szerző:
Tetszett a cikk?

Milliárdos lobbierő, óriási világversenyek rendezése, és persze tao-támogatások – ezt ígérik a sportszövetségek elnökei. Mire elég a hírnév és a jó kapcsolatok? Megnéztük a sportágakat, ahol nagy befolyású vezetők állnak a szövetségek élén.

Mennyit jelent az, ha befolyásos elnök áll egy sportszövetség élén? Gyárfás Tamás lemondása után is tömegesen maradtak olyan emberek a magyar sportban, akiknek vagy nagyon jók a politikai kapcsolataik, vagy maguk is politikusok. Állami támogatások százmillióit tudja kilobbizni egy-egy szövetségi elnök, a létesítményfejlesztésekért nagyokat harcolnak, de olyan is volt, aki saját maga adott be parlamenti javaslatot, hogy több pénzt kapjon a szövetsége.

Úszás – Gyárfás Tamás

Az egyik legjobban bebetonozott sportvezető távozik, Gyárfás Tamás 1993 óta állt az úszószövetség élén, egészen máig. A most távozó elnök milliárdokat hozott be a magyar úszásba, az állami támogatások közül a kiemelt csapatsportágakat kivéve sehova nem került annyi, mint az úszásba. Tavaly 1,36 milliárd forintot kaptak az államtól – ez majdnem annyi, mint a kajakosok és a vívók pénze összesen. A sikerek és a pénztömeg, valamint Gyárfás befolyása pedig mindeddig elhalványította azokat a botrányokat is, amelyekbe más elnök talán már rég belebukott volna. Az elnöksége alatt a sportdiplomáciában is erősek voltak a magyarok, Eb-k sorát sikerült idehozni, a 2017-es vizes vb pedig mindennek a megkoronázása, egyben tökéletes kampányelem az olimpiai pályázathoz. A sportsikerek listáját pedig végeláthatatlanul lehetne sorolni, igaz, az utóbbi időkben már nagyrészt azok a sportolók hozták az érmeket, akik látványosan összevesztek Gyárfással.

Túry Gergely

Birkózás – Németh Szilárd

A rezsibiztos 2015 telén került a Magyar Birkózó Szövetség élére. Nem zökkenőmentesen. Azzal kampányolt, hogy több támogatást fog kiharcolni a birkózásnak, és az ígéretéhez tartotta is magát. Alaposan kihasználta, hogy bent ül a parlamentben, a költségvetéshez például ő adta be azt a módosító javaslatot, hogy egymilliárd forintból birkózóakadémiát hozzanak létre Csepelen. Sportdiplomáciai sikert szintén sikerült elérni, elég, ha más események mellett csak arra utalunk, hogy Budapest kapta meg a 2018-as világbajnokság rendezési jogát. A szövetség úgy tervezte, hogy idén közel 1,1 milliárd forintból gazdálkodhat, ezt szinte biztosan sikerül teljesíteni, mert október végéig már 1,02 milliárd bevétel megérkezett hozzájuk.

MTI / Koszticsák Szilárd

De nem kerülték el a botrányok sem a birkózókat. Sokan felvetették a Csepelről érkezett elnök felelősségét már akkor is, amikor a tavalyi bajnokságon az ESMTK-tól úgy vontak le pontokat, hogy a Csepel lett a bajnok, de ez elhalványult az olimpia sokkja mellett. Rióban nem elég, hogy nem lett meg a pontszerzés, mindez olyan csalások után történt, amelyek miatt még nemzetközi szinten is felmerült, hogy át kell írni a szabályokat, ezt pedig többen is a sportdiplomáciánknak adott pofonként értékelték.

Kézilabda – Kocsis Máté

Ha a sportsikerekben mérjük az elnökség eredményességét, a józsefvárosi polgármester munkája nagy bukás, ha viszont sportdiplomáciában, sokkal jobb a helyzet. Amióta 1936-ban felvették az olimpia műsorára a kézilabdát, idén fordult elő először, hogy sem férfi, sem női csapatunk nem tudott kijutni. Eközben versenyhelyszínnek Magyarország tökéletes: egészen 2019-ig minden évben Budapesten tartják meg a női Bajnokok Ligája négyes döntőjét.

