Magyarország megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy a közjegyzői hivatás gyakorlását állampolgársági feltételhez kötötte - mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága szerdán.

A luxembourgi székhelyű bíróság döntését azzal indokolta, hogy a magyarországi közjegyzők vizsgált tevékenységei nem járnak együtt a közhatalom gyakorlásával, így a szakma gyakorlásához nem követelhető meg a magyar állampolgárság. Az uniós jog viszont csak a közhatalom esetében tesz kivételt a letelepedés szabadsága alól, magyarul parlamenti képviselő például csak az adott ország állampolgára lehet. Magyarország azzal indokolta a korlátozást, hogy a közjegyzők fizetési meghagyásokat bocsáthatnak ki és ezek végrehajtását is elrendelhetik, illetve hagyatéki ügyekben is eljárnak.

A bíróság szerint ez nem jelent közhatalmat, a szakma képviselői ugyanis főtevékenységként szabadpiaci szolgáltatásokat nyújtanak, ráadásul díjazás ellenében. Ha pedig a fentebb említett meghagyásokat teszik, az a közfeladathoz képest járulékos tevékenység, nem közvetlen. A meghagyásaik például csak akkor válnak végrehajthatóvá, ha azokat az érintettek nem vitatják, a vitás ügyekben pedig a bírósághoz fordulnak – vagyis a közhatalmat nem a közjegyző, hanem a bíró gyakorolja.

Emiatt pedig rájuk is vonatkozik a letelepedés szabadsága, vagyis az az alapelv, hogy az EU minden polgára szabadon vállalhat munkát és vállalkozhat valamennyi tagországban, ebben pedig sem a másik állam, sem hazája nem akadályozhatja.

Az ítélet egy több mint tízéves ügy végére tett pontot. Ez volt a legrégebbi jogvita Brüsszel és Magyarország között – jegyzi meg a Bruxinfo. Az Európai Bizottság még 2006 októberében szólította fel Magyarországot, hogy indokolja meg, miért ellentétes az uniós joggal a közjegyzői hivatás gyakorlását szabályozó jogszabály. A vita végül 2015 nyarán kötött ki a bíróságon, ahol egyébként Magyarország mellett álltak a csehek is.

A két ország nem számít renegátnak, hiszen a közjegyzőség korlátozása miatt az Európai Bíróság egy 2011. májusi ítéletében már hat országot elmarasztalt.

A szabályozott szakmákhoz való hozzáférés korlátozásában nem a közjegyző az egyedüli példa az EU-ban. Igaz, többnyire nem állampolgárságot várnak el, hanem a sajátos képzés igazolását vagy azt, hogy valaki a megelőző tíz évben legalább két évig gyakorolta az adott szakmát. Két fontos kivétel így is van: a könyvvizsgálók és az ügyvédek, igaz a letelepedés számukra sem tiltott, csupán külön irányelv szabályozza.