Az egyik leglényegesebb következtetés az, hogy világméretekben öt százalékkal csökkenti a bruttó hazai terméket a nem megfelelő higiénia. Márpedig 2 és fél milliárd ember vízöblítéses toalett nélkül éli le az életét, bolygónk minden tizedik lakója ott végzi a szükségét, ahol éri, többnyire a szabad ég alatt. Mindez fertőzés és betegség forrása. A fejlődő országokban gyakori hasmenéses betegségekben évente 315 ezer gyerek hal meg – írja a Le Figaro.

Az ENSZ vizsgálata arra is rámutat, hogy a toalett hiányára visszavezethető, halálos végkifejletű megbetegedések csaknem húsz százaléka munkahelyinek tekinthető. És arra is, hogy sok helyen szigorú szabályok alapján mehetnek csak az illemhelyre a dolgozók. Többnyire sokkal ritkábban, mint ahogy ez élettanilag indokolt lenne. Ennek is betegség, munkahelyi hiányzás a következménye. Különösen megdöbbentőek az indiai adatok: itt a bruttó hazai termék 10 milliárd dollárral kisebb évente a nem megfelelő munkahelyi higiénia miatt.

Az ENSZ szerint hatalmas beruházásokra van szükség. Kb. 50 milliárd dollár és vagy 750 ezer jól képzett szakember kellene ahhoz, hogy a toalett fronton leginkább kritikus helyzetben lévő 15 országban érdemi javulás legyen. De megérné, mert minden befektetett dollár, hosszú távon négyszeres hasznot hoz. Ezt persze úgy kell érteni, hogy a higiénia javulásával kevesebben betegednének meg, csökkennének az egészségügyi kiadások és a vállalati veszteségek is.