Egy nappal azt követően, hogy a Bruxinfón megjelent: az Európai Bizottság hivatalos levélben kérheti majd a magyar kormányt, hogy minden tervezési, előkészítési munkálatot függesszen fel a Paks II. projekttel kapcsolatosan (mivel úgy vélik, az atomerőmű-építésre vonatkozó, oroszokkal kötött megbízási szerződés közvetlen, versenypályázat nélküli odaítélésével uniós közbeszerzési szabályokat sérthetett), újabb Brüsszelből újabb pofon érkezett. Jávor Benedek , a PM EP képviselője saját Facebook-oldalára szerda este kiposztolt egy másik levelet, igaz, annak címzettje nem a budapesti kabinet, hanem a képviselő maga.

Ebből kiderül, hogy Jávor korábbi panasza, mely az atomerőmű-építéssel kapcsolatos adatok titkosítását kifogásolta, meghallgatásra talált. Első menetben az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága még nem valószínűsítette az uniós jog megsértését, most azonban azt közölte a képviselővel, hogy "valóban felmerül a jogsértés lehetősége". A levélben az áll, hogy a belső piaci szerv tovább vizsgálják a kérdést egy úgynevezett EU Pilot eljárás keretében, és erről már értesítették a magyar kormányzati illetékeseket is.

Túry Gergely

Paks II. ügyében (illetve: ügyeiben, mivel valójában három vizsgálódás is zajlik – belső piaci, energetikai és versenyjogi területen) tehát nagy a bizonytalanság. Amúgy, bár a Bruxinfó értesülését közvetve Lázár János is megerősített már, a levél még nem érkezett meg Budapestre. A Népszabadság csütörtöki számában azonban már megjelent az értesülés, mely szerint a kormánynak nincs B-terve arra, mi lesz, ha az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságának nem tudja bizonyítani, hogy a Paks II. projekt előkészítésénél betartották a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jogszabályokat.  Egyelőre az a kormányzati állítás, hogy "mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jog szerint jár el". Konkrétan: a Miniszterelnökség kedden este az első hírre reagálva azt írta, az Európai Bizottság minden kérdésére – ahogyan eddig, úgy a jövőben is – részletes és minden kétséget eloszlató tájékoztatást adnak, és a magyar-orosz kormányközi megállapodás, illetve a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződés szerintük nem sérti meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását.

Ha a biztosok csütörtökön délben ellenvélemény nélkül fogadják el a kiszivárgott jogi álláspontot, abból a napilap szerint az következik, hogy a kormánynak már csak a jogsértés megszüntetéséről és a szankciókról lesz tere alkudozni, és az atomerőmű-építési tervről Orbánéknak le kell tenniük. Ez azonban brüsszeli források szerint nem ennyire egyszerű. Mert elvileg igaz ugyan, hogy ha kimondják Paks II.-ről, hogy az az uniós előírások alapján közbeszerzés-köteles projektnek számít, és mivel Budapest e nélkül döntött, így ugrik az egész, de a jelek szerint a kérdés Brüsszelben sem úszható meg politikai csatározások nélkül.

2014. decemberében Aszódi Attila kormánybiztos bejelentette a Roszatom-szerződéseket

MTI / Kovács Tamás

Brüsszeli forrásból a HVG úgy értesült: egy dolog biztos, ez pedig az, hogy ha a levél megérkezik, a kormánynak 2 hónapja van a válaszadásra. Ennél többet akkor lehet majd kirakni az ügyben, ha az EB konkrét kérdései is megismerhetők lesznek. Az megint más kérdés, hogy a felvetett problémára, vagyis arra, hogy Budapest megszegte-e az uniós közbeszerzési regulákat, lehet-e kompromisszumos megoldást adni. "Kicsit kiírni egy új tendert" ugyanis nem lehet. Ráadásul a magyar kormány pozícióját rontja az is, hogy az eddigi hivatkozási alap (mely szerint az orosz-magyar államközi egyezményre nem érvényes a tendereztetési regula) ezek szerint nem áll meg Brüsszel előtt. Mással viszont – legalábbis az eddigiekből úgy látszik – a Miniszterelnökség nem tud előállni.

Brüsszelből azonban azt is megtudtuk, hogy Paks II. ügyében (is) komoly belpolitikai játszmákat vívnak egymással a bürokraták, és így kevés logikus, racionális következtetés vonható le a bizottsági lépésekből is. Példának okáért a belső piaci főigazgatóságon a most kipattant ügy vizsgálata tavaly február óta zajlik (hiszen ez a testület volt az első, amely Paks II. ügyében ezt a munkát elkezdte), de e hét elején még a témában járatos, jól informált tisztviselők sem tudtak arról, hogy a felfüggesztést kérő levél készül. Van, aki szerint az is közrejátszik a gyors lépésben, hogy a belső piaci szabályozásért felelős biztos, Elzbieta Bienkowska lengyel, és Varsó nehezményezi, hogy az oroszokkal szemben – a szíriai orosz bombázások miatt – az EU békülékenyebb hangot kíván megütni a korábbiaknál.

Spekuláció ugyan, de logikusnak tűnik, hogy Varsó kezében a paksi sztori megfelelő ütőkártya lehet ebben a partiban. Pláne, hogy a tiltott állami támogatást vizsgáló versenyjogi főigazgatósági vizsgálódás határideje november 23 (vagyis jövő hét hétfő, de a státusjelentések csak később jelenhetnek meg). Így ha a kedden a Bruxinfón kiszivárgott levél valóban megérkezik, nehezen képzelhető el, hogy a Margrethe Vestager versenyjogi biztos által vezényelt második vizsgálat mindent rendben talál(hat)na. A dán biztos szereplése viszont abszolút nyitottá teszi a kérdést. Ott van ugyanis az angol Hinkley Point C állami támogatása ügyében folytatott vizsgálat, amely kimondta: jelenleg piaci alapon, gazdaságosan aligha lehet az EU-ban nukleáris erőművi beruházást lefolytatni, ez tehát csak állami támogatással lehetséges. Ennek alapján nehezen lenne elképzelhető, hogy Brüsszel ellentmond saját tézisének Paks II. ügyében. Csakhogy itt jön be az emberi tényező: a Googlenek is nekiugró, harcias Vestagerről ugyanis éppen atomerőmű ügyekben járja az a hír, hogy a témát is utálja, és hát a Hinkley Point-i uniós döntés is még az ő érkezése előtt született.