Szurkolók és játékosok örülnek a női kézilabdacsapat győzelme után a Bajnokok Ligája csoportkörének 2. fordulójában
MTI / Kovács Tamás

A pénz nem akadály, idén például az elsőtől a harmadosztályig minden klub versenyeztetési költségét átvállalja a szövetség, egymilliárdból újítanak fel tornatermeket, a kormány pedig a 2017-es költségvetésben milliárdokat szán a csarnokokra. Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. megvette összesen 26 profi klub reklám- és marketingjogait, így évente 3,3 milliárd forintot oszthatnak szét.

Érkeznek a tao-milliárdok

Külön kategóriát jelentenek a tao-támogatások, ezeknél már abban sincs egyetértés, hogy közpénznek számítanak-e. A vállalkozók a költségvetés helyett sportszervezeteknek adják a társasági adójukat, a kormány pedig sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy így ezt nincs is értelme az állami pénzek közé sorolni. Idén mondta csak ki a bíróság, hogy a tao-támogatás nem veszti el közpénz jellegét.

Pedig nem kis összegről van szó: idén átlépte a 350 milliárd forintot is az az összeg, amely a rendszer 2012-es indulása óta kiesett a költségvetésből. A legnagyobb nyertes a foci, azon belül is Felcsútra jut a legtöbb támogatás, eddig 11 milliárdnál is több tao-pénz érkezett oda. A labdarúgás mellett a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong és a vízilabda kaphat tao-támogatást – a fociba ment eddig az összes pénz mintegy fele, a többin pedig nagyjából egyenlő arányban osztozkodott a másik négy sportág.

Kosárlabda – Szalay Ferenc

A kosárszövetséget 2010 óta Szolnok fideszes polgármestere vezeti. Ennél a szövetségnél az a meglepő helyzet fordult elő, hogy a 2010-ben meghirdetett fejlesztési programot azért íratták át, mert több eleme idő előtt megvalósult. A tao-pénz sokat segít, 754 millió forintból építették fel a szövetség új edzőközpontját Székesfehérváron. Az olimpia itt távoli álom, olyan viszont 1968 után idén történt meg először, hogy a férfi és a női válogatott is kijutott az Európa-bajnokságra. Hiába van politikus a szövetség élén, eddig egyetlen alkalommal lehetett volna látványos politikai botrány: tavaly, amikor az MTK női csapata kiesett az NB I.-ből, felvetődött, hogy létszámemeléssel mentsék meg őket, és többen máris Deutsch Tamást látták az ügy mögött – végül ebből a tervből nem lett semmi.

MTI / Mészáros János

Jégkorong – Such György

Nem politikusok hitbizománya volt a hokiszövetség az elmúlt években, de jó ismeretségei vannak a vezetőknek. 2010-től Németh Miklós, a Közgép vezérigazgatója volt az elnök, majd 2015-ben váratlanul lemondott, három nappal azután, hogy azt nyilatkozta, Simicska Lajos és Orbán Viktor harcának nem a sport lesz a vesztese. Utóda egy hosszú átmeneti időszak után a volt rádióelnök, Such György lett. A legnagyobb pénzek a határon túlra mennek, a kormány 1,5 milliárd forintot adott a Székelyföldi Jégkorong Akadémiának. Ennek az az oka: minél fiatalabb korban próbálják megfogni a tehetséges erdélyi magyar játékosokat, mert ha egy utánpótlás-korosztályban is a magyar válogatottat választják, akkor a román nemzeti csapatba már felnőttként sem kerülhetnek be.

Marton Szilvia

Korcsolya – Kósa Lajos

Kevesen tudják a volt debreceni polgármesterről és a Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjéről, de ő az országos korcsolyaszövetség elnöke is. A korcsolyázóknak 2020-ig hárommilliárd forintot ígértek, tavaly 380 milliót kaptak. Műkorcsolyában ugyan nem vagyunk rajta a világtérképen, de a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók ott vannak az európai középmezőny élén, a 2014-es olimpián egy 6. hely volt a legjobb. A sportdiplomácia legnagyobb sikere a 2014-es budapesti műkorcsolya-Eb volt, ezután a 2017-es vb-re pályáztak, de sikertelenül.

