„A legnagyobb baj az - magyarázza Kiss Lajos, a 650 fős Golop polgármestere -, hogy két hete még csak körülbelül 45 ezer forintos tartozásról tudtam, most meg már kétmillió forintot kell valahonnan előteremtenem”. A harmadik ciklusát töltő polgármesterrel a  Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) december 5-i közgyűlésén közölték: az általa tudott lakossági tartozáson túl a falunak S.O.S. be kell fizetnie 1 millió 300 ezer 988 forintot a 2014-es évre, és további 459 ezer 472 forintot a 2015-ös év első negyedévére – díjkompenzáció címén.

Valamint további 41 ezer forintot azért, hogy a nem fizető lakosok díjhátralékát az önkormányzat megelőlegezze. ”Ennyi pénzt a falu csak „önhikis” állami segítséggel tudna rendezni” – magyarázta Kiss Lajos, amihez azonban csak később juthatnak hozzá, ha egyáltalán. (Önhikis önkormányzat - önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat, amely ezért az államtól igényelhet rendkívüli támogatást.)

A szemétszállítási szolgáltatással, ami portánként hétezer forintba kerül negyedévenként, eddig nem volt gond a faluban. Az tűnt csak fel többeknek, hogy a korábbi, korszerű, teljesen gépesített kukás kocsik helyett az utóbbi időben kicsit rozogább, kézi erővel üríthető szemetes autókkal dolgoznak Golopon, a kukaürítéskor olykor némi hulladék az útra szóródik, ami ott is marad.

Hogy ez a szint továbbra is megmaradhasson, a falu vezetésének terve szerint a tartozást kényszerből majd lecsípik a falufejlesztési projektekre korábban (az önrészhez, és a pályázatok elkészítésére) félretett keretből. Ami Kiss szerint már „olyan soványra fogyott, hogy még egy ilyen helyzet, és nem marad belőle semmi”.

A ZHK kukásautói

zhk.hu

Egy év alatt 230 millió mínusz

A ZHK ugyan csak 2014. január 1. óta működik nonprofit cégként – előtte e jelző kimaradt a megnevezésből, de a tevékenységi kör ugyanez volt -, ám kevesebb, mint egy év is elég volt ahhoz, hogy a cég több mint 230 millió forintnyi kintlévőséggel szembesüljön. Noha a 2012-es hulladéktörvény rendelkezéseinek megfelelően alakították át a korábban is önkormányzati tulajdonú céget, de a 81 település tulajdonában lévő vállalkozást nem csak a profitmegtagadás óta nem veti fel a pénz. Abaújvártól, Bodroghalomtól Hejcén és Kékeden át Sárospatakig és Zsujtáig sok olyan falu, sőt város is van, ahol a lakók számára a negyedévenkénti 6-7 ezer forintos szemétszállítási díj is valóban komoly anyagi megterhelést jelent.

A ZHK felé tartozások közt van ugyan 2-3 éves, görgetett tartozás is, de Hercsik István, a cég ügyvezetője szerint ez csak néhány tízmillió forintra rúg. Ettől lényegesen nagyobb, mintegy 70 milliós tételt jelent a vállalkozás nem üzemi alapon felgyűlt vesztesége. A ZHK éves bevételének közel a tizedét kitevő adósság zöme közvetve a rezsicsökkentés számlájára írható (mivel az önkormányzati tulajdonú ZHK-nál a kormány által előírt díjcsökkentés a működési költség alá vitte a szemétdíjakat – a különbséget pedig a cégtulajdonosoknak, vagyis az önkormányzatoknak kell kipótolniuk). De még ennél is több, 100 millió forintot meghaladó szintre nőtt a lakossági tartozás. Jelenleg több mint 105 ezer lakónak van tartozása a cég felé. A ZHK így összességében úgy görget maga előtt 230 milliós kintlévőséget, hogy az éves bevétele mindössze 700 millió forint.

