Az előzetes adatközléssel ellentétben – ahol az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága még a bruttó GDP 83 százaléka volt –, a negyedéves GDP-adatok revíziójának hatása a pénzügyiszámla-statisztika jelenleg publikált GDP-arányos mutatóiban már jelentkezik.

A szeptember végén 25 118 milliárd forintos adósságot a harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 325 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig 6 milliárd forinttal növelte – olvasható a közleményben. Az államháztartás nettó tartozása (22 790 milliárd forint) a GDP 72,9 százalékát tette ki 2014 harmadik negyedévének végén.  

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a szeptember végén zárult egy évben a GDP -2,4 százaléka (-750 milliárd forint) volt, míg 2014 harmadik negyedévében a negyedéves GDP -0,9 százalékát tette ki (-71 milliárd forintot). 2014 harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 103 milliárd forint volt.

A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkentek a jegybanknál elhelyezett betétek, miközben a nem pénzügyi vállalatokkal és az EU-val szembeni egyéb követelések növekedtek. 

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 1 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. A pénzügyi eszközök közül nőtt a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, a vállalatokkal szembeni egyéb követeléseik viszont csökkentek. A kötelezettségek közül a vállalatokkal szembeni egyéb tartozások terén mutatkozott érdemi növekedés. 

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 33 milliárd forint volt. Eszközeik közül jelentősen növekedtek a kincstári betétek, a háztartásokkal szembeni járulékkövetelések viszont csökkentek. Kötelezettségeik terén a vállalatokkal szembeni egyéb tartozások mutattak kismértékű csökkenést.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2014 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 6,0 százaléka (1888 milliárd forint) volt. 2014 harmadik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (369 milliárd forint) a negyedéves GDP 4,5 százalékát tette ki. 

A háztartások pénzügyi vagyonában történt szerkezeti átalakulás az elmúlt negyedévekben tapasztalt módon folytatódott. A készpénz és a folyószámlabetétek állománynövekedése a korábbi időszakokhoz hasonlóan magas. A háztartások számottevő mértékben vásároltak hosszú lejáratú állampapírokat, és változatlanul jelentős emelkedés tapasztalható a lakossági befektetésijegy-állományban.     

Kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható a biztosítástechnikai díjtartalékoknál. A pénzügyi eszközök közül állománycsökkenés az egyéb betétek és a rövid lejáratú értékpapírok esetében volt meghatározó, előbbi esetében a csökkenés tranzakció és egyéb volumenváltozás együtteséből fakadt. A kötelezettségek csökkenését elsősorban a devizahitelek törlesztése magyarázza, miközben élénkült a forinthitel-felvétel – közölte az MNB.