig így is marad. Bár pár éve már Ausztria felől is érkezik komolyabb gázmennyiség az országba, az is döntően orosz eredetű. A kormány számára mindenesetre komoly hitelességvesztést eredményez Putyin pálfordulása: még november közepén is arról beszéltek Orbán Viktorék, hogy Magyarország jövőre megkezdené a Déli Áramlat gázvezeték építését a saját területén annak ellenére, hogy azt ellenzi az Európai Unió és az Egyesült Államok. Ekkor még az hangzott el az NFM egyik államtitkárától, hogy a Déli Áramlat az egyetlen lehetőség Magyarország földgázzal történő biztonságos ellátására. Vagyis a kormány mindent ebbe az egy kosárba pakolt, ám ez a döntés nem jött be.
Mit tehetünk most, hogy máshonnan jöjjön gáz?
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz bejelentés hírére kedden úgy reagált, hogy Oroszországnak joga volt meghozni a döntést a Déli Áramlatról, és Magyarország ezt a döntést tudomásul veszi, viszont további lehetőségek után kell nézni, hogy a biztonságos energiaellátást hosszú távon meg lehessen oldani. Elsőként azt említette, hogy a lehetőségek között kiemelt helyen szerepel az Azerbajdzsánból a déli folyosón keresztül érkező gáz Közép-Európába juttatása.
A keresgéléssel ugyanakkor több probléma is van. Az Azerbajdzsánból érkező vezetékből még nem épült meg semmi, ráadásul az oroszok, bár lefújták a Déli Áramlatot, egy vezetéket megépítenek a török-görög határig. Onnan egyelőre nem világos, hogy hova menne a gáz, ám egy ekkora gázmennyiség (körülbelül 50 milliárd köbméter felesleges kapacitás maradna, miután a törökök kivennék a saját részüket) csakis egy irányba mehetne: Európa felé. Az oroszoknak már csak azért is meg kell ezt a vezetéket építeniük, mivel a Déli Áramlat-projekt oroszországi építése már gőzerővel zajlik, megrendelték a különböző komponenseket. Törökországnak gáz pedig kell, így a Kék Áramlat mellett kapnak egy másik vezetéket is, amelynek kapacitása nagyobb lesz, mint a Kék Áramlaté, az új vezetékben maradó fölös kapacitásról pedig ráérnek később is dönteni.
Az Azerbajdzsánból (és talán Türkmenisztánból) esetleg érkező gázzal így ismét versenyre kelhet majd az orosz gáz, egyelőre nem látni, hogy melyik projekt készülhet el hamarabb, és melyik forrásból milyen áron jönne a gáz Magyarországra. Az biztos, hogy Magyarország az azeri gázt favorizálja az AGRI-vezetéken keresztül: Grúzián, a Fekete-tengeren és Románián keresztül hoznánk hazánkba a gázt. A bökkenő azonban az, hogy itt még a megvalósíthatósági tanulmány sincs meg (ezt a héten mutatják be elvileg).
A kormány ezzel most bukott egy jó nagyot, ugye?
Az Orbán-kormány számára a földgázellátás diverzifikációja főként a Déli Áramlatot jelentette (bár interkonnektorok is épültek/épülnek például Románia, Szlovákia irányába ezzel összekapcsolódnak a közép-európai gázrendszerek), a gázvezeték megépítéséért még Brüsszelt is kicselezték volna. A gázvezeték megépítését ráadásul az EU mellett az Egyesült Államok sem támogatta.
A kormány ragaszkodása a Déli Áramlathoz most csúnyán visszaüthet. Egyrészt az látszik, hogy nekünk nem osztottak lapot az ügyben: Putyin az EU-ra és Bulgáriára hivatkozva állította le a projektet. Magyarország csak futhatott a történések után, úgy fest, nem igazán volt képben a kormány, hogy mi is történik a vezetékkel (ahogy azt a pár héttel ezelőtti optimista nyilatkozat is mutatja). A Déli Áramlattal kapcsolatban ráadásul sokasodtak a problémás jelek az utóbbi időszakban, így kissé érthetetlen is, miért nyomatta ennyire a kormány ezt a vonalat (az ellenzéki pártok eközben reagálták a döntésre: az LMP szerint például bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor kormánya rossz lóra tett az érdekvezérelt külpolitikával).
Az ukrán válság miatti kiélezett helyzetben eközben elképzelhető, hogy az lett volna a jó megoldás, ha már a krízis korai szakaszában nekiállunk egyéb alternatív források után nézni, és ehhez kérjük Brüsszel segítségét. Az oroszokra támaszkodás után most az EU, illetve az amerikaiak felé lehetne tájékozódni, ám kérdés, hogy mennyire bíznak meg most bennünk – az Orbánék szemüvegén keresztül nézve "hanyatló" – nyugati partnereink.
Paradox módon ugyanakkor a Déli Áramlat bukása ahhoz is hozzájárulhat, hogy a magyar kormány nyugatibb irányba lökődjön, hiszen egy oroszokhoz kötő elem kiesett az egyenletből.
Idehaza az Orbán-kormány megítélése szempontjából mindenképpen komoly tekintélyvesztéssel jár a bebukott Déli Áramlat-projekt és az oroszokhoz való dörgölőzés.
Beboríthatja a paksi bővítést a Déli Áramlat leállítása?
Közvetlenül minden bizonnyal nem, az uniós szankciók nem érintik a paksi bővítés finanszírozását, bár uniós vállalkozások nem vehetnek fel hitelt orosz állami bankoktól. Ugyanakkor több dolog is felvetődhet:
Ha a jelenlegi rossz orosz gazdasági helyzet megmarad, és a jelenlegi mértékben épülnek le a tartalékok, kínlódik az orosz gazdaság, akkor benne lehet a pakliban, hogy Putyinéknak a paksi bővítésre egyszerűen nem lesz pénzük.
Vagyis pénzük az lesz, de másra kell majd. 10 milliárd euró, ennyi a paksi atomerőműre szánt orosz hitel összege, nem kis pénz, ezt az oroszok sem tudnák egy pillanat alatt előteremteni, ha szorulna a kapca (a Rosznyeftyet is azért adják el, hogy pénzhez jussanak).
Az EU, illetve az USA emellett igazolást nyerhet, hogy nyomásgyakorlással, szigorú döntésekkel elérhet eredményt az oroszok nyomulásának, érdekszférájának visszaszorítására. Ez intő jel lehet a későbbiekben Magyarország számára is.
Az is elképzelhető azonban, hogy a magyar kapcsolat az oroszoknál prioritást élvez, így még szorult helyzetben is koncentrálnának arra, hogy teljesítsék az atomszerződésben vállaltakat. Így még gazdasági nehézségek dacára is folyósítanák a hitelt, ha az EU és az USA nyomásgyakorlása közepette ezt meg lehetne tenni.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