Mindezt egymás mellé rendezve érthető, hogy a december 5-én tartott céges közgyűlésen a cég ügyvezetője belengette a ZHK bedőlésének lehetőségét. A találkozón részt vevők elmondása szerint Hercsik István az önkormányzatokat mint tulajdonosokat felelősebb magatartásra kérte, és arra, hogy vegyék komolyabban az adósság kérdését, mert az már a további működést veszélyezteti. "Semmi mást nem tettem, minthogy az önkormányzati vezetéseknek hitelesen jeleztem: baj van, és most már lépni kell" - elevenítette fel a történteket a hvg.hu-nak Hercsik. A megjelent 65 települési küldött végül ezzel olyannyira egyet tudott érteni, hogy megszavazták: feladnak a saját önkormányzatuknak egy kemény hangú levelet. Amit a ZHK nevében természetesen Hercsik István írt alá és látott el a céges pecséttel.

Ez a levél - illetve annak a lényegi része landolt aztán egy sátoraljaújhelyi önkormányzati képviselő Facebook oldalán, és került így nyilvánosságra. Ebben az ügyvezető azt állítja, hogy amennyiben az önkormányzatok december 15-ig nem döntenek arról, hogy rendezik a tartozásukat, és azt december 31-ig nem kezdik el drasztikus mértékben csökkenteni, akkor a ZHK lényegében bedobja törölközőt. A némi személyeskedés és politikai felhangoknál lényegesebb, hogy a facebookos komment úgy összegezte a helyzetet, hogy "Csődhelyzetben van a Zempléni Hulladékkezelő (ZHK)", mert vagy a kintlévőségek ölik meg, vagy a rezsicsökkentés. Meg hogy januártól elöntheti Abaúj-Zemplént a szemét, mivel a ZHK Sátoraljaújhelynek, illetve további 80 másik település vezetésének levélben azt jelezte, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatást 2015-ben csak akkor teljesíti, ha az önkormányzatok nemcsak a kintlévőségek rendezéséről szóló finanszírozási megállapodást írják alá, hanem a jövő év első negyedévére már a szolgáltatás részleges előfinanszírozását is vállalják.

Hulladéktelep

Stiller Ákos

„Ügy megoldás alatt”

A Facebook-poszt eddig különösebb hullámokat nem vert a régióban, de az akár zsarolásnak is látható levél tartalmáról, illetve a kialakult helyzetről meglepő módon több polgármester egyszerűen nem volt hajlandó a beszélni a hvg.hu megkeresésére sem.

A sárospataki Aros János arra hivatkozott, hogy az „ügy megoldás alatt” van, és a további kérdéseket elhárítva azzal le is tette a telefont, hogy a városnak egyébként sincs tartozása a ZHK felé. Májer József, bodrogkeresztúri polgármester reakciója - aki azzal hárított, hogy „nem vagyok elég tájékozott” – még furcsább, mivel annak a településnek az első embere, ahol a ZHK hulladéklerakója és -kezelő telepe működik. Ráadásul, mint később kiderült, éppen akkor mondta ezt a hvg.hu-nak, amikor Budapest felé autózott, hogy a Belügyminisztériumban a ZHK és a települések adósságának ügyében egyeztessen.

A bordogkeresztúri polgármester egyike lehet azoknak, akiket - ahogy azt egy forrás mesélte – „a megoldás keresése közben telefonon arról értesítettek, hogy minden megoldható lehet „önhikis” támogatással is”. A BM-nél lévő központi kerethez nem lehetett azonban bárkinek hozzáférnie.Ám a rendszerbe lépésre vonatkozó tiltást december 10-ig fel lehetett oldatni azzal, ha azt a polgármester az önkormányzatokért felelős államtitkáránál, Pogácsás Tibornál kéri.

