Putyin lesben áll a görög csőd után
A görög krízisben már jóval több forog kockán, mint az eurómilliárdok, amit a görögök feléltek, vagy akár a csőd. Ez lehet az első ország, amellyel elkezdődik az egységes Európa felbomlása, mégpedig a Ciprasz-kormány hatékony közreműködésével, ami mögött számos ponton Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen befolyása gyanítható.
Vasárnap elérkezik az Európai Unió történetének eddigi legsúlyosabb pillanata, amikor végleg eldől, hogy Görögországot kirúgják-e az euróövezetből. Ezt ígérik most az EU vezetői, és az elmúlt hetek bizonytalankodása után most nagyon eltökéltnek tűnnek. Vasárnap jár le ugyanis a görög kormánynak adott végső határidő, hogy megállapodjon a hitelezőivel – az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal (EKB) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – azokról a megszorító intézkedésekről, reformokról, amelyekért cserébe egy újabb hitelcsomaggal megmentik az összeomlástól. Ha nincs vasárnap megállapodás, alighanem egyenes út vezet ahhoz, hogy Görögország kényszerből eldobja az eurót.
Azt, hogy ez lesz a legkritikusabb döntés az EU történetében, Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke mondta szerdán, és valószínűleg nem túlzott. A hírek általában gazdaságpolitikai-pénzügyi konfliktusként mutatják be a görög kormány és az euróövezeti országok hetek óta tartó egyezkedését. Sok pénzről van szó, az EU-nak összesen több mint 300 milliárd euróval tartoznak a görögök (ez nagyjából 90 ezer milliárd forint), mégsem ez a legnagyobb tétje a történetnek. Ezt se mi találtuk ki, az Európa Tanács elnöke lényegében ezt mondta szerdán:
„A megállapodásra való képtelenségünk Görögország csődjéhez és a bankrendszere fizetésképtelenségéhez vezethet. Az egészen biztos, hogy ez a görög embereknek lesz a legfájdalmasabb. Nincs kétségem, hogy ez egész Európára kihatással lesz, geopolitikai értelemben is. Naiv, akinek az az illúziója, hogy nem így lesz.”
Egész Európa jövője forog kockán, és óriási geopolitikai, történelmi következményei lehetnek a görögök kiesésének az euróövezetből vagy akár az EU-ból.
A Grexit legnagyobb veszélye, hogy mindaz, amit ma Európa jelent, vagyis hogy az évszázadokon át háborúzó nemzetállamok politikai és gazdasági integrációja, az európai jólét és stabilitás a közös devizával, az euróövezettel együtt bomlásnak indul, és a folyamat végén ismét lesznek Napóleonok és Hitlerek. Görögország úgy kerülhet be a történelemkönyvekbe, mint a felbomlás első állomása
- véli Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő portfólió-menedzsere.
Valami hasonlóra céloztak szerdán neves külföldi közgazdászok is, akik Angela Merkel német kancellárnak, a megszorítások kíméletlen bajnokának címezték nyílt levelüket. Történelmi jelentőségű hibának gondolják a levél megfogalmazói, ha Merkel tovább keménykedik, és nem lesz nagyvonalú Görögországgal szemben, ám ha bátor lépésre szánja el magát, akceptálja a görög kormány kérését a német kancellár, akkor az egész Európát, a következő generációkat fogja szolgálni.
Égnek a vonalak
Geopolitikai értelemben vasárnap olyan fontos kérdések dőlhetnek el, mint az, hogy az Európai Unió képes-e fenntartani az egységét, és megőrizni a hatalmát az egyik tagállamában Putyin Oroszországának erősödő befolyásával szemben. Görögország elvesztésének veszélye nemcsak az EU problémája most, az Egyesült Államok is feszülten figyeli a görög ügy fejleményeit, amit nem is titkol a nyilvánosság előtt.
