Dánia lehet a világ első országa, ahonnan végleg száműzik a készpénzt. A koppenhágai kormány múlt héten benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, mely lehetővé tenné a kereskedőknek, hogy készpénzt nem kell elfogadniuk, csak a bankkártyás vagy mobilos fizetési lehetőséget kell biztosítani boltjaikban. (Jelenleg a jogszabály előírja, hogy az üzleteknek készpénzt el kell fogadniuk a vásárlóktól.) Ha a parlament megszavazza, 2016 januárjától készpénzmentesek lehetnek a dán éttermek, benzinkutak, és ruházati boltok is. Az alapvető szolgáltatást nyújtó helyeknek, mint például a postáknak, kórházi büféknek vagy fogorvosoknak azonban továbbra is kötelező lenne elfogadni a dán koronát.

A döntés abból a szempontból logikusnak tűnik, hogy Dániában már 2012-ben a fizetések 84,2 százalékát készpénz nélkül bonyolították le. Sokan a legkisebb vásárlásokhoz is kártyát használnak, ezért a változást legtöbben észre sem vennék.

Fazekas István

A fejlett nyugati országokban a legszegényebbeknek is van bankszámlájuk, így a törvény támogatói szerint senkit nem érne hátrány a készpénz megszüntetésével. A készpénz visszaszorulásában élen járó egyik államban, Svédországban például az önkormányzat bankkártya-leolvasókkal látta el a hajléktalanokat, hiszen ott már sokan nem is hordanak maguknál készpénzt. Svédország 2030-ra szeretné teljesen száműzni az országból az érméket és bankjegyeket.

Valójában azonban a dán törvény jelentősége jóval túlmutat önmagán: ez volna az első igazi lépés a készpénzmentes társadalom megteremtése felé, melynek rengeteg előnye lenne – ám a kockázatok is legalább akkorák.

A készpénz a bűnözés melegágya

Azt, hogy a készpénzes fizetések nem követhetők, elsősorban azok használják ki, akik valamiért illegalitásban utaznak. Nemcsak az adóelkerülés legkönnyebb formája a készpénzhasználat, de a fegyver- vagy drogkereskedők sem banki átutalással intézik pénzügyeiket. Az IMF egyik kutatása egyértelműen kimutatta, hogy a világszerte forgalomban lévő készpénz nagyobb része a törvényes, látható gazdaságon kívü forog. Magyarán: a bankjegyek több mint felét arra használják, hogy egyes tranzakciókat elrejtsenek a hatóságok szeme elől. Ha teljesen megszűnne a készpénzhasználat, akkor sokkal nehezebb volna a bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosása is.

MTI / Máthé Zoltán

Bankjegyek hiányában egy csapásra megszűnnének az utcai és bolti rablások is. A bankoknak és az üzleteknek sem kellene sokat költeni biztonsági eszközökre vagy őrökre: a nagyobb mennyiségű pénzek szállítása és őrzése különösen drága. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel egyszerűbb lenne mindenhol csak egy érintéssel fizetni. A technikai feltételek mindehhez adottak, a PayPalhoz hasonló megoldások évek óta biztonságosan működnek, a Facebookon a szmájlik mellett már pénzt is tudunk küldeni egymásnak, és rengeteg olyan mobiltelefonos alkalmazás létezik, mellyel akár egy éttermi számlát is szét lehet osztani elektronikusan.

Kenneth Rogoff, a Harvard professzora nagy támogatója a készpénzmentes gazdaság ötletének. Szerinte a fentiek mellett komoly előny volna az is, hogy a készpénz eltűnésével a jegybankok előtt is új távlatok nyílnának meg: ha úgy kívánja meg a stabilitás, valóban bevezethetnék a negatív kamatot. A mai, alacsony inflációs környezetben több központi bank is nulla alatti kamatot volt kénytelen alkalmazni. Ezt egyes vállalatok – a biztonságért cserébe – bizonyos körülmények között még hajlandóak is bevállalni, de a lakosság már nem, és inkább a párnája alatt tartja a vagyonát. Deflációs környezetben, amikor azt tapasztaljuk, hogy a pénzünk napról napra többet ér, miért vinnénk azt bankba, ahol levonják belőle a kamatot?

Bizalmi kérdés

Persze ha már lehetősége lesz a jegybanknak levonni mindenkitől a negatív kamatot, semmi nem akadályozza meg a kormányokat sem abban, hogy ha úgy látják szükségesnek, akkor adószedés címén néha megcsapolják a bankszámlákat.

Nem véletlen tehát, hogy azokban a skandináv országokban használnak legkevésbé készpénzt, ahol nemcsak a gazdaság stabil, de hagyományosan erős a szociális háló is. Az emberek itt érzik, hogy az állam törődik velük, ezért meg is bíznak benne. Míg Dániában vagy Svédországban a 80 százalékot is meghaladja a készpénzmentes fizetések aránya, addig az olaszoknál ez 44, Magyarországon pedig mindössze 13 százalék.

A készpénzmentes gazdaság megvalósításához márpedig a bizalom a kulcskérdés, hiszen abban a társadalomban, ahol minden kifizetés elektronikusan történik, mindennek nyoma is marad.

A bankok már ma is folyamatosan figyelik és elemzik ügyfeleik szokásait. Ha valaki például csak Magyarországon használja bankkártyáját jellemzően kisebb vásárlásokra, ám egyszer csak Hongkongból indítana egy nagyobb tranzakciót, akkor joggal feltételezhető, hogy a bankkártya adatait ellopták, és a bankok letiltják automatikusan a kártyát.

