A piacot látogatók hányada a 2010-es 72 százalékról a 2015 július-2016 június között eltelt 12 hónapos időszakban 59 százalékra esett vissza – áll a GfK legfrissebb, 2016. első félévet elemző Kereskedelmi Analízisek tanulmányában. A piacra járó budapesti háztartások aránya gyakorlatilag stabil, ugyanakkor a piacok vidéki közönségének hányada fokozatosan – évről évre – mérséklődik.

Felmerül a kérdés, hogy hová pártoltak át a piacot elhagyó vásárlók, hol szerzik be a friss árut, ha nem közvetlenül a termelőktől. A GfK számai azt mutatják, hogy a piacoktól forgalmat elsősorban a diszkontok (Aldi. Lidl, Penny Market) és a szupermarketek vonnak el a napi fogyasztási cikk piac egészét tekintve csakúgy, mint a friss zöldség-gyümölcs kategóriában. A sokak számára ma is „bizalmi terméknek” tekintett friss hús beszerzésére korábban a piacon elköltött összeg egy része –pedig a tőkehús-pulttal felszerelt hipermarketekbe és a szupermarketekbe vándorolt át.

Akik kitartottak a piacok mellett, azok jellemzően a kis (1-2 fős), idősebb, a 60 éven túli nyugdíjas háztartások, valamint a Budapesten élők – ezek azok a vásárlók, akik a teljes napi fogyasztási cikk piacon mért átlagnál nagyobb arányban vásárolnak piacon ma is.