Az elmúlt hetekben a görög válság miatt égtek a telefonvonalak a Fehér Ház és Európa között: Obama többször beszélt az európai vezetőkkel, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel is, akit a minap az amerikai pénzügyi tárca vezetője is próbált jobb belátásra bírni. Az Egyesült Államok az utóbbi napokban már odáig is elment, hogy az euróövezetet a legfontosabb görög követelés elfogadásáról győzködte, hogy le kellene írnia a görög adósság egy részét.
Az amerikai aggodalmak hátterében többek között az áll, hogy Görögország a NATO stratégiai jelentőségű tagja. Görögország földrajzi szempontból nagyon fontos ország, az ottani haditengerészeti és légibázisok a NATO katonai infrastruktúrájának kulcselemei. Krétán van egy amerikai bázis is, onnan bombázták például Líbiát 2011-ben. A görög kiesés az euróövezetből és az EU-ból egyértelműen gyengítené a NATO-t is (bár a két szervezet természetesen nem fedi egymást), és az lenne a legnagyobb veszteség, ha ezzel párhuzamosan Putyin befolyása erősödne ebben a stratégiai jelentőségű országban.
Bábkormány?
Az Egyesült Államoknak és az európai vezetőknek minden oka megvan az aggodalomra, ugyanis mióta Alekszisz Ciprasz, a szélsőbaloldali Szirizával januárban megnyerte a választásokat és az ultranacionalista, EU-szkeptikus Független Görögök pártjával kormányt alakított, Vlagyimir Putyin lett a Ciprasz-kormány legfontosabb tárgyalópartnere. A görög miniszterelnök az elmúlt fél évben kétszer is személyesen tárgyalt Putyinnal, legutóbb június végén. Éppen akkor repült Szentpétervárra, amikor Brüsszelben az eurócsoport a görög javaslatok sorsáról döntött. De az elmúlt hetekben, a nyugati nagyágyúkkal zajló konfliktus szinte minden fontosabb állomásán telefonon is egyzetetett Putyinnal, legutóbb hétfőn, a görög népszavazás után. Ezen felül az elmúlt két hétben pár hír is megjelent (az egyik szerint szándéknyilatkozatot írtak alá egy gázvezeték építésről), amely a görög-orosz kapcsolat fenntartására utal.
Senki nem tudja, mit akar Ciprasz, de az valószínű, hogy a görög válság végeredményét végül ő fogja eldönteni, legalábbis az európai vezetők többször jelezték, hogy minden rajta múlik. A Putyinnal és Oroszországgal szemben tanúsított magatartása ebben az összefüggésben nagyon rossz jel. Sőt a görög kormány és kormánypártok Putyin-pártisága olyan látványos, hogy az sem biztos, hogy a Ciprasz-kormány a görög, és nem az orosz nemzeti érdekeket képviseli.
A Sziriza európai parlamenti képviselőinek szavazási teljesítménye vegytisztán Putyin-párti volt az elmúlt évek legfontosabb európai állásfoglalásaiban. Ellenezték például az Oroszország elleni szankciók bevezetését az ukrajnai orosz agresszió miatt, és ellenezték az EU és Ukrajna társulási egyezményét, ahogyan a Grúziával és a Moldovával kötött egyezményt is. Az orosz szankciókat Ciprasz is nyíltan bírálta az elmúlt hónapokban, és miniszterelnöksége legelső hivatalos gesztusa az volt, hogy fogadta az orosz nagykövetet.
De a gesztusokon túl vannak sokkal súlyosabb jelei is annak, hogy Oroszországnak jelentős informális befolyása van a görög kormányra. Nevezetesen az, hogy a görög kormány több miniszteréről kiderült, hogy közeli kapcsolatot ápolnak Putyin-közeli orosz kulcsfigurákkal. A kapcsolatok alapján már egyáltalán nem meglepő, hogy a Sziriza 2013-ban egy kiáltványában azt követelte, hogy Görögország lépjen ki a NATO-ból, az amerikai katonák pedig hagyják el az országot.