Mobilfizetés PayPallal

PayPal

A mai adatelemzési módszerek lehetővé teszik azt is, hogy a kormányok – feldolgozva az óriási mennyiségű információt – befolyásolják nem csupán a pénzügyi folyamatokat, de az állampolgáraik viselkedését is, és semmi okunk azt feltételezni, hogy ezzel ne élnének vissza.

Ha az állam minden polgárának minden ügyletére rálát, akkor akár korlátozni lehetne azt, hogy egy hónapban mennyit költhetünk szerencsejátékra vagy éppen sörre, de megtilthatják például, hogy a túlsúlyosak zsíros ételeket vegyenek. Persze lehet mindezt mondjuk egészségügyi intézkedésként feltüntetni, ám nem elképzelhetetlen, hogy az állam visszaélne – vagy legalábbis megpróbálna visszaélni – a megszerzett, adott esetben érzékeny információkkal. Az amerikai lehallgatási botrány (melyben európai kormányok is érintettek) megmutatta, meddig képes a hatalom elmenni, ha az állampolgáraik utáni kémkedésről van szó.

Ezekre a problémákra a Bitcoin, vagy az ahhoz hasonló digitális valuták megoldást jelenthetnének. Ám egyrészt ezek használata is technikai eszközöket igényel – azaz hiába a titkosítás, megfigyelhető –, másrészt pedig a Bitcoin árfolyama annyira ingadozó, hogy kockázatos volna hosszú távon tervezni vele.

Még sokáig játszhatunk fej vagy írást

Mindenesetre nem maholnap lesz, amikor a világ elhagyja a készpénzt – ha egyáltalán megtörténik. A készpénz kiiktatása ugyanis hordoz kockázatot. Elhagyása azt is jelentené, hogy csak egyféle technikára bízzuk a gazdaság összes vagyonát. Százszázalékos biztonság nincsen, és a legnagyobb védelmet pont a többféle technológia használata jelenti. Rogoff ráadásul azt is elismeri, hogy a készpénzmentes társadalom csak akkor valósulhat meg, ha a legnagyobb országok egyszerre hagyják el a bankjegyeket. Hiába szűnik meg mondjuk a dán korona, attól még az emberek könnyedén átállhatnak például az euróbankjegyek és -érmék használatára.

A beidegződés is a lassú átmenet irányába mutat. Világszerte a fizetések 85 százaléka még mindig készpénzben történik, egy felmérés szerint a még a svédek 67 százaléka is úgy gondolja, hogy a készpénzhasználat alapvető emberi jog. Május elején Carl-Ludwig Thiele a német jegybank elnökségi tagja állt ki a készpénz mellett. Thiele azt mondta, hogy a kormányoknak nincs joga megmondani polgárainak, hogy miként fizessenek, majd Dosztojevszkijt idézve hozzátette: „A pénz érmékbe vert szabadság”.

Biztonság és veszélyek: felértékelődhetnek az alternatív fizetési rendszerek

A kizárólag elektronikus rendszerekre való átállásnak azonban komoly veszélyei is vannak. Ez persze kicsit közhelyes (és minden területre igaz), de a mindennapi élet fenntartásához tulajdonképpen nélkülözhetetlen kiskereskedelemben fokozottan problémát jelenthet. De nem is feltétlen kell a Raiffeisenéhez hasonló problémának bekövetkeznie, volt már rá példa, hogy az OTP elektronikus rendszerei tervezett karbantartás miatt nem működtek egy egész hétvégén át. Egy készpénzmentes világban az ilyen esetek azt jelentetté volna a bankok ügyfelei számára, hogy aznap még egy kiflit sem tudnak megszerezni.

Az ilyen gondokra megoldást jelenthet a jelenleg “alternatívnak” nevezett fizetési szolgáltatók – például a már említett PayPal – szélesebb körű elterjedése. Ezeket használva ugyanis nem csak közvetlenül a bankkártya terhére lehet vásárolni, hanem az ottani egyenleget feltöltve erről az “alternatív” egyenlegről is lehet fizetni. Egy ilyen, elképzelt jövőbéli világban tehát, ha lebénulna az ügyfél bankjának rendszere, akkor nem lenne más dolga, mint elővenni a mobilját, majd az (átutalással) előre feltöltött PayPal-egyenlegének terhére és erejéig vásárolhatja – ez éppen elég lehetne addig, amíg a bank helyreállítja rendszereit.

Ha ez utóbbi “vészegyenleg” meglétének elterjedését feltételezzük is, akkor is nagy, sőt az előbbinél sokkal nagyobb problémát jelentene, ha a POS terminálok mögötti rendszerben történne hiba. A terminálok több mint felét üzemeltető OTP technikai problémája például azt jelentené, hogy az üzletek több mint felének teljesen le kellene állnia, hiszen a vásárlók semmilyen elektronikus formában nem tudnának náluk fizetni.

Bár egy kissé az apokaliptikus sci-fik világát idézi, azért érdemes lehet belegondolni: ha a készpénzmentes világban egy ország polgárháborús állapotokat szeretne előidézni egy másikban államban, elég lenne csak ráküldenie annak banki informatikai rendszereire kiberbiztonsági szakemberekből álló seregét. A kiberkatonáknak egyetlen dolguk lenne: megbénítani és néhány napon át úgy is tartani például a legnagyobb bankok informatikai rendszereit, például a POS-terminálokat üzemeltető két-három nagyobb pénzintézetét. Valószínűleg nem kellene túl sok nap ahhoz, hogy tömegek induljanak el a főbb bevásárlóközpontok és élelmiszerboltok kirakatai felé kalapáccsal a kezükben.