A bizottság által lefolytatott vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy Neelie Kroes nem vonható felelősségre a szabályszegésért, mert nem volt, nem is lehetett tudatában annak, hogy papíron 2004 után is betöltötte az amúgy fizetéssel nem járó tisztséget.

A korábbi uniós biztos ügyvédei szerint adminisztratív hiba okozta a problémát, Kroes mindig jóhiszeműen és az EU szabályait betartva járt el.

A botrány azután robbant ki, hogy ismeretlenek iratokat szivárogtattak ki az adóparadicsomként elkönyvelt Bahamai Közösség cégnyilvántartásából, amelyekben mások mellett Neelie Kroes volt holland uniós biztos neve is szerepel, aki 2000-től 2009-ig igazgató volt a Mint Holdings Ltd nevű cégnél, és ezt nem hozta nyilvánosságra, pedig az Európai Bizottság tagjaként valamennyi érdekeltségéről nyilatkoznia kellett volna.

A bizottság szerdán egy másik ügyben megrovásban részesítette Kroest, amiért kilenc hónap késéssel vallotta be a 2015-ben szerzett jövedelmeit, szankciókat végül azonban emiatt sem állapítottak meg. Az egykori uniós biztosok a tisztségük betöltése után még három évig átmeneti juttatásokat kapnak az Európai Uniótól, amelyeknek csökken az összege, ha közben más jövedelmet is bevallanak.

Kroes 2004-től 2014-ig volt a bizottság tagja, dolgozott versenyjogi biztosként, majd a digitális ügyekért felelős uniós biztosi tisztséget töltötte be. A szabályok értelmében az Európai Bizottság egykori tagjai elveszíthetik a tisztségük betöltése során megszerzett nyugdíjjogosultságaikat, amennyiben nem tartják be az etikai kódex előírásait.