Az egyik leglátványosabb kapcsolat a Független Görögök pártjának alapítója, a Ciprasz-kormány védelmi minisztere, Panos Kammenosz kapcsolata Putyin egyik kedvenc, pravoszláv oligarchájával Konsztantyin Malofejevvel. Malofejevet az EU az Oroszországgal szembeni szankciók részeként kitiltott a területéről és zárolta a vagyonát az unió területén, ugyanis azzal gyanúsítja, hogy Malofejev pénzeli az ukrajnai orosz szakadárokat. Panosz Kammenosz és Malofejev kapcsolatát a Die Zeit leplezte le februárban. A német lap az athéni orosz nagykövetség egy volt munkatársának feltört postafiókjából származó levelekre hivatkozva azt írta, Kammenosz 2014-ben részt vett egy esküvőn Malofejev moszkvai luxusvillájában, és a meghívottak listáján az ő neve volt az első a menyasszony és a vőlegény után.
A Die Zeit és korábban a Financial Times egy cikke is felemlegeti a görög külügyminiszter kapcsolatát Alekszander Duginnal, akit a putyini expanziós politika egyik főideológusának tartanak. Dugin, aki a Die Zeit által ismertetett levelek szerint egy másik összefüggésben is fontos figura: sokszor feltűnik az európai radikális pártok képviselői közelében, amelyekről gyanítható, hogy Oroszország pénzeli őket. Kapcsolatba került a francia Nemzeti Fronttal, az Osztrák Szabadságpárttal, és például a Jobbikkal is. A miniszterek mellett a sajtó általában jó orosz kapcsolatokban bővelkedő miniszterként szokta emlegetni az energiaügyi minisztert, Panagiotisz Lafazaniszt, aki az egyik szószólója volt az elmúlt hónapokban az orosz szankciók elleni tiltakozásnak.
A Die Zeit emellett hosszan részletezte a Sziriza kulcsfigurája, Dimitris Konstantakopoulos Duginhoz fűződő kapcsolatát is. Konstantakopoulos egy író, ő a Sziriza egyik legfontosabb ideológusa, ő írta a párt programját, és ahol csak teheti, hirdeti a Nyugat-ellenes, Putyin-párti ideológiát.
Európa csak veszíthet
Ha az európai vezetők teljes kockázatával számolnak is az európai dezintegrációért sok mindent megtenni hajlandó Putyinnal és a geopolitikai kockázattal, amit a görög válság jelent, azzal még nincsenek kinn a vízből. A görög helyzet ugyanis olyan összetett probléma, hogy az euróövezeti országok vezetői csak veszíthetnek: vagy a geopolitikai szempontot, vagy az EU és az országaik belső politikai szempontjait áldozzák fel.
A legnagyobb probléma Görögország államadóssága, ami a GDP 177 százaléka. Ez az adósság már olyan mértékű, amit Görögország soha nem fog tudni visszafizetni, nem fenntartható az adósság szintje. Így látja az IMF és az Egyesült Államok is, és a helyzet úgy áll, hogy Európa kormányainak el kellene engednie az adósság jelentős részét.
Azonban az euróövezeti államok vezetői ezt több okból sem tehetik meg. Az egyik ok, hogy ezt a választóik nem fogadják el. Duronelly Péter szerint ebben a történetben nem arról van szó, hogy Angela Merkel keménykedik a görög kormánnyal, hanem az európai választók nem támogatják, hogy engedményeket tegyenek a görögöknek.
És tényleg nem támogatják, egy friss felmérés szerint a németek 58 százaléka már szívesebben látná Görögországot az euróövezeten kívül. De nem csak a németek vannak így ezzel. A balti államok például kemény megszorításokat viseltek el, hogy rendbe tegyék a pénzügyeiket és átvészeljék a válságot. Írország is ugyanezen az úton ment végig. Görögországnak ez nem sikerült. A sikeres válságkezelésen átesett országok példája azt is mutatja, hogy a megszorításokkal vissza lehet térni a növekedési pályára.
Ha Görögországnak végül el fogják engedni az adóssága valamekkora részét, az az EU-szabályok hitelességét és a tagállamok fegyelmét is rendkívül negatívan érintheti. Egy ilyen pillanattól kezdve ugyanis bármelyik tagország jogosan jelentkezhet, hogy neki is engedjék el az adóssága egy részét.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
