A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb, a klímaváltozással kapcsolatos jelentése tartalmaz jó és rossz híreket is. Jó hír, hogy az globális energiafogyasztással összefüggő károsanyag-kibocsátás nem nőtt. Rossz hír: visoznt, hogy a klímaváltozás megállítása érdekében tett nemzeti intézkedések még nem elegendőek az éghajlatváltozás okozta katasztrofális hatások elhárítására.

Az IEA három előrejelzést készített: először is felvázolta az egyes országok önkéntes kibocsátás-csökkentési vállalásai összesítéséből adódó várható eredményeket, melyek messze alulmúlják az elérendő célt. A második, bridge változat olyan lépésekre tesz javaslatot, mely a már ismert technológiák és szakpolitikák segítségével úgy valósíthatók meg, hogy nem rónak terhet a gazdaságra. De még ez a változat is csak félút a globális felmelegedés megfékezésében. 
Az IEA harmadik forgatókönyve egy több összetevőből álló mixre alapul, melynek oroszlánrészét, 49 százalékát az energiahatékonyság javítása adja. További fontos elemei még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony szénerőművek leállítása, az olaj és gázkitermelés okozta metánszivárgás csökkentése vagy épp a fosszilis energiahordozók támogatásának megreformálása.
 

AFP / DPA / David Ebener

Miközben a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés elválik a fosszilis energiahordozók felhasználásának növekedésétől, addig a Nemzeti Energiastratégia már leszámolt azzal a lehetőséggel, hogy csökkenhet a hazai primerenergia-felhasználás. Pedig a tények mást mutatnak: 2008-2013 között az ország primerenergia-felhasználása 168 Petajoule-lal esett vissza, és 2013-ban már csak 961 Petajoule (PJ) volt. Hogy ez mit jelent? Azt, hogy a csökkenés jelentős, hogy azt Pécs teljes éves energiafogyasztásával lehet egy lapon említeni. És hogy még kézzelfoghatóbb legyen a párhuzam: a Paks II. projektben építendő két új nukleáris blokk energiatermelési potenciálja nagyságrendileg 60 PJ lesz évente.

„Különös aktualitást ad a hírnek, hogy Európa képletesen június közepére elhasználta minden idei belső energiaforrását. 2015-ben június 18-ra esett az Európai Energiafüggőség Napja (European Energy Dependence Day). Az Európai Unió a világ legnagyobb energiaimportőre, teljes energiafelhasználásának több mint fele importból származik. Nem véletlen, hogy az energiahatékonyság egyre nagyobb szerephez jut az EU politikájában.” – tette hozzá  Szalai Gabriella, a szakmai civilszervezet, a Magyar Energiahatékonysági Intézet  (MEHI) programigazgatója.