MTI / Vajda János

Kajak-kenu – Baráth Etele

Fehér hollóként egy egykori MSZP-s politikus vezeti a szövetséget. Az állam bőkezűen támogatja a kajakosokat, ami nem is csoda, a magyar sport legnagyobb sikereit ez a sportág hozza. Csak 2015-ben 860 millió forint érkezett, az olimpiai felkészülés mellett létesítményfejlesztésre és utánpótlás-nevelésre, a 2014 és 2020 közti időre pedig összesen 13,4 milliárdot ígért az állam. A sportsikerek felsorolásával oldalakat lehetne megtölteni, az pedig a kormány számára is egyértelmű, hogy amíg a magyar kajak-kenu a világ tetején van, érdemes is pumpálni bele a pénzt.

MTI / Balogh Zoltán

Triatlon – Bátorfi Béla

Orbán Viktor fogorvosa 2014 óta a triatlonszövetség elnöke; elődje Bíró Marcell államtitkár volt – a politika közelsége nem most csapta meg a sportágat, korábban például Szekeres Imre vezette a szövetséget, aki elbüszkélkedett azzal, hogy külön-külön már úszott, biciklizett és futott is. Annyi biztos, hogy rendkívül jól feküdtek rá a hullámra, ahogy egyre népszerűbbek lettek a szabadidősportok, a hobbitriatlonosok létszáma megsokszorozódott az elmúlt évek versenyein. Az viszont jól látszott, mi történik, ha az állami támogatásért megindul a harc. 2014 óta érkezik állami segítség, de ezt elsősorban a budapesti középtávú Ironman megrendezésére szánják, azt viszont nem a szövetség szervezi – néhány elmaradt verseny, csúnya üzengetések és jogi harc csúfítják a sportág amúgy látványos itthoni fejlődését. A csúcs a 2018-as középtávú világbajnokság lett volna, de végül ezt a versenyt sem Budapest sem kapta meg.

Vívás – Csampa Zsolt

Fideszes győzött le fideszest az elnökségért: 2012-ben. Csampa Zsolt egykori helyettes államtitkár Deutsch Tamással szemben került a szövetség élére. A vívók 9,6 milliárdos állami támogatást kapnak ebben az évtizedben, tavaly 556 millió jutott nekik. Az eredményeket szépen termelik: Rióban 2 arany, 1 ezüst, 1 bronz a mérleg, és az is egyértelmű, hogy bármilyen versenyen a szűk világelitbe várják a magyarokat. A következő itteni világverseny 2019-ben lesz, akkor vb-t rendez Budapest.

Röplabda – Kovács Ferenc

A nyíregyházi polgármester 2015-ben került a röplabdások élére. A női válogatott idén kijutott az Eb-re, de azt az elnök is elismerte, hogy „csodák nincsenek”. Sok csapatsporttól eltérőn a röplabda nem kaphat tao-támogatásokat, tavaly 279 milliót kaptak az államtól, 2020-ig pedig alig több, mint kétmilliárd forintot ígért nekik a kormány.

A magyar válogatott októberben legyőzte a román csapatot, ezzel kijutott a 2017-es Európa-bajnokságra.
MTI / Kovács Tamás

Foci – Csányi Sándor

A bankvezér egy kivételes sportág csúcsán kivételes szerepet tölt be. 2010 óta ömlik a pénz a fociba, zömmel az államtól. 2012 óta 350 milliárdnál is több tao-pénz érkezett (hogy ez közpénz-e, lásd fenti keretes írásunkat), ennek nagyjából a felét költötték a labdarúgásra. Azt mindenesetre nehéz elképzelni, vajon hány milliárdos és cégvezető égetné a pénzét a nemzetközi szinten jobbára a selejtezőket túlélni képtelen klubokban, ha nem volna a kormány ekkora focirajongó. A válogatottnál jött némi eredmény, az előrelépést akkor sem lehet megkérdőjelezni, ha tudjuk, hogy kijutásunkra az Eb-re nagy szerepet játszott, hogy megemelték a résztvevők létszámát. Csányi vezetése alatt megpróbáltak pénzügyi rendet teremteni a kluboknál – a pénzügyi szigornak is köszönhető, hogy 16-ról 12 csapatosra vágták a bajnokságot. A nézőket viszont nem sikerül visszacsalogatni a lelátókra, a szurkolói regisztrációról később Csányi is elismerte, hogy ebben a formában rossz ötlet volt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!