Róka fogta csuka

Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere nem kapott telefonos segítséget, de nem is szégyenlős. Elismerte: a városnak 10 millió forintos tartozása van a ZHK felé. „A szolgáltatást igénybe vevő, ám nem fizetők adóssága teszi ki a tartozásunk zömét” – mondta a polgármester. A tartozás kisebbik része az önkormányzat "sara". Szamosvölgyi úgy látja: róka fogta csuka helyzetbe kerültek az önkormányzatok, mert akkor is fizetniük kell, ha a lakossági tartozásokat később esetleg nem tudják majd behajtani. Az szerinte csak elvi lehetőség, hogy egy képviselőtestület ne szavazza meg az adósság önkormányzati büdzséből történő rendezését, mert ha emiatt a közszolgáltatási feladatot ellátó ZHK végül bedől, akkor sem oldódik meg a helyzet.

A jelenlegi törvények szerint ugyanis az ügy ez esetben a Katasztrófavédelemhez kerülne, de az pedig gyakorlatilag azt eredményezné, hogy a területileg illetékes, legközelebbi szolgáltatót – vagyis a ZHK-t - köteleznék a szolgáltatás elvégzésére – melyért a céget ugyanúgy megilleti a szolgáltatási díj. „Így csak az adósság nőne, arról pedig szó sem lehet, hogy valahonnan ne vigyék el a szemetet” – érvelt Szamosvölgyi Péter. Az egykori zempléni megyeszékhely önkormányzata egyhangúan meg is szavazta már, hogy ütemezve rendezik az összes adósságukat a ZHK felé.

A NAV-nak nem ment

Tokajban kicsit más a helyzet, mivel „ami kintlévőségük van, az a lakossági nemfizetésből adódik” – mondta Posta György, frissen megválasztott polgármester. Azt a városvezetés nem tudja,  kik vannak az adóslistán, mivel ezeket az adatokat a ZHK kezeli. Így, bár az önkormányzat kötelezi magát az adósságok kifizetésére, azt egyelőre nem tudják, hogy kire kellene majd továbbhárítani. Posta szerint a tartozások behajtására a nevek ismeretében is akkor lehet valóban esélye a városnak, ha az adósnak az önkormányzattal van más pénzügyi kapcsolata is. Elképzelhetőnek tartja, hogy a szemétdíj-tartozást például a segélyből, vagy másfajta önkormányzati támogatásból írják majd le.

Ez a kérdéskör azonban meglehetősen ingoványos, mivel egyenként kell aktualizálni az adóslistákat – elkerülendő a botrányt, hogy bárkitől is többször behajtsák a tartozását. Ráadásul e tartozások kiegyenlítése, illetve behajtása jelenleg nem önkormányzati hatáskör, mert ha ma valaki nem fizeti meg a közszolgáltatási díjat, és a szolgáltató vele szemben kimeríti a díjhátralék-követelési lehetőségeit, akkor a jogszabály alapján annak adatait az adóhatóságnak adják át. A NAV illetékes a kérdéses összeg behajtására.
Az megint más kérdés, hogy a ZHK esetében ez nem tűnik jó húzásnak, mivel a NAV a mintegy 120 millió forintos kintlévőségből eddig alig 9-10 milliót tudott csak behajtani. Ennél fogva viszont reális az a feltételezés, hogy a ZHK ügyvezetője által az önkormányzatoknak postázott dörgedelmes levél hangvétele mögé azt is odalátható, hogy a hulladékkezelő cégnél úgy vélik, a települési vezetők hatékonyabbak lehetnek, mint az adóhatóság.

Vagy ha nem, akkor megfizettethető velük a lakók által be nem fizetett szemétdíj. Ha így lesz, a mostanra kialakult vészhelyzet kezelhetővé válik. Ehhez még 5-6 önkormányzatot kellene meggyőzni arról, hogy fizessenek. A kérdés ezen túl viszont továbbra is az, hogy változik-e attól a (főként lakossági) fizetési morál, ha a 81 települési kasszából most kifizetik a ZHK-nak egy év alatt felhalmozott, 230 millió forintos tartozást. Ha nem, jövő ilyenkor a ZHK ugyanide jut.