A párizsi Le Monde Brüsszelben készített interjút a svéd biztossal arról, hogy mi vár Európára, ha Trump betartja választási ígéreteit. Az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt már visszavonta, Mexikót megfenyegette, hogy büntetővámot vezet be ellene és abból fizeti ki a határon épülő kerítést. A német autógyáraknak is különadót helyezett kilátásba, ha Mexikóban gyártják azokat a gépkocsikat, melyeket aztán az USA-ban akarnak eladni. Mire számíthat Európa?

Trump csak azt teszi, amit megígért a választási kampányban

Ennek pedig nagyon súlyos következményei lehetnek az egész világkereskedelemre- hangsúlyozza az EU kereskedelmi biztosa. Olyan spirál alakulhat ugyanis ki, amikor a protekcionista intézkedések kiváltanak egy hasonlót másutt. Ennek mindenekelőtt a vásárlók isszák meg a levét. Rövidtávon ez sikeres stratégia lehet, de hosszabb távon egyáltalán nem. Az amerikai elnök „deal maker”- szerinte a tárgyalások során az egyik fél nyer, a másik veszít. Mi, európaiak viszont úgy gondoljuk: lehetséges olyan egyezményeket kidolgozni, melyek mindenkinek előnyösek. Ezek az egyezmények ráadásul figyelembe veszik a környezetvédelmet és azt is, hogy fontos szolgáltatásokat nem privatizálunk. Arról nem is beszélve, hogy figyelembe vesszük a globalizáció veszteseit is.

Az EU tehát tisztában van azzal, hogy nemcsak nyertesei vannak az egyezményeknek?

A szabadkereskedelmi egyezmények nemcsak megszüntetnek munkahelyeket, de újakat is teremtenek. Most tértem vissza Davosból, a világgazdasági fórumról. Az igazán nem a szocializmus paradicsoma, de ott is a többség azt hangoztatta: felelősségteljes kapitalizmusra van szükség. A magántőkének és az államoknak fel kell készíteniük az embereket a változásokra. Nyilvánvaló, hogy ezt csinálhatnánk jobban is Brüsszelben. Van például egy alapunk, mely a globalizáció kellemetlen következményeit hivatott kompenzálni. Csakhogy ennek az összege nagyon csekély- mindössze 150 millió euró.

Mi lesz a következménye annak, hogy az USA kilépett az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből?

Súlyos hibát követtek el ezzel. Eredetileg az volt a céljuk, hogy a kínaiak növekvő befolyását korlátozzák. Most ennek az ellenkezője következik be. Sok csalódott résztvevő Brüsszelhez fordul: például Japán és Mexikó. Mi nem pótolhatjuk az USA-t ebben a térségben, de a 12 megmaradt résztvevő közül 11-el tárgyalásokat folytatunk. Csak Bahrein maradt ki, de az nem túlságosan fontos piac. Ezen kívül tárgyalunk Kínával is a beruházások biztonságának garantálásáról. A kínaiak piaca nem leányálom az európaiak számára: a jogbiztonság kétséges és a hazai cégek komoly előnyt élveznek. Peking nagyon magabiztos: azt látja, hogy az USA visszalép a szabadkereskedelemtől, ezért megpróbál a helyére kerülni!

Az EU-nak kelet felé kellene fordulnia?

Mindkét irányt fenn kell tartanunk. Ha a Trump adminisztráció berendezkedik, akkor velük is tárgyalnunk kell, hiszen ők a hagyományos partnereink. A TTIP (USA-EU szabadkereskedelmi egyezmény) nem halt meg. Meglátjuk, hogy az amerikaiak mit akarnak. A washingtoni kongresszusban és az amerikai üzleti életben sokan támogatják azt az elképzelést, hogy legyenek kereskedelmi megállapodások a világ nagy gazdasági egységei között. A kereskedelmi egyezmények nagyon sok részletből állnak, a tárgyalások nagyon lassan haladnak. Az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásai 7 éven át tartottak. Theresa May brit miniszterelnök most új USA-Nagy-Britannia kereskedelmi szerződésről beszél, de rá fog jönni: másképp tárgyalnak Washingtonban egy 65 milliós országgal, mint egy 500 millió gazdasági közösséggel- hangsúlyozta Cecilia Malmström asszony, az EU kereskedelmi biztosa, aki a párizsi Le Monde-nak adott  interjút.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.